A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2010. évi ülései
2011.06.14.TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. december 20-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2010. december 20-i ülésén központi témaként szerepelt a Bizottság 2011. évi munkaterve, amelyet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) alapján a tárgyévet megelőző év december 31-ig kell nyilvánosságra hozni. Az ülésen elfogadott munkaterv alapján a KKB általános célja a működés negyedik évére sem változik. A Bizottság törekvése hozzájárulni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység átláthatóságához, ellenőrizhetőségéhez, és ezen keresztül segíteni a közérdek megfelelő érvényesülését. A könyvvizsgálói törvény 2010. évi módosítása következtében azonban a korábbiakhoz képest új hangsúlyok jelentkeznek a Bizottság következő évi munkájában.
A Kkt.-ban nevesített és visszatérően jelentkező feladatok mellett 2011 legfontosabb kihívása a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási rendszerének (inspekciós rendszer) kiépítése és a KKB közvetlen irányítása mellett megvalósuló ellenőrzések megkezdése lesz. Ugyancsak új feladatot jelent a Kkt. módosítása következtében a más államok illetékes hatóságaival való együttműködés feltételrendszerének megteremtése és a már ismert együttműködési igények kezelése.
A korábbi évekhez hasonlóan a Bizottság a Kkt.-ben tételesen előírt és visszatérően jelentkező feladatai közül az alábbiakra kíván kiemelt figyelmet fordítani 2011-ben:
- a Bizottság a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) felvételi eljárásával, nyilvántartásával kapcsolatos áttekintő vizsgálatot már folytatott a korábbi években, azonban a témát 2011-ben ismét napirendre kívánja tűzni,
- folytatódik a könyvvizsgálók továbbképzési rendszerének értékelése,
- a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló cégek átláthatósági jelentéseivel kapcsolatos kamarai tapasztalatok alapján a Bizottság a helyzet újraértékelését tervezi,
- a fegyelmi határozatok, valamint a módosult etikai szabályzat ismételt áttekintése is napirenden szerepel 2011-ben,
- a kamarai minőség-ellenőrzés vizsgálata és értékelése a közfelügyelet alapelveiből kiindulva ismét kiemelt feladatként jelentkezik.
A pénzügyi beszámolásban érdekelt hazai szereplőkkel és a külföldi szakmai szervezetekkel való további kapcsolatépítés érdekében a Bizottság a korábbi évekhez hasonlóan az európai közfelügyeleti testületeket tömörítő EGAOB (European Group of Auditors’ Oversight Body), és a világ közfelügyeleti testületeit tömörítő IFIAR (International Forum of Independent Audit Regulators) plenáris ülésein történő folyamatosan képviseltetni kívánja magát. Az egyes közfelügyeleti testületekkel történő kétoldalú együttműködés elősegítése érdekében a Bizottság a jövőben is nyitott a külföldi hatóságoktól érkező megkeresésekre, és a már említett inspekciós rendszer kiépítése érdekében közelebbről meg kívánja ismerni azon Európai Uniós tagállamok közfelügyeleti testületének gyakorlatát, amelyek már rendelkeznek független minőség-ellenőrzési rendszerrel.
A KKB a december 20-i ülésén a 2011. évi munkaterve mellett megtárgyalta a munkatervéhez igazodó, az éves költségvetési törvény által behatárolt 2011. évi költségtervét. A Bizottság az amerikai közfelügyeleti hatósággal (PCAOB) kötendő együttműködési megállapodás ütemezését, előzetes tartalmát is megtárgyalta. A Bizottság úgy döntött, hogy az együttműködési megállapodás megkötésére mindenképpen 2011. második félévében kerülhet csak sor, tekintettel a jogszabályi háttér adta keretekre, és az adatvédelmi, valamint európai uniós véleményezési aktusokra.
A Bizottság egyúttal megtárgyalta a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló bejelentéseket is. Az előző ülés óta összesen 18 könyvvizsgált társaságra vonatkozóan érkezett bejelentés. A felmondások leggyakoribb oka az ügyfélnél történt tulajdonosváltozás volt. Többször szerepelt indokként az értékhatár-változás, a díjfizetés elmaradása, valamint a közös megegyezés. Egy bejelentésben nem került megjelölésre a felmondás indoka, ez esetben a Titkárság a bejelentés kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére hívta fel az érintett figyelmét.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. november 29-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2010. november 29-i ülésre meghívta dr. Ladó Juditot, a Magyar Könyvvizsgáló Kamara (a továbbiakban: Kamara) szakmai alelnökét, aki az újraszövegezett, átdolgozott nemzetközi könyvvizsgálati standardok (a továbbiakban: standardok) magyarországi bevezetéséről számolt be. Dr. Ladó Judit összefoglalóan arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a standardok magyarra történő fordítása határidőben, 2009 végére megtörtént, és továbbküldésre került az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága részére is. Az Európai Bizottság – kisebb korrekciókkal – jóváhagyta a standardok magyar fordítását, melyet ezt követően a Kamara megjelentetett a honlapján. A lefordított standardok a nemzetközi könyvvizsgálati és minőség-ellenőrzési standardok alkalmazásáról szóló Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard függelékei, melyet a Kamara 2010 szeptemberében fogadott el. A standardok újraszövegezéséből adódó változásokat a kötelező szakmai továbbképzés keretében oktatják. A tapasztalat az, hogy a könyvvizsgálók egy részének standardokkal kapcsolatos ismeretei nem kielégítőek, ezért célszerű átgondolni a standardok egészének újraoktatását.
A Bizottság elismerését fejezte ki a Kamarának és az alelnök asszonynak a standardfordítási munka szakszerű és szoros határidőre történő elvégzéséért, egyúttal támogatta a standardok erőteljesebb oktatását, és javasolta azok újraoktatást követő számonkérésének bevezetését is.
A Bizottság közvetlenül az ülését megelőzően rendezte meg az Európai Bizottság „Könyvvizsgálati politika: a válság tanulságai” című Zöld Könyvéről szóló szakmai konzultációt. A konzultáción résztvevők a hazai piacon meghatározó szerepet betöltő 20 legnagyobb könyvvizsgáló céget, a Kamarát és a Nemzetgazdasági Minisztériumot képviselték. A Bizottság rendkívül hasznosnak és sikeresnek értékelte a rendezvényt. A konzultáción, illetve azt követően az ülésen elhangzott vélemények figyelembevételével a Bizottság véglegesítette a Fekete Imréné asszony által előkészített – a Zöld Könyvben feltett kérdésekre adott – közfelügyeleti válaszokat, melyeket a KKB ezt követően megküldött az Európai Bizottságnak.
A Bizottság első alkalommal köszöntötte ülésén Pankucsi Zoltánt, a Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli Főosztályának vezetőjét és röviden bemutatta majd három éves múltra visszatekintő működését. Pankucsi Zoltán –elsőként a Zöld Könyv témájában rendezett szakmai konzultációhoz fűződően osztotta meg véleményét néhány kérdésben a Bizottsággal. Meglátása szerint addig, amíg az európai államok jogszabályi háttere és pénzügyi beszámolásra vonatkozó szabályozása ilyen sokszínű, a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek egységes európai útlevelének bevezetése korai lenne. A kis- és középvállalkozások egyszerűsített könyvvizsgálatának szabályozására („korlátozott könyvvizsgálat”, „jog szerinti áttekintés”) tett európai bizottsági javaslat esetében pedig célszerűnek tartaná, hogy ezeket a feladatokat is könyvvizsgáló végezze el. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény közfelügyeletet érintő módosításairól szóló összegzésében kihangsúlyozta, hogy a módosítások hatálybalépését követően a Bizottság lett a nemzetközi együttműködésre kijelölt hatóság, ezért az amerikai közfelügyelettel, a PCAOB-vel való együttműködésnek a jövőben nincs törvényi akadálya. A Bizottság közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körének kibővítésére tett korábbi javaslatával kapcsolatban arról adott tájékoztatást, hogy előreláthatólag 2011 első félévében sor kerül a kör kibővítésével kapcsolatos egyeztetésekre, majd ezt követően a független minőség-ellenőrzési rendszer beindításának tapasztalatait figyelembe véve érdemes megtenni a szükséges törvénymódosítási javaslatot.
A Bizottság megtárgyalta a független minőség-ellenőrzési rendszer bevezetéséhez készített ütemtervet, melyet dr. Borbás Máté bizottsági tag terjesztett elő. Az ütemezés értelmében 2011 első félévében – többek között – sor kerülne a KKB és a Kamara közötti, független minőség-ellenőrzésre vonatkozó együttműködés szabályainak kialakítására, a független ellenőrök kiválasztására, módszertani útmutató elkészítésére és egy ellenőrzési terv összeállításra. Az előterjesztésben foglaltakat a Bizottság beépíti a 2011. évi munkatervébe is.
A KKB egyúttal megtárgyalta a beérkezett megkereséseket, illetve a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló bejelentéseket is. Az előző ülés óta összesen 60 könyvvizsgált társaságra vonatkozóan érkezett bejelentés. A felmondások ezúttal leggyakrabban a könyvvizsgáló korára és egészségi állapotára való hivatkozással történtek. Többször szerepelt indokként a könyvvizsgáló leterheltsége, felszámolás, valamint a közös megegyezés is.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. október 29-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2010. október 29-i ülésén megtárgyalta a minőségellenőrök 2010. évi továbbképzésének áttekintéséről, és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók jövőbeli független minőség-ellenőrzésének módszerére, tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatokról készített előterjesztéseket. A Bizottság egyúttal úgy döntött, hogy az Európai Bizottság „Könyvvizsgálati politika: a válság tanulságai” című zöld könyve tárgyában szakmai konzultációt rendez.
A minőségellenőrök 2010. évi továbbképzését illetően a KKB vizsgálatának elsődleges célja az oktatási anyag és az oktatók értékelése volt, melyet a Bizottság szakértőinek bevonásával Veresné dr. Somosi Mariann bizottsági tag végzett el. Az értékelés alapján a Bizottság összefoglalóan megállapította, hogy a korábbi évek tapasztalatához képest előrelépés volt megfigyelhető a továbbképzés egésze tekintetében. A képzés szervezése és lebonyolítása kiemelkedően jó volt, továbbá az oktatás is színvonalasabbnak bizonyult a 2009. évhez képest. Pozitívnak tekintendő egyúttal az is, hogy a továbbképzés végén informális kiscsoporti megbeszélésekre került sor. A Bizottság azonban építő jellegű javaslatokat is megfogalmazott, melyeket majd egy későbbi megbeszélés alkalmával ajánl a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) figyelmébe.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók jövőbeli független minőség-ellenőrzésének módszerére, tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatokat Fekete Imréné bizottsági tag terjesztette elő. A javaslat szerint a nemzetközi gyakorlatot alapul véve célszerű egy, minimum a hároméves ciklusidő során állandónak tekinthető általános program, továbbá az időszerű kihívásokkal foglalkozó évente aktualizált programban kidolgozása. A független minőség-ellenőrzés általános programja elsődlegesen a cég minőség-ellenőrzési politikájának vizsgálatára irányulna, kiterjedne továbbá a könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég megbízójának beszámolásért felelős testületeivel való kapcsolatára is. Az aktualizált programban pedig célszerű lenne a független minőség-ellenőrzést az adott évben, vagy időszakban fő kockázatot jelentő, esetleg a korábbi ellenőrzések során visszatérően felmerült témákra koncentrálni.
A Bizottság röviden értekezett az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslat könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert érintő részeiről is. A felmerült kérdések megbeszélése céljából a Bizottság kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes főosztályvezetőjének meghívását a következő ülésére.
Az Európai Bizottság 2010. október 13-án megjelentette a „Könyvvizsgálati politika: a válság tanulságai” című zöld könyvét. A zöld könyvvel az Európai Bizottság vitát kíván nyitni a könyvvizsgálók feladatairól, a könyvvizsgáló cégek irányításáról és függetlenségéről, a könyvvizsgálók felügyeletéről, a könyvvizsgálati piac felépítéséről, a könyvvizsgálati szolgáltatások egységes piacának megteremtéséről, a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) és a könyvvizsgáló kkv-kra vonatkozó szabályok egyszerűsítéséről, valamint a globális könyvvizsgálói hálózatok felügyeletével kapcsolatos nemzetközi együttműködésről. Az Európai Bizottság proaktív módon az érdekeltek lehető legszélesebb körétől kér észrevételeket a feltett kérdésekkel kapcsolatban, melyre tekintettel a KKB is megkapta a vitaanyagot. A zöld könyvben felvetett kérdések minél szélesebb körben történő megvitatása céljából a Bizottság úgy döntött, hogy 2010. november 29-én szakmai konzultációt rendez, melyre meghívja a hazai piacon meghatározó szerepet betöltő 20 legnagyobb könyvvizsgáló cég vezetőjét, a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Kamara képviselőit.
Az ülés egyebek napirendi pontjai között a Bizottság arról döntött, hogy megkezdi a könyvvizsgálók szakmai továbbképzésének ellenőrzését a Budapest Fővárosi Szervezet, a Heves Megyei Szervezet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Szervezet esetében.
A KKB egyúttal megtárgyalta a beérkezett megkereséseket, illetve a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló bejelentéseket is. Az előző ülés óta összesen 23 könyvvizsgált társaságra vonatkozóan érkezett bejelentés. A felmondások leggyakoribb oka értékhatár-változás volt. Többször szerepelt indokként az ügyfélnél történt tulajdonos változás, a díjfizetés elmaradása, valamint a közös megegyezés is.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. szeptember 24-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2010. szeptember 24-i ülésén három előterjesztést tárgyalt meg.
Az átdolgozott, újraszövegezett szakmai standardok 2010. évi oktatása előkészítéséről készült előterjesztést dr. Weidlich Edit bizottsági tag terjesztette elő. Az elhangzottak alapján a Bizottság egyetértett abban, hogy szakmai továbbképzés keretében a standardváltozások oktatását kiemelt feladatként kell kezelni. A Bizottság megítélése szerint az átdolgozott, újraszövegezett szakmai standardok képzési anyagát célszerű elektronikus formában is elérhetővé tenni, és a standardok ismeretét valamilyen formában számon kérni. A szakmai standardok kiemelt helyen szerepelnek a Bizottság munkatervében is, ezért a Bizottság a későbbiekben vizsgálni és értékelni fogja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) elnöksége által 2010. szeptember 15-én elfogadott magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardot.
A második előterjesztés tárgya az inspekciós rendszer működési modellje volt. A téma előterjesztője, Fekete Imréné az előző ülésen elhangzottak alapján összegezte az Európai Bizottság 2008/362/EK ajánlásának megfelelő, a magyar jogrendszerbe beilleszthető modellel kapcsolatos bizottsági elképzeléseket. A Kamarával és a Nemzetgazdasági Minisztériummal további egyeztetések szükségesek, és a Bizottság bízik abban, hogy mielőbb hatályba lépnek a kívánt módosítások.
A nem közérdeklődésű könyvvizsgálók 2008-2009. évi kamarai minőség-ellenőrzéséről készült előterjesztés megtárgyalását követően a Bizottság egyhangú véleménye az volt, hogy az egyes könyvvizsgáló cégek belső minőség-ellenőrzését és a könyvvizsgáló cégek egyes megbízásainak minőség-ellenőrzését összhangba kell hozni egymással. A Bizottság a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos meglátásait megküldi a Kamara elnökének.
Az ülés Egyebek napirendi pontjában a tagok tájékoztatást kaptak a Bizottság Titkárságától a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló, a Bizottsághoz az előző ülés óta érkezett bejelentésekről. A felmondások leggyakoribb oka értékhatár-változás volt. Szintén gyakori indok volt az ügyfélnél történt tulajdonos változás, valamint közös megegyezés. Néhány esetben indokolták a felmondást az ügyféllel szemben indított felszámolási eljárással, díjfizetés elmaradásával, cégcsoporti könyvvizsgáló választásával. A Titkárság arról is beszámolt, hogy több bejelentésben nem került megjelölésre a felmondás indoka, további két bejelentés pedig arról adott tájékoztatást, hogy az ügyfél nem indokolta meg a felmondást a könyvvizsgáló számára. Ezekben az esetekben a Titkárság a bejelentések kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére kéri az érintetteket.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. augusztus 27-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2010. augusztus 27-i ülésén két témában készült előterjesztést tárgyalt meg.
Az első előterjesztés az Európai Bizottságnak a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat könyvvizsgáló jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosításáról szóló 2008/362/EK ajánlása mentén az ún. inspekciós rendszer magyar jogrendben kialakítandó modelljét vázolta fel. Az inspekciós rendszer, vagyis a könyvvizsgálói szakmától független minőség-ellenőrzési rendszer bevezetésével kapcsolatos kérdéseket a Bizottság megvitatta, és arról döntött, hogy a témát a következő ülésen újra megtárgyalja. Egyetértettek abban, hogy a javaslatot a Bizottság szakértőinek bevonásával részleteiben – ideértve az inspekciós módszertant is – ki kell dolgozni.
A második előterjesztés tárgya a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) által megküldött 800-as, 805-ös, és 810-es témaszámú Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard fordításának áttekintése, véleményezése volt. A tagok az előterjesztés megvitatását követően úgy döntöttek, hogy a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok fordításával kapcsolatos javaslatait megfontolásra megküldi a Kamara elnökének.
Az ülés Egyebek napirendi pontjában a tagok tájékoztatást kaptak a Bizottság Titkárságától a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló, a Bizottsághoz az előző ülés óta érkezett bejelentésekről. A felmondások leggyakoribb oka értékhatár-változás volt. Többször indokolták a felmondást díjfizetés elmaradásával, közös megegyezéssel, tulajdonosváltással, valamint azzal, hogy a könyvvizsgáló nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges dokumentumokat. A Titkárság egy bejelentést ismertetett részletesebben a Bizottsággal, amely esetben az ügyfél és a könyvvizsgáló bejelentése eltérően indokolja a felmondást. A Titkárság, az ügyfél számára küldött levélben kérte a felmondás indokának pontosítását.
A Bizottság a maláj és a thai közfelügyelet IFIAR tagság iránti kérelmének támogatásáról, és a PCAOB novemberi konferenciáján történő részvételről is döntött.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. június 25-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2010. június 25-i ülésén megtárgyalta a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályrendszer áttekintéséről, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, a hitelintézetek és az 5 milliárd forint mérlegfőösszeget meghaladó biztosító társaságok könyvvizsgálóinak 2009. évi minőség-ellenőrzéséről készített előterjesztéseket. A Bizottság jóváhagyta a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó jogi szabályozás módosítására vonatkozó miniszternek megküldendő javaslatokat is.
Az etikai szabályrendszer áttekintése keretében a Bizottság egyrészt célul tűzte ki annak felmérését, hogy a könyvvizsgálókkal szembeni etikai követelmények meghatározó normarendszere, az IFAC etikai kódexe (a továbbiakban: etikai kódex) milyen mértékben érvényesül Magyarországon. Az áttekintés másrészt annak megállapítására irányult, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók általános etikai követelményrendszerét meghatározó, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.), illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának (a továbbiakban: Kamara) A könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról szóló szabályzata (a továbbiakban: etikai szabályzat) összhangban van-e az etikai kódexszel.
Az áttekintés alapján a Bizottság megállapította, hogy a hazai előírások és az etikai kódex között összhang van. Az etikai kódexet minimumkövetelménynek tekintve a hazai tapasztalatokhoz igazodóan esetenként szigorúbb elvárásokat támasztott a hazai szabályozás a könyvvizsgálókkal szemben. Van azonban néhány olyan követelmény az etikai kódexben, amelyre a hazai szabályozás nem tér ki és ezért – a hatályos előírások szerint – az etikai kódex előírásait kell alkalmazni. Ezen esetekre tekintettel a Bizottság szerint célszerű a kamarai szabályozás kiegészítésének megfontolása. A KKB felhasználóbarát megoldásnak tekintené továbbá az etikai kódex szabályzatok közötti szerepeltetetését és ezzel az egyszerű elérhetőség biztosítását a Kamara honlapján. A szabályozás továbbfejlesztése céljából egyúttal megfontolást érdemel a jogszabály szerinti könyvvizsgálaton kívüli bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokhoz kapcsolódó könyvvizsgálói magatartásbeli, etikai követelményrendszer meghatározása is, valamint a szüneteltető kamarai tagokra vonatkozó etikai elvárások szabályozási lehetősége az etikai kódex alapján.
A Bizottság 2010. évi munkatervének megfelelően elvégezte a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókat, a hitelintézeteket és az 5 milliárd forint mérlegfőösszeget meghaladó biztosító társaságokat könyvvizsgálók 2009. évi minőség-ellenőrzésének vizsgálatát. A vizsgálat megerősítette azt, hogy nézetazonosság van a Kamara és a Bizottság között a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói iránti megkülönböztetett figyelem indokoltságában. Abban is egyetértés van, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körének törvényi módosítására vonatkozó javaslat elfogadásáig a Kamara a gyakorított minőség-ellenőrzést kiterjesztően szabályozza. A gyakoribb, azaz háromévenkénti minőség-ellenőrzésre kötelezettek 2009-es minőség-ellenőrzése tárgyában végzett vizsgálat során azonban a Bizottság részéről felmerült néhány olyan kérdés, amelyre szükségesnek tartja felhívni a figyelmet. A KKB szerint megfontolandó az eljárási szabályzat kiegészítése annak szabályozásával, hogy a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget mikortól-meddig kell kezelni a gyakorított ellenőrzéssel érintett körben. Indokolt továbbá az is, hogy a hitelintézetek és biztosítók gyakoribb ellenőrzésre kötelezett könyvvizsgálóira is a 90%-os megfelelési határt alkalmazzák, ahogyan az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói esetében érvényesül. A Bizottság javaslatot fogalmazott meg egyúttal a kamarai mintaválasztási eljárás javítására, a belső minőség-ellenőrzés és a megbízások minőség-ellenőrzése közötti összhang megteremtésére, valamint a könyvvizsgálati időráfordítás és díjellenőrzés rendszerének ismételt átgondolására, továbbfejlesztésére.
A Bizottság jóváhagyta a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó jogi szabályrendszer módosítására vonatkozó javaslatát, és döntött a jogszabály-módosító javaslat miniszter elé történő terjesztéséről.
Az ülés egyebek napirendi pontjai között a Bizottság – technikai okok miatt – módosított 2010. évi szakértői munkatervén, valamint megtárgyalta a beérkezett megkereséseket, illetve a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló bejelentéseket.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. május 31-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2010. május 31-i ülésén kialakította második féléves ütemtervét, amely szerint – összhangban éves munkatervével – vizsgálni fogja mindazon könyvvizsgálók 2008. és 2009. évi minőség-ellenőrzését is, akik nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát látják el. A vizsgálat előkészületeit a Bizottság már az ülést követően megkezdi.
2010 második félévében többek között sor kerül a minőség-ellenőrök éves továbbképzésének ellenőrzése alapján tett megállapítások megbeszélésére, valamint az átdolgozott, újraszövegezett szakmai standardok oktatása előkészítésének és a könyvvizsgálók éves továbbképzésének ellenőrzésére is.
Évente ismétlődő feladatként jelentkezik továbbá a Bizottság következő éves munkatervének kialakítása, amelyet december 31-ig kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján nyilvánosságra hozni.
A Bizottság 2010-ben szintén élni fog azon törvényi felhatalmazással, amely szerint feladataival összefüggésben javaslatot tehet a számviteli szabályozásért felelős miniszter számára jogszabály megalkotására vagy egyedi intézkedés megtételére [a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 189. § (2) bekezdés]. Az ülésen sor került a Bizottság jogszabály-módosító javaslatainak előzetes megbeszélésre. A javaslatokkal kapcsolatban a Bizottság egyeztetést tervez az illetékes minisztériummal és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával.
Az ülésen összefoglaló tájékoztatást kapott valamennyi bizottsági tag a PSZÁF munkatársaival május 6-án folytatott szakértői szintű megbeszélésről, valamint arról, hogy a Bizottság javaslatot kér a PSZÁF elnökétől a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körének kibővítését illetően.
Az amerikai könyvvizsgálói közfelügyelettel, a PCAOB-vel tartott május 20-i találkozóról is tájékoztatást kaptak a jelenlévők. A találkozó alkalmával a PCAOB – többek között – a 2010. évi magyarországi inspekciójával kapcsolatos terveit ismertette. A Bizottság megjelent képviselői felhívták az amerikai közfelügyelet munkatársainak figyelmét arra, hogy a hatályos hazai jogszabály értelmében a PCAOB csak azután folytathat Magyarországon inspekciót, hogy az amerikai közfelügyeletet az Európai Bizottság a 2006/43/EK irányelv 47. cikke értelmében megfelelőnek nyilvánította, és a PCAOB a más államok illetékes hatóságaival való együttműködésre kijelölt hazai hatósággal, azaz a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával viszonosságon alapuló megállapodást kötött. A PCAOB tudatában van annak, hogy az Európai Bizottság megfelelőnek nyilvánító határozata hiányában nem jogosult az európai uniós tagállamokban inspekciót lefolytatni, azonban egyértelműen kifejezésre jutatta, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával nem léphet kapcsolatba, tekintettel arra, hogy szakmai szervvel nem működhet együtt.
A Bizottság úgy döntött, hogy levélben tájékoztatja a PCAOB-nél regisztrált magyar könyvvizsgáló cégeket a találkozóról és a könyvvizsgáló cégeket érintő fontosabb információkról a PCAOB inspekcióját illetően.
Az ülés Egyebek napirendi pontja keretében a Bizottság titkársága beszámolt a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló bejelentésekről. Az április 23-i ülés óta összesen 33 könyvvizsgált társaságra vonatkozóan érkezett bejelentés. A legtöbb esetben tulajdonosi körben bekövetkezett változás, illetve értékhatár-változás volt a felmondás indoka.
TÁJÉKOZTATÓ
az amerikai közfelügyelet
2010. május 20-i fogadásáról
A magyar Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (KKB) és az amerikai közfelügyelet (PCAOB) – ez utóbbi kezdeményezésére – 2010. május 20-án Budapesten találkozott egymással. A találkozó célja a közfelügyeleti hatóságok bemutatkozásán túl az volt, hogy a PCAOB információt szerezzen arról, hogy a magyarországi könyvvizsgáló cégek PCAOB általi inspekciója miként képzelhető el a magyar szabályozás alapján.
A találkozó első napirendi pontja a PCAOB rövid bemutatkozása volt. Mint ismeretes, a szakmától teljesen független PCAOB 2002-ben alakult meg a Sarbanes-Oxley törvény alapján. Az amerikai közfelügyelet kizárólag azon könyvvizsgálók felett látja el a közfelügyeleti funkciókat, amelyek az amerikai tőzsdén jegyzett cégek könyvvizsgálatát végzik. Ezen cégek számára a PCAOB-nél való regisztráció kötelező. A PCAOB nem kormányzati szerv, törvényességi felügyeletét az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) látja el (kinevezi a közfelügyeleti bizottsági tagokat, jóváhagyja az éves költségvetését és szabályzatait, továbbá fellebbviteli fóruma a bizottságnak). Kiadásait részben az amerikai tőzsdén jegyzett, mintegy 10.000 kibocsátó hozzájárulási díja fedezi. A bevétel további forrását a könyvvizsgáló cégek által fizetett regisztrációs, valamint éves jelentési díjak teszik ki.
A PCAOB közfelügyeleti feladatai közül a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek inspekciójának elvégzése érdemel kiemelt figyelmet, és amelynek nemzetközi vonatkozásai miatt a PCAOB megkereste a magyar közfelügyeleti bizottságot. A PCAOB közfelügyelete ugyanis kiterjed minden olyan könyvvizsgáló cégre, amelyik regisztráltatta magát az amerikai közfelügyeletnél, függetlenül annak székhelyétől. A PCAOB nyilvántartásában kilencszáz-harminckét olyan könyvvizsgáló cég szerepel, amely az USA-tól eltérő, nyolcvanhét különböző országban rendelkezik székhellyel. A PCAOB az inspekciók egy részét önállóan végzi a saját inspektoraival (néhány esetben a honosság szerinti állam közfelügyeleti hatóságának jelenlétében) vagy közös inspekciót folytat a honos állam inspektoraival együttműködésben (az inspektorok csakis a szakmától független személyek lehetnek). A közös inspekciókra vonatkozó rendelet meghatározza a honos állam egyenértékűségének feltételeit és a közös inspekció kritériumait. Ezek között szerepel a közfelügyeleti rendszer függetlensége a szakmától és a PCAOB, illetve a honos állam közötti megállapodás a munkaprogramról.
Eddig harminchárom államban folytatott önálló inspekciót a PCAOB, valamint további hat államban a helyi közfelügyeleti hatósággal közös inspekcióra került sor.
A PCAOB azért kereste meg a KKB-t, mert az amerikai közfelügyeletnél regisztrált hét magyarországi székhellyel rendelkező könyvvizsgáló cég közül néhány szerepel az amerikai inspekciós munkatervben. A PCAOB arra volt kíváncsi, milyen lehetőségei vannak az amerikai inspekció magyarországi elvégzésének.
A KKB, a bemutatkozást követően tájékozatta a PCAOB képviselőit a jelenleg hatályos magyar szabályozásról, továbbá arról, hogy az Európai Bizottság megfelelőségről szóló határozatának megszületéséig nincs lehetőség arra, hogy akár önállóan, akár a magyar hatóságokkal együttműködve, közös inspekciót folytasson le a PCAOB a magyar könyvvizsgáló cégeknél.
A KKB és a PCAOB is reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az Európai Bizottság hamarosan meghozza az USA közfelügyeletének megfelelőségéről szóló határozatát, és elhárul az első akadály az inspekció lefolytatása elől.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. április 23-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) 2010. április 23-i ülésén több témában készített előterjesztésről tárgyalt.
A bizottság a nyilvánosan közzétett 2010. évi munkatervének megfelelően megtárgyalta a költségvetési minősítésű könyvvizsgálók speciális minőség-ellenőrzési kérdőívének áttekintéséről szóló előterjesztést, amelynek kidolgozásában az előterjesztőn, Fekete Imrénén túl, Szatmári Dezső, a bizottság által felkért szakértő vett részt. A tagok jóváhagyták az előterjesztés tartalmát, és személyes egyeztetést kezdeményeztek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) megfelelő szervénél az előterjesztés megállapításainak megvitatására. A kamara szakértőivel tartott egyeztetésen elhangzott kérésnek megfelelően a bizottság hasznosítás céljából rendelkezésre bocsátotta a bizottság szakértőjének tárgyban készített összefoglaló jelentését és az egyes kérdőívek tartalmi összehasonlítását bemutató elemzését. A bizottság a szakértői munka figyelembevételével a költségvetési minősítésűek számára rendszeresített minőség-ellenőrzési kérdőív felülvizsgálatát és kiegészítését javasolta. Ennek keretében a bizottság indokoltnak tartja a könyvvizsgálati standardok alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó, a jelenlegi kérdőívből hiányzó szempontok felvételét, valamint a kérdőív szakmai sajátosságokkal való kiegészítését az úgynevezett bővített kérdőívhez képest. A szakértői jelentés tartalmaz továbbá néhány szempontot a vonatkozó jogszabályok követelményeinek ellenőrzésére is, amelyeket a bizottság szintén megfontolásra javasolt.
A bizottság szakértő igénybevételével tekintette át a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói által kötelezően közzéteendő 2008. évre vonatkozó átláthatósági jelentések kamara általi ellenőrzésének tapasztalatait. A témában született előterjesztés jóváhagyását követően a bizottság a kamarának írt levelet, amelyben a következőkre hívta fel a figyelmet:
•a bizottság következtetése szerint az átláthatósági jelentés kötelezettsége még nem tudatosult kellően a könyvvizsgálóknál, az információk feldolgozásának és ellenőrzésének gyakorlata pedig még nem tekinthető kiforrottnak a kamara részéről sem. A bizottság javasolta, hogy a figyelemfelhívás mellett a kamara alakítsa ki saját rendszerét, amelyben üzleti évenként nyilvántartja a közérdeklődésre számot tartó vállalkozásokat és azok könyvvizsgálóit. A későbbi elszámoltathatóság érdekében megfontolandó a nyilvánosságra hozott jelentések elektronikus tárolása is a kamaránál. A közzétételi határidőt követő formai és tartalmi ellenőrzést követően pedig intézkedni szükséges a kötelezettségüket felszólítás ellenére sem teljesítők elmarasztalásáról.
•a bizottság megerősítette a kamara tapasztalatait, miszerint az egyes könyvvizsgáló cégek honlapján az átláthatósági jelentés céljával ellentétben azok hozzáférése meglehetősen nehézkes. A bizottság véleménye szerint szükséges lenne a könyvvizsgáló cégek figyelmét közleményben felhívni e tekintetben is az „átláthatóságra”, megkönnyítve ezzel a kamarai ellenőrzés mellett a befektetők tájékozódását is.
•az áttekintés során megállapítást nyert, hogy a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazó, harmadik országban bejegyzett könyvvizsgálóval rendelkező társaság éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés a 2007. évi LXXV. törvény alapján csak akkor minősül a Magyar Köztársaságban hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló cég szerepel a kamara e célból vezetett jegyzékében. Ennek nyomát a bizottság nem találta. Bár a kamarának nincs jogszabályi kötelezettsége arra nézve, hogy ilyen esetben felhívja a harmadik országbeli könyvvizsgáló cég figyelmét a magyar jogszabályi követelményekre, és tájékoztassa a jegyzékbe vételi kötelezettségről, a bizottság úgy látja, hogy a befektetők védelme érdekében célszerű lenne figyelemfelhívással élni a könyvvizsgáló cég felé.
A bizottság harmadikként a kamara 2009-ig lezáratlan fegyelmi ügyeinek, valamint a kötelező továbbképzést nem teljesítők fegyelmi ügyeinek vizsgálatáról szóló, előző ülésén tárgyalt előterjesztés alapján összeállított jogszabály-módosítási javaslatok és a kamara részére megfogalmazott ajánlásokról szóló előterjesztést tárgyalta meg, amelyet Miklós László terjesztett elő. Az előterjesztés alapján a bizottság megfogalmazza jogszabály-módosítási javaslatait.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. április 2-i üléséről
A bizottság 2009. évi munkatervének megfelelően a tavalyi évben áttekintette a kamara fegyelmi rendszerének működését, valamint a könyvvizsgálókkal szemben 2008-ban és 2009. első félévében lefolytatott fegyelmi eljárások tapasztalatait. A kamara által lefolytatott fegyelmi eljárások áttekintése során a bizottság a kamara gyakorlatát szabályszerűnek találta, azonban az áttekintés eredményeként több, megfontolásra alkalmas javaslatot tett a kamara elnöksége számára.
A kamara kérésére a bizottság tovább részletezte a fegyelmi eljárásokra vonatkozó javaslatait tartalmazó, korábbi levelében foglalt azon megállapításait, amelyek szerint a fegyelmi eljárások során kiszabott szankciók számos esetben nincsenek összhangban a feltárt tényekkel és a könyvvizsgáló vétségének súlyával. Ez különösen az összeférhetetlenségi követelmények megsértése, és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói esetében aggályos, mert a vétség és annak szankcionálása közötti aránytalanság rossz hatással lehet a kamara külső megítélésére, a könyvvizsgálat társadalmi elismertségére. A bizottság megállapítását az ellenőrzése során tapasztalt esetekkel támasztotta alá. Az említett esetekben a könyvvizsgálók bár megszüntették az összeférhetetlenséget, azonban az etikátlan helyzet bizonyos ideig fennállt, vagyis az etikai vétséget elkövették.
A bizottság és a kamara véleménye megegyezik abban, hogy a minősített könyvvizsgálók esetében különösen indokolt a fokozott figyelem. Ezzel összefüggésben emelte ki a bizottság azt az esetet, amelyben a minőség-ellenőrzés alkalmával a könyvvizsgáló az általa könyvvizsgált tőzsdei cégre és takarékszövetkezetre kapott megbízása tekintetében nem megfelelt minősítést kapott. A bizottság meglátása szerint a fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottság nem fordított kellő figyelmet a könyvvizsgáló pénzintézeti minősítésére, amely jelentős kockázattal jár a megbízó és a szakma számára egyaránt.
A bizottság 2010. április 2-i ülésén a kamara 2009-ig lezáratlan fegyelmi ügyeinek, valamint a kötelező továbbképzést nem teljesítők fegyelmi ügyeinek vizsgálatáról szóló előterjesztést tárgyalta meg, amelyet dr. Borbás Máté terjesztett elő. Az előterjesztés jóváhagyása mellett a bizottság arról is döntött, hogy az előterjesztésben feltárt problémák kapcsán összeállítja jogszabály-módosítási javaslatait és megfogalmazza ajánlásait a kamara részére. A témát ennek megfelelően a bizottság következő ülésének napirendjére tűzte.
A bizottság tagjai a 2010. évi részletes szakértői munkaprogram módosításáról is döntöttek. A döntés értelmében a kamarai felvételi eljárások szabályszerűségének vizsgálata helyett az etikai szabályrendszer szakértői áttekintésére fog sor kerülni.
Boros Judit a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) szerint összeállított pénzügyi kimutatások 2009. évi elemzéséről készített tanulmány megállapításairól tájékoztatta a bizottságot. A tagok hasznosnak ítélték a tájékoztatást és javasolták a téma napirendre tűzését a kamarával folytatott tárgyalások során.
Tájékoztatás hangzott el a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondások és lemondások kapcsán az előző bizottsági ülés óta érkezett bejelentésekről. A bizottsági titkárság összeállítása szerint a bejelentők legtöbb esetben ismét értékhatár-változás miatti felmondás, valamint lemondás tényét közölték. Többször szerepelt továbbá a felmondás indokaként csődeljárás, az ügyfél nehéz pénzügyi helyzete, magas könyvvizsgálói díj, szerződésszegés, illetve tulajdonosváltás is. Érkezett továbbá egy olyan bejelentés, amelyben a könyvvizsgáló azt közölte a bizottsággal, hogy ügyfele azon indokkal mondta fel a szerződést, miszerint „könyvelőjének van könyvvizsgálója”. Ez esetben a titkárság a könyvvizsgáló ügyfelének figyelmét felhívta a számviteli törvény szerinti bejelentési kötelezettségére, valamint a könyvelő és könyvvizsgáló személyének összefonódása témájában megjelent bizottsági közleményre.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. március 17-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: KKB vagy bizottság) 2010. március 17-i ülésén jóváhagyta a 2009. évi munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolóját. A beszámoló közzétételéről a bizottságnak a Kkt. 193. §-ának (4) bekezdése értelmében március 31-ig kell gondoskodnia. A beszámoló ennek megfelelően már a nyilvánosság számára is elérhetővé vált a Pénzügyminisztérium és a kamara honlapján (a www.mkvk.hu oldalon a Közfelügyelet, a www.penzugyminiszterium.hu oldalon a Könyvvizsgálói Közfelügyelet fülre kattintva).
A KKB Titkárság telefonszámainak változása miatt a bizottsági ügyrend pontosítása vált szükségessé. Az ülésen a bizottság tagjai ezért az ügyrend 2. számú mellékletének a titkársági telefon- és faxszám tekintetében történő módosításáról is döntöttek, továbbá a bejelentési kötelezettségről szóló bizottsági közleményben, valamint az internetes felületeken szereplő telefonszámok frissítéséről is határoztak.
A KKB Titkárság új telefonszáma: (06-1) 795-1570, faxszáma: (06-1) 795-0294. (A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 46. §-ának (1) bekezdése, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155/A. §-ának (2) bekezdése szerint előírt bejelentést a KKB Titkárság postacímén vagy e-mail címén túl, ezen a faxszámon keresztül is meg lehet tenni.)
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
szakértőinek 2010. évi munkatervéről
A Kkt. 193. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi a bizottság számára, hogy feladatai ellátásához szakértőt is igénybe vegyen. Szakértőket a bizottság a közfelügyeleti feladatokba első alkalommal 2009 őszén, a könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzésének ellenőrzésén keresztül vont be.
A 2010. évi bizottsági munkaterv alapján a bizottság döntött a 2010. évi részletes szakértői munkaprogram elfogadásáról, amely az alábbi kilenc feladatot tartalmazza:
−a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) 2009. évi fegyelmi eljárásai vizsgálatának a befejezése,
−a költségvetési minősítésű könyvvizsgálók speciális minőség-ellenőrzési kérdőívének áttekintése,
−az átláthatósági jelentések kamarai ellenőrzési tapasztalatainak áttekintése,
−az átdolgozott, újraszövegezett szakmai standardok 2010. évi kamarai oktatása előkészítésének áttekintése,
−a kamarai felvételi eljárások szabályszerűségének vizsgálata (2009. április-2010. március között),
−a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókat, valamint az 5 milliárd forint feletti tőkével rendelkező pénzintézeteket és biztosítókat könyvvizsgálók minőség-ellenőrzésének felülvizsgálata,
−a minőség-ellenőrök éves továbbképzésén az oktatási anyag és az oktatók értékelése,
−az általános könyvvizsgálók 2008. és 2009. évi minőség-ellenőrzésének felülvizsgálata, valamint
−a könyvvizsgálók kötelező éves szakmai továbbképzésének áttekintése.
A bizottság megbízása alapján a részletes szakértői munkaprogramban felsorolt feladatok esetében a szakértők a témafelelős bizottsági tag utasításait követik, és az elvégzett feladatok eredményéről – a megadott határidőig – írásos beszámolót készítenek. A szakértői beszámolókat a bizottság testületi ülésén tárgyalja meg és dönt az esetlegesen szükségessé váló lépések megtételéről.
TÁJÉKOZTATÓ
a szlovák közfelügyelet
2010. március 17-i fogadásáról
A magyar KKB 2010. március 17-én a szlovák közfelügyeleti hatóság, az UDVA (Úrad pre dohľad nad výkonom auditu) elnökét, Peter Hrnciar-t, és igazgatóját, Ingrid Melicherová-t fogadta. A találkozó célja – a tapasztalatok cseréjén túl – a szlovák közfelügyeleti rendszernek, valamint az UDVA működésének, eredményeinek, munkájának megismerése volt. A tapasztalatcsere elsősorban a szlovák inspekciós rendszer sajátosságaira fókuszált, tekintettel arra, hogy a bizottság következő hároméves célkitűzései között szerepel a nemzetközi könyvvizsgálói közfelügyeleti gyakorlat irányába való továbblépés, a hazai közfelügyeleti hatáskör bővítése. A szlovák tapasztalatok megismerése és a találkozón folytatott eszmecsere rendkívül hasznosnak bizonyult a bizottság tagjainak megítélése szerint.
A KKB képviseletében Fekete Imréné köszöntötte a találkozó résztvevőit. Fekete Imréné előadásában a 2008. január 1-jén felállított hazai közfelügyeleti rendszert, és a KKB kétéves tevékenységét mutatta be. A KKB jövőbeni elképzeléseit illetően elmondta, hogy a továbblépés lehetőségét a tagok jelenleg is vizsgálják. A KKB hatáskörét érintő elmozdulás azonban a megfelelő jogszabályi keretek kialakítását, vagyis a könyvvizsgálói törvény módosítását igényli. A tagok a jogszabály-módosítási javaslataik kidolgozása során – az eddigiekben felhalmozott hazai tapasztalatok mellett – a nemzetközi gyakorlat ismeretére is támaszkodni szeretnének. A nemzetközi látókör bővítésére jó alkalmat teremt a szlovák közfelügyeleti rendszer megismerése.
Az UDVA igazgatójának előadásában a szlovák közfelügyeleti rendszert és a közfelügyeleti hivatalt, annak szerveit, feladatait, stratégiáját és egyéb tevékenységét is megismerhették a jelenlévők. A 2008. január 1-jén megalakult UDVA független jogi személy, amelynek fő feladata a könyvvizsgálói közfelügyelet gyakorlása. A szlovák közfelügyeleti hivatal szervei: a tanács, az igazgatóság, a felügyelőbizottság, a számviteli standardbizottság, a könyvvizsgálói standard- és etikai bizottság, a minőségbiztosítási bizottság, valamint a fegyelmi bizottság. A hivatal működését 1/3-ad részben az állami központi költségvetésből finanszírozzák.
A szlovák közfelügyelet a kb. 800 aktív könyvvizsgáló és a kb. 230 aktív könyvvizsgáló cég mellett a szlovák könyvvizsgálói kamarára is kiterjed. Szlovákiában a tőzsdei társaságokon túl, például a bankok, biztosítók, befektetési alapok és a bizonyos értékhatár feletti társaságok is közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülnek. Ezen társaságok könyvvizsgálatát jelenleg kb. 80 könyvvizsgáló látja el, esetükben az uniós előírásoknak megfelelően szigorúbb szabályok érvényesülnek.
A könyvvizsgálók 6, illetve 3 évente esedékes minőség-ellenőrzését a szlovák könyvvizsgálói kamara végzi. A kamarai ellenőrzések alapján, és annak eredményeire támaszkodva a közfelügyeleti hivatal közvetlen minőség-ellenőrzést folytat a nagyobb kockázati kitettséggel rendelkező könyvvizsgálóknál. A szakmától független, hivatali ellenőrzésekre évente átlagosan 10 alkalommal kerül sor, a hivatal külső szakértőinek bevonásával. A független ellenőrzések jelentéssel és szükség esetén szankció kiszabásával zárulnak. A szlovák hivatal a tavalyi évben elsősorban a pénzügyi intézmények könyvvizsgálóira koncentrált, idén viszont az önkormányzatok könyvvizsgálóinak minőség-ellenőrzése kap prioritást.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. február 26-i üléséről
A bizottság 2010. február 26-i ülésén Agócs Gábor, a kamara pénz- és tőkepiaci tagozatának elnöke nyújtott tájékoztatást a tagozat működéséről és 2009. évi tevékenységéről.
A kamarai tagok által önkéntes alapon, a szakmai munka színvonalának emelése, összehangolása, a könyvvizsgálati szakma hírnevének növelése érdekében immár 6 évvel ezelőtt létrehozott tagozat elsősorban a speciális (pénzügyi intézményi, befektetési vállalkozási, pénztári vagy biztosítási) minősítéssel rendelkező, illetve a pénz- és tőkepiaci (ideértve a biztosítási és nyugdíj-, önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári területeket is) területen dolgozó (vagy dolgozni kívánó) tagok tömörítését célozza. A tavalyi évben történt bővítésnek köszönhetően a pénz- és tőkepiac területén történt események után érdeklődést mutatók mellett ma már a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatával foglalkozókat (vagy foglalkozni kívánókat) is szívesen látják a tagozat tagjai között. A bővítésnek köszönhetően már több, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő tőzsdei kibocsátóval foglalkozó könyvvizsgáló jelentkezett a jelenleg kb. 500 tagot tömörítő tagozatba.
A tagozati tagsághoz egyelőre nem fűződik külön tagdíjfizetési kötelezettség, sőt, a tagozat által szervezett kreditpontos oktatások is ingyenesek. A tagozat vezetősége igyekszik ezt a továbbiakban is fenntartani.
A tagozat a könyvvizsgálók éves szakmai továbbképzési programjának kialakításában is aktívan részt vesz, elsősorban a kreditpontos oktatások szervezésén keresztül. A tagozat célja, hogy tagjaik az egynapos kötelező oktatáson túl teljesítendő kreditpontos képzések lehetőleg mindhárom napját a tagozat berkein belül megrendezett eseményeken való részvétellel teljesítsék. Az oktatási anyag a tavalyi évben elsőként tartalmazott célzottan a tőzsdei kibocsátókat könyvvizsgálók számára is hasznos ismereteket. A jellemzően ősszel szerveződő oktatásokhoz a tagozat a bizottság javaslatait is szívesen fogadja.
A tagozat a kamara által működtetett konzultációs szolgálat tevékenységéhez is hozzájárul, a szakterületét érintő kérdésekben igyekszik a könyvvizsgálók munkáját megkönnyíteni.
A szakmai területet érintő jogszabály-tervezetek véleményezése szintén a tagozat feladata, ennek keretében a tagozat képviselői a tavalyi évben alapos egyeztetéseket folytattak a jogszabály előkészítőivel és további együttműködésükről biztosították az egyeztetésekben résztvevőket.
Az elmúlt időszakban tapasztalt kihívások kapcsán elhangzott, hogy a tagozat tevékenysége önmagában a könyvvizsgálat egyik legkockázatosabb területét fedi le. Példaként a takarékszövetkezetek, a brókercégek és a biztosító egyesületek könyvvizsgálata hozható fel, azonban tapasztalható, hogy fokozott kockázati kitettséggel rendelkeznek a kisebb, könyvvizsgáló hálózathoz nem tartozó könyvvizsgálók, akik még inkább igénylik a tagozat szakmai támogatását.
A gyakorított minőség-ellenőrzések biztosítják a könyvvizsgálók tevékenységének kontrollját, azonban ezen a területen további fejlődés szükséges, hiszen ezek az ellenőrzések sem feltétlenül fedik le a teljes, kockázattal érintett gazdálkodói kört. A tagozat ennek megfelelően elkötelezett a minőség növelése iránt.
A tagok végül megköszönték Agócs Gábor tájékoztatását, és együttműködésükről, folyamatos érdeklődésükről biztosították a bizottság tevékenysége szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemlő tagozat tevékenységét irányító elnököt.
A bizottság 2010. február 26-i ülésén megvitatta a 2009. évi munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolójának tervezetét, és a bizottsági szakértők 2010. évi részletes munkatervéről szóló előterjesztését. A bizottság következő hároméves célkitűzései is napirendre kerültek, elsősorban a közfelügyeleti tevékenységre vonatkozó jogszabály-módosítási elképzelések fényében.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2010. január 29-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) 2010. január 29-i ülésén Szabó Zsuzsanna, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) minőség-ellenőrzési bizottságának elnöke a kamara minőségbiztosítási rendszeréről nyújtott tájékoztatást. A minőség-ellenőrzés hatósági feladatát a kamara már a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján látja el. A 2009. évben az egyedi megbízások ellenőrzésén túl új feladatként jelentkezett a belső minőség-ellenőrzési rendszerek ellenőrzése, valamint a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kamarai feladatok ellátása. Az ellenőrzések következtében összesen 1200 hatósági eljárást folytatott le a minőség-ellenőrzési bizottság. A pénzmosás megelőzésével kapcsolatos, nem megfelelt eredménnyel zárult kamarai ellenőrzések magas száma miatt a minőség-ellenőrzési bizottság javaslatot tesz az oktatási bizottságnak a témakör továbbképzési tematikába történő felvételére.
A költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók ellenőrzését 2009-ben már a speciálisan a költségvetési minősítésű könyvvizsgálók ellenőrzéséhez készített kérdőív alapján végezték. A tapasztalatok értékelését követően a kérdőív felülvizsgálatát, illetve a módszertani kézikönyvbe beépülő segédlet kidolgozását tervezik. A Ket-ből következő adminisztratív többletfeladatokra és a belső minőség-ellenőrzési rendszerek ellenőrzéséből fakadó újszerű feladatokra tekintettel a 2010. évi ellenőrzések teljesítése szintén nagy kihívást ígér.
A meghívott tájékoztatását megköszönve, a bizottság tagjai megerősítették, hogy a minőségbiztosítási rendszert a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer kiemelt jelentőségű részelemének tartják, ezért fokozott figyelmet fordítanak annak működésére, ellenőrzésére.
A bizottság 2010. január 29-i ülésén kialakította 2010. I. félévi részletes üléstervét, valamint megvitatta a 2009. évi munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolójának első tervezetét, és a bizottsági szakértők 2010. évi munkatervéről szóló előterjesztését. A részletes szakértői munkaprogramot következő, februári ülésén tárgyalja a bizottság, amely alapján dönt a szakértők megbízásáról is.