Tájékozatató a belső visszaélés-bejelentési rendszerről

Felhívjuk a kamarai tagság szíves figyelmét arra, hogy az Országgyűlés az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) szerinti szabályozási kötelezettségének eleget téve 2023. május 23-án elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Panasztörvény). A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a törvény szerinti külső szervezetként a csatlakozó könyvvizsgáló szolgáltatók részére belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

FRISSÍTÉS!

A belső visszaélés-bejelentési rendszerhez a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet önállóan (saját nevében és kockázatára) végző kamarai tag könyvvizsgálók, valamint a könyvvizsgáló cégek csatlakozhatnak.

A csatlakozási nyilatkozatok az alábbi linkeken érhetőek el:

Nyilatkozat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által működtetett belső visszaélés-bejelentési rendszerhez történő csatlakozásról könyvvizsgáló részére
Nyilatkozat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által működtetett belső visszaélés-bejelentési rendszerhez történő csatlakozásról könyvvizsgáló cég részére

A csatlakozási nyilatkozatok aláírhatóak papíralapon, elektronikusan, illetve AVDH-val is hitelesíthetőek.

A csatlakozási nyilatkozatok:

  • megküldhetőek elektronikus aláírást, illetve AVDH-val való hitelesítést követően elektronikus úton a csatlakozas@mkvk.hu elektronikus levélcímre, vagy E-papír szolgáltatás igénybevételével;

  • beadhatóak személyesen a kamara főtitkári hivatalában (1063 Budapest, Szinyei Merse u 8.) ügyfélfogadási időben, vagy megküldhetőek postai úton.

További tájékoztatás a belső visszaélés-bejelentési rendszer működéséről az alábbi oldalon érhető el:

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése


2023.07.21.

A KAMARA A PANASZTÖRVÉNY 19. § (2) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜLSŐ SZERVEZETKÉNT ÁTVÁLLALJA A KÖNYVVIZSGÁLÓ SZOLGÁLTATÓKTÓL A BELSŐ-VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSI RENDSZER TELJESKÖRŰ MŰKÖDTETÉSÉT.

► A KAMARA AZ ÁLTALA LÉTREHOZOTT ÉS MŰKÖDTETENDŐ RENDSZERHEZ VALÓ CSATLAKOZÁST TÉRÍTÉSMENTESEN BIZTOSÍTJA AZ AKTÍV STÁTUSZÚ KÖNYVVIZSGÁLÓ TAGOK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGEK (TOVÁBBIAKBAN EGYÜTT: KÖNYVVIZSGÁLÓ) SZÁMÁRA.

► A RENDSZERHEZ A KÖNYVVIZSGÁLÓK CSATLAKOZÁSI NYILATKOZATTAL CSATLAKOZHATNAK.

► A KAMARA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEK KERETÉBEN ÁLLAPÍTJA MEG A FELEK (A KAMARA ÉS A KÖNYVVIZSGÁLÓ) KÖTELEZETTSÉGEIT, A RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEIT. 

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT HATÁROZZA MEG A BELSŐ-VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE SORÁN KAMARA ÁLTAL KÖVETENDŐ ELJÁRÁSRENDET.

A CSATLAKOZÁSI NYILATKOZAT, VALAMINT AZ ÁSZF A JÖVŐ HÉT ELEJÉN KERÜL KÖZZÉTÉTELRE A KAMARA HONLAPJÁN, KÉRJÜK, HOGY AZON KÖNYVVISZGÁLÓK, AKIK A KAMARA RENDSZERÉHEZ KÍVÁNNAK CSATLAKOZNI, FOLYAMATOSAN FIGYELJÉK A KAMARA HONLAPJÁT.


2023.07.04.

A Panasztörvény alapján a pénzmosás és a terrorizmus megelőzéséről és finanszírozásáról szóló 2017. évi LIII. tv. 1.§ (1) és (1a) hatálya alá tartozó foglalkoztatók – így könyvvizsgáló szolgáltatóként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet önállóan (saját nevében és kockázatára) végző kamarai tag könyvvizsgálók, valamint a könyvvizsgáló cégek – 2023. július 24-étől kezdődően a foglalkoztatottak létszámától függetlenül kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.

Fontos tudnivaló, hogy a Panasztörvény szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszony minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi, így a kötelezetti körbe az egyszemélyes könyvvizsgáló cégek, egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytató kamarai tagok is beletartoznak.

A belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti, illetve annak működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg. 

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt jelenthet be többek között:

  • a foglalkoztató által foglalkoztatott, vagy akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt
  • a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
  • a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

A Panasztörvény szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszerben a bejelentést írásban vagy szóban lehet megtenni, de a bejelentési csatorna típusára vonatkozóan nem tartalmaz további előírást. Az Irányelv szerint „ha a bejelentő személy személyazonosságának bizalmas jellege biztosított, az egyes, a magán szektorban és a közszférában működő jogalanyok maguk dönthetik el, hogy milyen típusú bejelentési csatornát hoznak létre. Konkrétabban a bejelentési csatornáknak lehetővé kell tenniük, hogy a személyek írásban tegyenek bejelentést, és hogy a bejelentéseket postai úton, panaszdoboz(ok)on vagy online – intranetes vagy internetes – platformon keresztül nyújtsák be, vagy szóban, telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy akár mindkét úton bejelentést tegyenek. A bejelentő személy kérésére e csatornákon keresztül lehetővé kell tenni a személyes találkozók útján történő bejelentést is.

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

A Panasztörvény szerint a foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, a kötelezettségek megsértése esetén a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezések irányadóak azzal az eltéréssel, hogy bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható. Előzőekre figyelemmel a szóba jöhető szankciók: figyelmeztetés, további foglalkoztatás megtiltása, elkobzás.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara kezdeményezi az irányadó törvényi szabályozás olyan tartalmú módosítását, amely egyrészről – az általános előíráshoz igazodva – a könyvvizsgáló szolgáltatók esetében is legalább 50 foglalkoztatott esetében tenné kötelezővé a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését. Másrészről szorgalmazzuk, hogy a kamarai törvény kiegészítésével – a Magyar Ügyvédi Kamarához és a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához hasonlóan – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara működtethesse a belső visszaélés-bejelentési rendszert az olyan könyvvizsgáló szolgáltatók vonatkozásában, amelyek szervezeten belüli kijelöléssel vagy megbízás útján nem gondoskodnak saját belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséről, illetve 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a remélt törvénymódosításig is díjmentesen (tagdíjjal fedezett szolgáltatásként) biztosítani kívánja annak lehetőségét, hogy az erre igényt tartó könyvvizsgáló szolgáltatók belső visszaélés-bejelentési rendszerét külső szervezetként működtesse. A szükséges feltételek kialakítása (jogi konstrukció, személyi feltételek, informatikai és adatvédelmi háttér, stb.) folyamatban van, a részletekről 2023. július 24-ét megelőzően tájékoztatást nyújtunk.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Főtitkári Hivatala
 

Betöltés...
X