Figyelem! Archivált cikk. Lehet, hogy már nem aktuális.

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2009. évi ülései

TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. december 19-i üléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) 2009. december 19-i ülésén a következő évi munkatervének elfogadásáról és nyilvánosságra hozataláról döntött.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) által a közfelügyelet felelősségébe utalt feladatok közül 2010-re a szakmai előírások, nevezetesen a könyvvizsgálatra és egyéb szakmai szolgáltatásokra vonatkozó magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, a belső minőség-ellenőrzésre vonatkozó standardok, valamint a minőségbiztosítási rendszer vizsgálata, értékelése lesz a középpontban.
A hazai standardok alapját képező nemzetközi könyvvizsgálati standardok érthetőbbé, világosabbá tételére indított projekt (Clarity project) az IFAC nemzetközi standardalkotó testülete (IAASB) részéről 2008. végére lezárult, amelynek eredményeként számos átdolgozott, újraszövegezett standard látott napvilágot. Az átdolgozott, újraszövegezett standardok magyarra fordításának felülvizsgálatában az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően a bizottság is részt vett. A hazai fordítás, lektorálás és felülvizsgálat 2009-ben megtörtént, az Európai Bizottság 2010-ben hozhat döntést a standardok általános uniós befogadásáról. Az aktualizált standardok hatálybalépésére a hazai könyvvizsgálókat fel kell készíteni. Ezért a bizottság kiemelt figyelmet kíván fordítani az átdolgozott, újraszövegezett standardok oktatásának ellenőrzésére amellett, hogy az előző évhez hasonlóan folytatja a kamarai tag könyvvizsgálók szakmai továbbképzési rendszerének vizsgálatát.
A bizottság tevékenységének központjában továbbra is a könyvvizsgálat minőségbiztosítása áll. Folytatódik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, valamint a minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók minőség-ellenőrzési rendszerének vizsgálata. A bizottság áttekinti és értékeli a költségvetési minősítésű könyvvizsgálók minőség-ellenőrzéséhez kidolgozott új kérdőívet is. A minőségbiztosítási rendszer vizsgálatakor szükségesnek tartja a bizottság megvizsgálni a lefolytatott minőség-ellenőrzéseket, az ellenőrzésekkel kapcsolatos dokumentumokat, amely során nem csak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói, valamint a speciális minősítésű könyvvizsgálók, hanem a minősítéssel nem rendelkező könyvvizsgálók minőség-ellenőrzésének gyakorlata, eredménye is áttekintésre kerül.
A bizottság 2009-ben vizsgálta a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) etikai szabályzatát, a fegyelmi eljárásokat, amelynek tapasztalatairól levélben értesítette a kamara elnökét. A bizottság 2010-ben folytatni tervezi a kamara fegyelmi rendszerének vizsgálatát, így különösen a 2009-ig lezáratlan fegyelmi ügyek, valamint a kötelező továbbképzést nem teljesítők fegyelmi ügyeinek vizsgálatát.
A 2009-ben megtörtént tájékozódást és kamarai véleménycserét követően új feladatként jelentkezik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói által kötelezően közzéteendő átláthatósági jelentésekkel kapcsolatos gyakorlat áttekintése. A KKB vizsgálni tervezi a kamara ellenőrzésének tapasztalatait.
A könyvvizsgálói törvény 2009. november 17-én hatályba lépett módosítása érintette a közfelügyeleti rendszert, amelynek következtében a kamara, mint a nemzetközi együttműködésre kijelölt hatóság köteles értesíteni a bizottságot minden olyan megkeresésről, amely másik tagállam illetékes hatóságától hozzá érkezett, továbbá a kamara által az együttműködés során tett intézkedésekről. A bizottság új feladataként jelentkezik tehát a kamarától érkezett értesítések vizsgálata és értékelése.
Az Európai Unió tagállamainak többségében a közérdeklődésre számot tartó könyvvizsgálókra kiterjedően működő független inspekciós rendszer, amely az Európai Bizottság 2008/362/EK ajánlásán alapul, Magyarországon még kialakításra vár. A bizottság tanulmányozza a nemzetközi tapasztalatokat és az uniós elvárásoknak megfelelően, foglalkozik a hazai bevezetés előkészítésével, amely a bizottság feladatának és közvetlen felelősségének növekedését eredményezné a közérdeklődésre számot tartó könyvvizsgálók minőségbiztosításában.
A KKB nemzetközi kapcsolatait elsősorban a megfelelő uniós bizottságon (EGAOB) és a közfelügyeletek nemzetközi szervezetén (IFIAR) keresztül tartja, de változatlanul nyitott a tagállamok hasonló szervezeteivel való kétoldalú kapcsolatépítésre is. A szlovák közfelügyeleti bizottsággal való kapcsolatfelvétel már a 2009. év végén megkezdődött, a személyes találkozásra várhatóan 2010. év elején fog sor kerülni. A bizottság folytatja a német közfelügyeleti hatósággal való kapcsolatát az inspekciós rendszer működési tapasztalatainak tanulmányozása érdekében.
Szakmai egyeztetések kezdeményezését és lefolytatását tervezik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével a pénz- és tőkepiaci szereplőkkel kapcsolatos felügyeleti tapasztalatok és igények megvitatására.

A könyvvizsgálói törvény 189. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a bizottság feladatai közé tartozik a szakmai továbbképzési rendszer vizsgálata és értékelése, mely feladat a bizottság 2009. évi munkatervében is szerepelt. A 2009. évi továbbképzések ellenőrzését a bizottság szakértői névjegyzékében szereplő szakértők végezték el.
A bizottság 2009. december 19-i ülésén tárgyalta meg az ellenőrzések tapasztalatairól készített előterjesztést, amelynek alapján az alábbiakat ajánlotta megfontolásra a kamarának:
−a bizottság kiemelkedően fontosnak tartja a szakmai továbbképzés rendszerének koncepcionális átgondolását a kiválasztott témakörök gyakorlati alkalmazhatósága szempontjából, különös tekintettel az elnökségi döntéssel meghatározott témák szerint megvalósuló továbbképzésre. Ennek részeként javasolta a képzési tematika távlati programjának átgondolását is. A bizottság véleménye szerint a könyvvizsgálói standardok gyakorlati alkalmazásának oktatására az eddigieknél nagyobb figyelmet szükséges fordítani, és fontos a minőség-ellenőrzési tapasztalatok rendszeres visszacsatolása is az egyes témakörök kiválasztása és kidolgozása során.
−tekintettel az oktatás színvonalában tapasztalható eltérésekre, a bizottság hangsúlyos kérdésnek tartja, hogy a kamara minden esetben az ismeretek átadására felkészült, jó előadói képességgel rendelkező oktatókat bízzon meg. Indokolt lenne továbbá több segítséget, alaposabb felkészülési lehetőséget biztosítani az oktatóknak, beleértve esetlegesen az oktatási segédleteken túl, további háttéranyagok átadását is.
−a képzési-oktatási stratégia áttekintése során a bizottság a korszerű, modern önképzési eszközök, mint például olyan e-learning alkalmazásának megfontolását javasolta, amely lehetőséget ad az önképzés igazolására is. A koncepcionális áttekintés részeként a bizottság érdemesnek tartja megfontolni a jogszabályi feltételek megteremtésének lehetőségét a kötelező oktatással megszerezhető kreditpontok részbeni helyettesíthetősége érdekében (pl.: kreditbeszámítás posztgraduális képzés alapján).

TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. november 9-i üléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) 2009. évi munkatervében szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) fegyelmi rendszere működésének, valamint a könyvvizsgálókkal szemben lefolytatott fegyelmi eljárások tapasztalatainak áttekintése. A kamara által 2008-ban és 2009 első félévében lefolytatott fegyelmi eljárások áttekintéséről szóló előterjesztést a bizottság 2009. november 9-i ülésén megtárgyalta. A bizottság a kamara gyakorlatát szabályszerűnek találta, azonban az áttekintés eredményeként több, megfontolásra alkalmas javaslatot tett a kamara elnöksége számára.
A bizottság megítélése szerint:
−a fegyelmi eljárások során kiszabott szankciók számos esetben nincsenek összhangban a feltárt tényekkel és a könyvvizsgáló vétségének súlyával. Ez különösen az összeférhetetlenségi követelmények megsértése, és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói esetében aggályos. A vétség és annak szankcionálása közötti aránytalanság rossz hatással lehet a Kamara külső megítélésére, a könyvvizsgálat társadalmi elismertségére.
−a fegyelmi bizottságnak a fegyelmi eljárások során fokozott figyelmet kell fordítania a minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók ellen tett bejelentésekre, és súlyos vétség esetén szankcióként a minősítés megvonását is alkalmaznia kell.
−a minőség-ellenőrzési bizottság bevonásával végzett fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottság döntését segítené, ha a minőség-ellenőr a fegyelmi vétség elkövetésével kapcsolatban az adott panaszra is konkrét választ adna, amellett, hogy végrehajtja a teljes körű minőség-ellenőrzést.

A bizottság novemberi ülésén közlemény kiadásáról is döntött, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvvizsgálók és a könyvelők kapcsolatát meghatározó függetlenségi szabályokra.
A bizottsághoz a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 46. §-ában előírtaknak megfelelően számos bejelentés érkezik kamarai tag könyvvizsgálóktól, könyvvizsgáló cégektől (a továbbiakban együtt: könyvvizsgáló), valamint könyvvizsgált cégektől (a továbbiakban: megbízó).
A könyvvizsgálatra szóló megbízási szerződések felmondását közlő bejelentésekben több esetben szerepelt a felmondás indokaként, hogy könyvvizsgáló váltására azért került sor, mert:
könyvelőváltás történt, és az új könyvelő (könyvelést végző cég) által ajánlott könyvvizsgálót választották, vagy
könyvelőváltás történt, és a könyvelőnél (a könyvelést végző cégnél) dolgozó könyvvizsgálót választotta a megbízó.
A bizottság közleményével felhívja a figyelmet arra, hogy a megjelölt indokok rendkívül aggályosak, tekintve, hogy azok által a Kkt. függetlenségi szabályai sérülhetnek, illetve sérülnek.
A Kkt. könyvvizsgálói függetlenséget szabályozó 61–65. §-a értelmében a könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során köteles a függetlenségét megőrizni és objektív, pártatlan véleményt formálni. Ennek megfelelően a könyvvizsgáló nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában, valamint a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során nem utasítható és senki által nem befolyásolható. A könyvvizsgáló és a megbízó között továbbá nem állhat fenn olyan közvetlen vagy közvetett vagyoni, pénzügyi, munkavégzésre irányuló, üzleti vagy egyéb kapcsolat (ideértve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásán túlmenően nyújtott szakmai és egyéb szolgáltatást is), amely a könyvvizsgáló függetlenségét veszélyezteti. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a függetlenségét fenyegető veszélyeket – így különösen az önellenőrzést, az önérdeket, az elfogultságot, a magánjellegű kapcsolatot és a fenyegetést – folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a veszély elhárítására vagy elfogadható szintre való csökkentésére. Ha ez nem lehetséges, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység nem végezhető el.
Tekintve, hogy a megbízó döntései meghozatalakor nagymértékben támaszkodik a könyvelés által szolgáltatott információkra, a könyvelést végző és a könyvvizsgáló közötti kapcsolat a könyvvizsgálói függetlenséget sérti a vezetői döntés közvetett befolyásolásán keresztül.
A Kkt. által előírt függetlenségi követelményeket tehát jelentősen veszélyezteti, ha a könyvvizsgáló a könyvelő (a könyvelést végző cég) ajánlására került megválasztásra, és azok semmiképpen sem teljesülnek akkor, ha a könyvvizsgáló a könyvelő (a könyvelést végző cég) közvetlen munkatársa, mely által az önellenőrzés, önérdek, valamint elfogultság esete egyidejűleg fennáll.

TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. október 16-i üléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság az előző, szeptemberi ülésén a könyvvizsgálók 2009. évi kötelező szakmai továbbképzésének külső szakértőkkel történő ellenőrzéséről döntött. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarától kapott 2009. évi oktatási terv alapján a bizottság kiadta a megbízásokat a szakértőknek az ellenőrzések végrehajtására és a jelentések elkészítésére. 2009 októberében és novemberében a bizottság 14 területi szervezetnél tervezi a központilag elfogadott tematika oktatásának ellenőrzését. Az ellenőrzésekről készülő szakértői jelentések áttekintését a bizottság decemberi ülésének napirendjére tűzte.

A bizottság 2009. október 16-i ülésén a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókat könyvvizsgálók független minőség-ellenőrzési rendszerének kialakításáról, valamint a bizottság kapcsolatrendszerének továbbfejlesztéséről szóló előterjesztéseit tárgyalta meg.

A bizottság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körének hitelintézetekkel, biztosítókkal és befektetési szolgáltatókkal való kibővítésére jogszabály-módosítási javaslatot tett. A javaslat részletesebb kidolgozásához a bizottság a kamarától további információkat kért, és ezeket is figyelembe véve a bizottság a közérdeklődés szempontjából kiemelt figyelmet élvező könyvvizsgálókra kiterjedő független minőség-ellenőrzési rendszer jövőbeni kialakításának lehetőségéről tárgyalt.

A bizottság 2009. második félévi munkatervében napirendre tűzte a külső kapcsolatok áttekintését és a továbbfejlesztés lehetőségének megvitatását. Az ülésre előterjesztett dokumentum a helyzetértékelés mellett javaslatokat fogalmazott meg a közfelügyeleti feladatok hatékonyabb ellátása érdekében indokolt és szükséges kapcsolatépítésre az érintett ellenőrző és felügyeleti szervekkel. A bizottsági tagok egyetértettek abban, hogy a bizottságnak további erőfeszítéseket kell tennie közfelügyeleti szerepkörének, tevékenységének, és javaslatainak megismertetése érdekében. Tekintettel arra, hogy a bizottság külső kommunikációjának fő eszköze az éves munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolójának nyilvánossága, a honlapokon való közzététel mellett a bizottság a jövőben a megjelenés formájára is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni, és a közvetlen megküldés eszközét is szélesebb körben kívánja alkalmazni.

Dr. Borbás Máté tájékoztatást adott a kamarai minőségellenőrök részére 2009. szeptember 10-11-én Balatonfüreden tartott továbbképzésről. Kiemelte a belső minőség-ellenőrzési rendszer vizsgálatáról szóló előadást, amely alapján javasolta a téma kiemelt kezelését. A bizottság úgy határozott, hogy a következő évi munkatervében felveszi a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, valamint a hitelintézetek és a biztosítók könyvvizsgálói által kialakított belső minőség-ellenőrzési rendszer vizsgálatának, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata minőség-ellenőrzési gyakorlatának áttekintését.

Az ülés napirendjén a kamara elnöksége által legutóbb elfogadott, és a bizottságnak megküldött nemzetközi könyvvizsgálati standardok (ISA-k) magyar nyelvű fordításának véleményezése is szerepelt. Tekintettel arra, hogy a szakmai standardok kialakítása és elfogadása a közfelügyeleti rendszer részelemeként a bizottság vizsgálatának és értékelésének tárgya, a bizottság a fordítás áttekintését követően egyetértését fejezte ki a fordítással kapcsolatban a kamara számára.

A bizottság ügyrendjének módosítása szintén napirendre került. Mivel a bizottság döntéseit a jellemzően havi rendszerességgel megtartott testületi ülésein hozza, felmerült annak igénye, hogy kivételes esetekben a sürgős, azonnali döntést igénylő kérdésekben lehetővé váljon az ülésen kívüli, írásbeli szavazatok leadásával történő döntéshozatal. A következő ülés kitűzött időpontja előtti döntéshozatal lehetőségét megteremtő módosítással érintett, jóváhagyott ügyrend szövege elérhető a Pénzügyminisztérium és a kamara honlapján (a www.mkvk.hu oldalon a Közfelügyelet, a www.penzugyminiszterium.hu oldalon a Könyvvizsgálói Közfelügyelet fülre kattintva).

TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. szeptember 11-i üléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) 2009. évi munkatervében meghatározott feladatként szerepel a költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók 2008. évi minőségellenőrzésének, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói által készített átláthatósági jelentések közzétételének és kamarai ellenőrzésének vizsgálata és értékelése. A bizottság 2009. szeptember 11-i ülésén – többek között – az e témakörben született előterjesztéseit tárgyalta meg.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) által rendelkezésre bocsátott dokumentumok és információk vizsgálata alapján a bizottság elsőként a költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók minőségellenőrzésének tapasztalatai kapcsán fogalmazta meg javaslatait:

  • a különböző minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók kockázatain túl az adott szakterülethez igazodó, speciális ismeretek igényének is tükröződnie szükséges a kamara szabályzataiban, eljárásaiban (ideértve a minőségellenőrzés rendszerét, figyelemmel arra a felelősségre, amit a minősítési jogkörök könyvvizsgálói törvény általi átruházása jelent a kamara számára),
  • a minőségellenőrzési mintaválasztásnál a kamarának célszerű az eddigi szempontokon túlmenően prioritást adnia a minősítéshez kötött megbízásoknak is,
  • a költségvetési minősítésű könyvvizsgálók kötelező továbbképzésén a kamarának indokolt figyelmet fordítania a kérdőíven összesített ellenőrzési szempontok egységes értelmezésére, és az eddigi minőségellenőrzési megállapítások hasznosítására,
  • tekintettel arra, hogy a kamara a speciális kérdőív kidolgozása előtt a költségvetési minősítésű könyvvizsgálók túlnyomó többségénél az általános szempontok szerint végzett minőségellenőrzést, és a mintában csak elvétve szerepelt önkormányzat vagy költségvetési intézmény, a kamarának indokolt az ellenőrzési ciklust lerövidítenie a költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók esetén.

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói által készített átláthatósági jelentések közzétételéről szóló kamarai tájékoztatás alapján a bizottság azt állapította meg, hogy az érintett könyvvizsgálók jelentős része nem tett időben eleget kötelezettségének. A bizottság támogatja a kamarának az átláthatósági jelentések ellenőrzése szabályozására irányuló törekvését, és indokoltnak tartja a 2009. évre vonatkozó jelentések ellenőrzésének mielőbbi elvégzését. Célszerűnek tartaná, ha az átláthatósági jelentés ellenőrzésére éves gyakorisággal, lehetőleg a közzétételi határidőt követő három hónapon belül kerülne sor, és a kamara a nem megfelelő teljesítés miatt megtenné a szükséges intézkedéseket.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói által készített átláthatósági jelentések közzétételének kamarai ellenőrzésével kapcsolatos fejleményekről, intézkedésekről a bizottság a kamara tájékoztatását kérte. A bizottság a költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók minőségellenőrzési kérdőívének részletes tartalmi elemzésére a későbbiekben még visszatér.

Ezt követően a bizottság – az előző évben megkezdett vizsgálatainak sorát folytatva – a könyvvizsgálók 2009. évi kötelező szakmai továbbképzése rendszerének és a képzések lebonyolításának értékelésével kapcsolatos elképzeléseiről tárgyalt. A tagok az ülés keretében a szakmai továbbképzés külső szakértőkkel történő ellenőrzéséről döntöttek. Az ellenőrizendő területi szervezetek kiválasztására, valamint a szakértők ellenőrzések végrehajtásával és jelentés készítésével történő megbízására a kamara 2009. évi oktatási tervének ismeretében kerül majd sor.

Az ülés napirendjén a kamara elnöksége által újonnan elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardok magyar nyelvű fordításának véleményezése is szerepelt. A fordítással kapcsolatban a bizottság elismerését és egyetértését fejezte ki a kamara számára. A bizottság javasolta továbbá, hogy a kamara a következő év folyamán a standardok módosítása kapcsán készítsen összehasonlító elemzést, és szervezzen oktatásokat.

A könyvvizsgálati munkaanyagok és az azokkal összefüggő egyéb dokumentumok harmadik ország közfelügyeleti hatósága felé történő továbbítása tárgyában a bizottság közleményt adott ki, amelynek szövege elérhető a Pénzügyminisztérium és a kamara honlapján (www.penzugyminiszterium.hu, illetve www.mkvk.hu).


 

Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. június 29-i üléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) 2009. június 29-i ülésén dr. Eperjesi Ferencet, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) nemzetközi alelnökét fogadta, és megvitatta a bizottság nemzetközi kapcsolatainak áttekintéséről, értékeléséről szóló előterjesztését.

A bizottság 2009. június 29-i ülésén dr. Eperjesi Ferenc, a kamara nemzetközi alelnöke a kamara nemzetközi kapcsolatairól, más államok illetékes szerveivel történő együttműködéséről nyújtott tájékoztatást. A kamara – nemzetközi tevékenysége keretében – aktívan részt vesz az európai könyvvizsgálók szövetségének (FEE) munkájában, ahol a pénzügyi albizottság tevékenységén túl, a jövőben a könyvvizsgálati szakbizottság tevékenységébe is szeretne bekapcsolódni. A könyvvizsgálók nemzetközi szövetségének (IFAC) Fejlődő országok csoportjában betöltött szerepe folytán a magyar kamara tényleges segítséget is nyújt, idén nyáron például a horvát kamarai rendszer fejlesztéséhez. A kamara szakmai munkájának elismerése, hogy az IFAC feltette honlapjára a magyar kamara által az IFAC megfelelőségi programja részeként összeállított stratégiai és akciótervét. Az említett nemzetközi tevékenységeken túl, a Visegrádi Négyekkel folytatott együttműködés szorosabbra fűzése szintén kiemelt cél.

A jogszabály szerinti könyvvizsgálatot szabályozó 2006/43/EK irányelv (azaz a könyvvizsgálói irányelv) nyomán született 2007. évi LXXV. törvény a kamarát jelöli ki illetékes hatóságként, ezáltal a tagállamok és a harmadik országok hatóságaival való együttműködés, valamint a hazai tőzsdén jegyzett harmadik országbeli társaságok könyvvizsgálói kapcsán a kamarára újszerű feladatok hárulnak. A közfelügyeleti kérdéskört érintő nemzetközi témákban a kamara nemzetközi alelnöke nem látja akadályát annak, hogy az ilyen ügyekről a kamara egyidejűleg tájékoztassa a bizottságot.

A bizottság megtárgyalta a nemzetközi kapcsolatainak áttekintéséről és értékeléséről Fekete Imréné által készített előterjesztést.

A bizottság megalakulását követően azonnal bekapcsolódott a közfelügyeletek uniós csoportjának, az EGAOB munkájába. A 2008. év során a bizottság arról is döntött, hogy az EGAOB plenáris ülései mellett a közfelügyeletek Európai Unión belüli együttműködésével foglalkozó alcsoport ülésein és részt vesz. Az EGAOB munkájában való részvétel azonban nem korlátozódik az üléseken való részvételre, hiszen a bizottság aktív szerepet vállal a két ülés között felmerülő kérdések megvitatásában is. A bizottság működésének másfél éves tapasztalata lehetőséget adott arra, hogy az EGAOB ülések alkalmával az uniós tagállamok közfelügyeleti rendszerének szabályozásáról, működéséről is ismereteket szerezzen, és közelebbről is megismerje az Európai Bizottság uniós közfelügyeleti rendszerrel kapcsolatos véleményét, elvárásait. Az így szerzett tapasztalatok fényében a bizottság szükségesnek tartja, hogy a könyvvizsgálói irányelv alapján nemzetközi együttműködésre kijelölt kamara a jövőben a közfelügyeleti feladatokat érintő nemzetközi ügyekről egyidejűleg a bizottságot is értesítse, és ennek jogszabályi alapja is legyen.

A bizottság 2008-ban a közfelügyeletek nemzetközi fórumához, azaz az IFIAR-hoz való csatlakozását is kezdeményezte. A bizottság ősszel, az IFIAR Fokvárosi ülésén nyerte el a teljes jogú tagságot. A világszervezetben való részvétel a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat szerepkörének, szabályozásának és feltételrendszerének megismerését segíti. A csatlakozás a bizottság elkötelezettségét és nyitottságát demonstrálja a globális piacokon felvetődő és a könyvvizsgálat helyzetét befolyásoló problémák iránt.

Az Amerikai Egyesült Államok közfelügyelete, a PCAOB által évente szervezett konferenciákon a bizottság szintén képviseltetni szándékozik magát, ahogy tette ezt 2008 tavaszán. A kétoldalú kapcsolatok ápolása céljából ősszel a német közfelügyelet, az APAK vezetőit látta vendégül a bizottság. A német közfelügyeleti szervezet működésének tanulmányozása hasznos információkkal szolgált a hazai közfelügyeleti gyakorlat kialakítása szempontjából is.

Az előterjesztés alapján a bizottság a rendelkezésre álló lehetőségeit megfelelően kihasználta a nemzetközi kapcsolatépítés érdekében. A bizottság tagjai hasznosnak ítélték a bizottság eddigi nemzetközi tevékenységét és a tapasztalatok értékelésének napirenden tartását, illetve a tagállamok, és a harmadik országok közfelügyeleti gyakorlatából az alkalmazható megoldások átvételének megfontolását javasolták.

Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. május 21-i üléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2009. május 21-i ülésén dr. Printz Jánost, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara költségvetési tagozatának elnökét fogadta, majd megvitatta a kamara felvételi eljárásainak, tagnyilvántartási rendszerének utóvizsgálatáról szóló előterjesztését, és kialakította 2. félévi üléstervét.

A bizottság 2009. május 21-i ülésén dr. Printz János, a kamara költségvetési tagozatának elnöke a tagozat és az államháztartás könyvvizsgálatának helyzetéről nyújtott tájékoztatást, különös tekintettel az önkormányzatokra.

A jelenleg közel 300 főt számláló tagozat önkéntes alapon szerveződött, a könyvvizsgálati kötelezettség költségvetési körben való megjelenésével egyidejűleg. Létrehozása a közpénzek kezelőinek ellenőrzését végzők szakmai igényéből fakadt. Az együttműködés közvetlen szakmai tapasztalatcserével indult, az évek során ez a kamara vezetésével, a jogszabályok előkészítőivel folytatott egyeztetésekig fejlődött. A tagozat rendszeres időközönként szervez konferenciákat, találkozókat, amelyekre – a jelentkezők számából ítélve – jelentős igény mutatkozik. Idén két olyan rendezvényre is sor került, amely időzítését tekintve is illeszkedett az éppen aktuális feladatokhoz, az újszerű előírások alkalmazásához. A tagozat tevékenységét a költségvetési szféra ellenőrzésében résztvevő szervezetekkel való együttműködés, folyamatos kapcsolattartás kíséri. A tavalyi év rendezvényeiből dr. Printz János azt az alkalmat emelte ki, amelyet az Állami Számvevőszék vezetésének részvételével tartottak. A tagozati találkozókon túl a költségvetési tagozat a kamara általános rendezvényein is képviselteti magát.

A tagozat módszertani tevékenysége keretében a költségvetési szféra könyvvizsgálatához igyekeznek egységes eljárásrendet kialakítani. Az egy évtizede elkészült módszertan teljes felülvizsgálatára 2003-ban és 2006-ban került sor, a közeljövőben pedig ismét átfogó korszerűsítést terveznek. A módszertan megújításával tartós alapot kívánnak nyújtani ahhoz, hogy a költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók minőség-ellenőrzésében az államháztartás sajátos szempontjai is érvényesüljenek.

A költségvetési minősítés megszerzése a korábbiakban szakmai gyakorlat és képesítés igazolásához, illetve   tanfolyamon való részvételhez volt kötve. Az új könyvvizsgálói törvény változást hozott a minősítés feltételeiben is. Jelenleg közel 2000 fő kamarai tag könyvvizsgáló (ebből kb. 500 fő szüneteltető) és közel 200 könyvvizsgáló cég rendelkezik költségvetési minősítéssel. A költségvetési minősítést igénylő önkormányzati megbízások 700 körüli számából és az államháztartás területén felmerülő más könyvvizsgálói feladatokból ítélve megállapítható: valóban számos könyvvizsgáló rendelkezik költségvetési minősítéssel (vagyis viszonylag magas a költségvetési minősítésű könyvvizsgálók kamarai taglétszámhoz viszonyított aránya), de a megbízások szintjén inkább koncentráció tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy egyes társaságok, könyvvizsgálók komoly jártassággal bírnak az önkormányzatok könyvvizsgálatában, amit a tagozat módszertani munkájában, a minőségbiztosításban is jól lehet hasznosítani. A tapasztalatok összességében azt igazolják, hogy a költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók követik a számukra irányadó előírásokat. Bár a költségvetési szféra könyvvizsgálata sajátos megközelítést igényel, általában a könyvvizsgálati szakmára jellemző hozzáállás tapasztalható.

A bizottság szerint az önkormányzatok tevékenységét fokozott kockázatok kísérik, ezért könyvvizsgálatuk minőségének biztosítása alapvető fontosságú. Erre tekintettel érdemes megfontolni, hogy az önkormányzatok bizonyos körét a jövőben közérdeklődésre számot tartóként kezeljék. A költségvetési tagozat elnökének véleménye szerint egy ilyen súlyú döntéshez célszerű megvárni az átdolgozott módszertan alapján végzett könyvvizsgálatok, illetve az e területen lefolytatott minőség-ellenőrzések újabb tapasztalatait.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 189. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a bizottság vizsgálja és értékeli a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, a kamarai nyilvántartások vezetését. A bizottság a tavalyi évben folytatott vizsgálatot a felvételi bizottság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások szabályszerűségéről és a nyilvántartások vezetésének teljeskörűségéről (a vizsgálat főbb megállapításai, javaslatai, illetve az azokkal kapcsolatos kamarai álláspont a bizottság 2008. évi tevékenységéről szóló nyilvános beszámolójában is megjelent). A tavalyi vizsgálat értékelését követően a bizottság utóellenőrzést végzett, amelynek befejezését követően – a tagok döntése értelmében – további észrevételeket nem fogalmazott meg.

TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. április 1-jei üléséről


A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2009. április 1-jei ülésén megvitatták a közfelügyeletre vonatkozó jogi szabályrendszer módosításával kapcsolatos javaslatokról szóló előterjesztést, áttekintették a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szüneteltető kamarai tagok kötelező továbbképzése tárgyában hozott elnökségi határozatát, illetve megtárgyalták a MÁV Általános Biztosító Egyesület könyvvizsgálójának közvetlen vizsgálatáról szóló előterjesztést.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 189. §-ának (2) bekezdése szerint a bizottság közfelügyeleti feladataival összefüggésben a pénzügyminiszter számára javaslatot tehet jogszabály megalkotására. A bizottság előző ülésén is tárgyalt előterjesztés több témakörben javasolt törvénymódosítást kezdeményezni. A módosító javaslatok elsősorban a bizottság és a kamara közfelügyeleti rendszerben betöltött szerepét, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körének bővítését, valamint az Európai Bizottságnak a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat könyvvizsgáló jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosításáról szóló 2008/362/EK ajánlásának végrehajtását célozzák. A bizottsági tagok döntése értelmében a kamarával folytatandó egyeztetést követően a bizottság jogszabály módosítására irányuló javaslatot tesz a pénzügyminiszter számára.

A könyvvizsgálói törvény 189. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a bizottság feladata, hogy vizsgálja és értékelje a könyvvizsgálók szakmai továbbképzési rendszerének működését. Ennek keretében a bizottság megtárgyalta a kamara elnöksége által hozott, a kamarai kötelező oktatás lebonyolításának 2009. évi elveit megállapító 5. számú (2009.01.23.) határozatát. A bizottság aggályosnak találta a határozat h) pontjában írt azon elnökségi döntést, amely a szüneteltető könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzésének időtartamát négy napról két napra csökkentené. A bizottság felhívta ezért a kamara vezetőségének figyelmét arra, hogy a döntés komoly kételyt vet fel azon szüneteltető könyvvizsgálók szakmai ismereteinek szinten tartásával kapcsolatban, akik az aktív státuszba bármikor, további feltétel teljesítése nélkül visszatérhetnek. A döntéssel ugyanis a szüneteltetők a továbbképzésben csak 50 %-át teljesítenék az aktív könyvvizsgálók részére előírtaknak. A bizottság megállapítása szerint ez komoly veszélyeztető tényező a könyvvizsgálat minőségére nézve.

A bizottság közfelügyeleti feladatainak részeként a könyvvizsgálói törvény 195-196. §-ai alapján a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet feltárása érdekében, a rendelkezésére álló tények (a közfelügyelet hatálya alá tartozó személyektől, szervezetektől bekért iratok, adatok, információk és nyilatkozatok) elemzése, értékelése, mérlegelése alapján, a veszélyeztetés mértékének figyelembe vételével intézkedhet (javaslatot tehet, illetve eljárást kezdeményezhet a kamaránál, illetve a pénzügyminiszternél). A bizottság saját hatásköben kezdeményezett vizsgálatot a MÁV Általános Biztosító Egyesület könyvvizsgálatát érintően. Az eljárás során bekérte a könyvvizsgálattal kapcsolatos, közfelügyeleti vizsgálathoz és értékeléshez szükséges dokumentumokat, amelyek áttanulmányozását követően – figyelemmel arra, hogy a kamaránál rendkívüli minőség-ellenőrzési eljárás van folyamatban – arról döntött, hogy a rendelkezésére álló dokumentumok alapján saját hatáskörben nem lát okot további intézkedésre.

A bizottság a korábbiakban a könyvvizsgálói törvény 193. §-ának (5) bekezdése alapján tett közzé felhívást a bizottság által igénybe vehető szakértők határozott idejű (2009-2010. évekre szóló) jegyzékébe történő felvételre. A bizottság előző, 2009. március 9-i ülésén kiértékelte és elbírálta a felhívásra érkezett szakértői jelentkezéseket. A szakértői névjegyzékbe felvett személyek értesítését követően, a bizottság 2009. április 1-jei ülésén döntött arról, hogy közleményt ad ki a felhívás eredményéről, vagyis a szakértői névjegyzékbe felvett szakértők névsoráról. A közlemény elérhető a kamara és a Pénzügyminisztérium honlapján keresztül (a www.mkvk.hu oldalon a Közfelügyelet, a www.penzugyminiszterium.hu oldalon a Könyvvizsgálói Közfelügyelet fülre kattintva).
 

Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság és a közérdeklődésre számot tartó társaságok könyvvizsgálóinak 2009. március 13-i munkamegbeszéléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2009. március 13-án tartotta első munkamegbeszélését a közérdeklődésre számot tartók (vagyis jelenleg azon gazdálkodók, amelyek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták) könyvvizsgálóival. A megbeszélés célja a kiemelt figyelmet érdemlő, tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálóival kapcsolatos, átlagosnál szigorúbb nemzetközi és hazai előírások, valamint azok további változásának ismertetése volt.

Miklós László, a bizottság elnökének köszöntőjét követően a KKB tagja, Fekete Imréné a tőzsdei kibocsátók könyvvizsgálóinak speciális követelményeiről nyújtott tájékoztatást. Puskás István, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Minőségellenőrzési Bizottságának elnöke a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak 2008. évi minőségellenőrzéséről, és a minőségellenőrzésben a 2009. év tekintetében várható további változásokról tartott előadást, a kamarai pénz- és tőkepiaci tagozat tevékenységének továbbfejlesztésére pedig Agócs Gábor, a tagozat elnöke tett javaslatokat. A több mint 40 fő részvételével zajlott munkamegbeszélésen a könyvvizsgálók oldaláról is hasznos felvetések hangzottak el a tevékenységüket övező fokozott figyelmet érintően, és a számukra mérvadó, szigorúbb követelmények és jogszabályi előírások gyakorlati vonatkozásai kapcsán.
 

Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. március 9-i üléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2009. március 9-ei ülésén jóváhagyták a bizottság 2008. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és annak közzétételéről döntöttek. Ezt követően a bizottság felhívására érkezett szakértői jelentkezések áttekintésére és elbírálására került sor. A bizottsági tagok az ülésen megvitatták a közfelügyeletre vonatkozó jogi szabályrendszer áttekintéséről készített dokumentumot, illetve elfogadták a bizottság 2009. évi költségtervét.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) 193. §-ának (4) bekezdése alapján a bizottság az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolóját a tárgyévet követő év március 31-éig hozza nyilvánosságra.

A beszámoló a bizottság szervezetéről, feladatairól, finanszírozásáról, valamint a kamarával folytatott együttműködéséről, munkamegosztásáról ad elsőként áttekintést. Ezt követően a bizottság 2008. évben végzett tevékenységét mutatja be a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer egyes részelemeinek tükrében. Részletesen olvashatunk a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzése engedélyezésének, a kamarai nyilvántartások vezetésének, és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói minőség-ellenőrzésének vizsgálatáról, illetve a könyvvizsgálói kötelező szakmai továbbképzési rendszer és a minőségbiztosítási rendszer áttekintéséről. Az év folyamán a bizottsághoz beérkezett bejelentésekkel kapcsolatban tett bizottsági lépéseken túl a KKB nemzetközi kapcsolati hálója (az Európai Unió tagállamainak közfelügyeleteivel és a világ más részein működő közfelügyeletekkel folytatott együttműködése) is megismerhető.

A bizottság 2008. évi tevékenységéről szóló nyilvános beszámolója elérhető a kamara és a Pénzügyminisztérium honlapján keresztül (a www.mkvk.hu oldalon a Közfelügyelet, a www.penzugyminiszterium.hu oldalon a Könyvvizsgálói Közfelügyelet fülre kattintva).

A bizottság 2009 januárjában a könyvvizsgálói törvény 193. §-ának (5) bekezdése alapján felhívást tett közzé a KKB által igénybe vehető szakértők határozott idejű (2009-2010. évekre szóló) jegyzékébe történő felvételre. A bizottság tagjai az ülés keretében kiértékelték és elbírálták a felhívásra érkezett jelentkezéseket, majd összeállították a 2009-2010. évekre szóló szakértői jegyzéket. A szakértői listára felkerült szakértők eseti jelleggel segítik majd a bizottság munkáját a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer egyes részelemeinek vizsgálata és értékelése során. A bizottság a vizsgálati feladat alapján fogja kiválasztani a listáról azt a szakértőt, aki a legmegfelelőbben tudja segíteni a bizottság munkáját az aktuális közfelügyeleti feladat végrehajtásában. A határozott idejű, és a feladat elvégzésére szóló megbízási szerződés megkötésére a könyvvizsgálói törvény 193. §-ának (5) bekezdése alapján kerülhet sor.

Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. február 4-i üléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2009. február 4-ei ülésén Puskás István, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) Minőség-ellenőrzési Bizottságának elnöke adott tájékoztatást a Minőség-ellenőrzési Bizottság 2008. évi munkájáról.

2008-ban a Minőség-ellenőrzési Bizottság teljesen új felállásban kezdte meg tevékenységét. Az új bizottsági tagok megválasztásával, valamint a Minőség-ellenőrzési Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásával megindult az új minőség-ellenőrzési rendszer kialakítása.
A Minőség-ellenőrzési Bizottság elnöke kihangsúlyozta, hogy rendkívüli jelentőséggel bír a jogszabályi előírások és a standardok betartásának következetes ellenőrzése. Véleménye szerint változott a könyvvizsgálók hozzáállása a minőség-ellenőrzéshez, elismerték annak szükségességét és látszik az is, hogy a könyvvizsgálók többsége igyekszik megfelelni a nemzeti könyvvizsgálati standardoknak.
A 2008. év folyamán ténylegesen 473 minőség-ellenőrzésre került sor. A „megfelelt” minősítések aránya (69,77 %) magasabb volt, mint 2007-ben (63,46%), ugyanakkor többen kaptak „nem felelt meg” minősítést a 2007. évhez viszonyítva.
Az elvégzett minőség-ellenőrzési vizsgálatok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a legtöbb hiányosság a dokumentálásban jelentkezik. A legnagyobb súlya ugyanakkor a helyes könyvvizsgálói jelentésnek van, ezért annak kiadása előtt felelősségteljes mérlegelést igényel az, hogy mikor szükséges minősítést tartalmazó záradékkal élni. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a könyvvizsgálók nem rendelkeznek kellő ismerettel a stratégiakészítés, tervezés és munkaprogram összeállítása terén. Sok esetben nem kielégítő a munkaráfordítások nyilvántartásának vezetése, pedig az elengedhetetlen a költségek és feladatok végrehajtásának tervezhetősége szempontjából. A könyvvizsgálati díjak kialakítása sem mindig következetes, ugyanis előfordul, hogy a könyvvizsgáló nem veszi figyelembe a feladat jellegét, illetve időigényének, valamint költségeinek alakulását a díj meghatározásakor. Fontos felhívni a könyvvizsgálók figyelmét a könyvvizsgálati szoftver ésszerű alkalmazására is, hiszen a könyvvizsgáló szakmai mérlegelését a valóságos kockázatok megítélésében, a tényleges feladatok kitűzésénél a szoftver nem helyettesíti. Sok esetben hiányoznak az alátámasztó dokumentumok. A vizsgálatok alapján továbbá az is megállapítható, hogy a frissen bejegyzett könyvvizsgálók gyengébb teljesítményt mutatnak.
A „megfelelt, megjegyzéssel” és a „nem felelt meg” minősítésű könyvvizsgálókkal szemben a Minőség-ellenőrzési Bizottság minden esetben élt szankcionálással (figyelmeztetés, kötelező költségtérítéses továbbképzés, fegyelmi eljárás), és az esetek többségében szükségesnek tartotta a minőség-ellenőrzés 2009. évi megismétlését is. Ezzel a döntéssel a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság messzemenően egyetértett.
Puskás István megjegyezte, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói esetében a megfeleltnél rosszabb minősítés elfogadhatatlan, tekintettel arra, hogy nemzetközi viszonylatban is kiemelt figyelem irányul az általuk végzett könyvvizsgálatra. Ilyen esetekben a szankcionálást célszerű lenne másképpen, szigorúbban kezelni, mint a többi, nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodót könyvvizsgáló értékelésekor. Ha a kérdőív 5.6. kérdésére (”a minőségvizsgálat során megismert dokumentumok, bizonyítékok alátámasztják-e a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat”) ”nem” a minőségellenőr válasza, helyes lenne, ha az egész kérdőív ”nem felelt meg” értékelést kapna.

2009. év folyamán bevezetésre kerül a cégszintű rendszervizsgálat. Az ellenőrzések fókuszában a legalább két aláíró könyvvizsgálóval rendelkező könyvvizsgáló cégek lesznek. A Kamara elnöksége 2008 novemberében elfogadta a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső minőség-ellenőrzési rendszerének, az átláthatósági jelentés, valamint a konszolidált beszámolók könyvvizsgálatának minőség-ellenőrzésére szolgáló kérdőíveket, melyeket a 2009. évi vizsgálatok során már alkalmazni fognak. A közérdeklődésre számot tartó könyvvizsgálók vizsgálatára a Minőség-ellenőrzési Bizottság szükségesnek tartja egy, a minőségellenőrök közül kiválasztott és a feladat végrehajtására felkészült csoport kialakítását. 2009. évtől kezdődően - a Könyvvizsgáló Közfelügyeleti Bizottság korábbi javaslatának megfelelően - a közérdeklődésre számot tartó társaságokat ellenőrző könyvvizsgálók már csak 90% feletti eredménnyel kaphatnak „megfelelt” minősítést.
A minőségellenőrök oktatása során 2009-ben kiemelt feladat lesz a cégszintű rendszervizsgálatok elvégzésére való felkészítés. A továbbképzés feladatait a 2008. évi tapasztalatok is meghatározzák, az a cél, hogy a kérdőívek kitöltése során az ellenőrök egységesen értelmezzék a kérdéseket. A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság megjegyezte, hogy ebben az esetben célszerű lenne egy segédletet elkészíteni a kérdőívek kitöltéséhez, valamint esettanulmányokkal alátámasztani a továbbképzést.
Az átláthatósági jelentések ellenőrzése 2009-ben szintén új feladatként jelentkezik. A jogszabályi előírások szerint ezt a vizsgálatot háromévente kell elvégezni, azonban a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság javaslata alapján indokolt lenne minden évben ellenőrizni.

Az ülés további részében a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság a 2008. évi tevékenységéről szóló beszámolójának tervezetét beszélte meg, melyet a következő ülésen hagy jóvá és 2009. március 31-ig tesz közzé.
 

Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2009. január 20-i üléséről

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság soron következő ülését 2009. január 20-án tartotta. Az ülésre benyújtott előterjesztések megtárgyalásán túl a bizottság javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban kamara) számára, módosította ügyrendjét, valamint egy szakmai kérdésben közlemény kiadásáról döntött.

A bizottság megtárgyalta a dr. Nyers Rezső, független tag vezetésével és Fekete Imréné könyvvizsgáló tag közreműködésével elkészített előterjesztési javaslatot, amelynek témája a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói 2008-ban végzett minőség-ellenőrzésének vizsgálata és értékelése volt. A vizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 189. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján került sor. A bizottsági tagok egyetértettek az előterjesztésben foglaltakkal. A vizsgálat során kialakított értékelést és a kapcsolódó javaslatokat a bizottság megküldi a kamara elnökségének, javasolva a szükséges intézkedések meghozatalát.

A bizottság ügyrendjének módosítására a bizottság által - a Kkt. 193. §-ának (2) bekezdése alapján - igénybe vehető szakértőkre vonatkozó szabályok részletes rendezése miatt került sor. A Titkárság által előterjesztett javaslatot a bizottság kisebb módosításokkal egyhangúlag elfogadta. A döntés értelmében az ügyrend 3. számú melléklettel egészül ki, amelyet a bizottság egységes szerkezetben közzétesz a Pénzügyminisztérium és a kamara honlapján.

A bizottsághoz több megkeresés is érkezett a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 88. §-a (8) bekezdése b) pontjának értelmezése kapcsán. A bizottság azonban jogértelmezési kérdésekben nem kompetens, ezért annak megválaszolását a Pénzügyminisztériumhoz továbbította. A Pénzügyminisztérium véleményét ismertető bizottsági közlemény elérhető a Pénzügyminisztérium és a kamara honlapján keresztül.

Kapcsolódó anyagok

Betöltés...
X