Könyvvizsgálat jövője – javaslat az érdekegyeztető tárgyalásokhoz

Bár a Kamara aktív lobbyzásának köszönhetően a javaslatban szereplő értékhatárok az eredeti elképzelések töredékére estek vissza, mindenki számára világos, hogy jelentős kapacitás-kiesés várható a könyvvizsgálók oldalán. A kormány felé intézett bármiféle értékhatár felemelés elleni tiltakozásunk eddig nem találtak meghallgatásra, de előrelépésként fogható fel, hogy a részleteket – így a kompenzációs intézkedéseket – is kidolgozó törvényalkotási munkálatokba már meghívták a kamaránkat az Adminisztrációcsökkentő Munkacsoport tagjai közé.

Mind az érdekegyeztető tárgyalások során, mind Orbán Viktor Miniszterelnök úrnak címzett levelünkben számos olyan területet javasoltunk, ahol – értékhatártól függetlenül – el kellene gondolkodni a jogalkotóknak a könyvvizsgálat intézményének bevezetésén, a könyvvizsgálók elméleti tudásának és szakmai tapasztalatának kihasználásán. A teljesség igénye nélkül az alábbi esetekben indítványoztuk a kötelező könyvvizsgálat körének bővítését, illetve a könyvvizsgálók bevonását:

• már az első üzleti évet követően, ha a nettó árbevétel meghaladta a 100 millió forintot;
• ne csak az árbevétel, hanem a mérlegfőösszeg (ugyancsak 100 millió forintos értékhatárral) függvénye is legyen a kötelező könyvvizsgálat (lásd éveken át elhúzódó beruházások, ingatlanfejlesztések);
• kapcsolt vállalkozások esetén, ha a tulajdonosi struktúra ugyanaz, akkor adódjanak össze az egyedi árbevételek, mellyel kizárható lenne, hogy csak azért alapítsanak újabb és újabb cégeket, hogy elkerüljék egy külső ellenőrzés veszélyeit;
• valamennyi állami tulajdonú vagy állami felügyelet alá tartozó (minisztériumi és önkormányzati) intézményre;
• bármilyen összegű uniós vagy állami támogatások elnyerése esetén;
• bármilyen közpénzt felhasználó szervezet esetében;
• a Széchenyi hitellel gazdálkodó vállalkozások esetében;
• valamennyi alapítványnál;
• tízmillió forint feletti adóhiány megállapítás esetén;
• az állam ösztönözze a könyvvizsgálók igénybevételét azzal, hogy azon vállalkozások esetében, amelyeknél az értékhatár emelés miatt nem lesz kötelező a könyvvizsgálat, ott
• a)ha mégis igénybe vesznek könyvvizsgálót, akkor a könyvvizsgálói díj leírható legyen a társasági adó alapjából;
• b)a beszámolót csak okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező szakember állíthatja össze.
• önkéntes – adóbírság kiszabása nélküli – adóellenőrzésre bejelentkező vállalkozások könyveinek és adóbevallásainak ellenőrzését a könyvvizsgálók bevonásával végezné el az adóhivatal.

Tekintettel arra, hogy a könyvvizsgáló szó nemcsak egy hivatást, hanem egy felsőfokú szakképesítést is takar, a felszabaduló szakértelem új területeken is kamatoztatható. Mivel a jogalkotói munka érdemben most kezdődik el, ezúton szeretnénk kérni könyvvizsgáló kollégáinkat arra, hogy tegyék meg javaslataikat, osszák meg elképzeléseiket: a fentieken kívül mely területeken lehetne még könyvvizsgáló szaktudásunkat integrálni, hol tartják szükségesnek a kötelező könyvvizsgálat bevezetését, melyek azok a területek, funkciók, ahol jogszabályi kötelezettség írná elő a könyvvizsgálói képesítés meglétét, a könyvvizsgáló általi ellenőrzést.

Fogjunk össze! Bárki véleménye, építő javaslata fontos lehet. Észrevételeiket az üggyel kapcsolatosan megtehetik a kamara honlapján megtalálható fórumban, de megírhatják közvetlenül a kamarába is, az mkvk@mkvk.hu e-mail címre.

Javaslataikat előre is köszönjük!