Összefoglaló a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 2013. július 1. napján hatályba lépett módosításáról

A kamarai szolgáltatókat és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát (továbbiakban: kamarát) érintő módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze:

1. Az a természetes személy is tényleges tulajdonosnak minősül, aki közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 25%-ával. Amennyiben tulajdoni hányad vagy meghatározó befolyás alapján a tényleges tulajdonos nem állapítható meg, a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak.
2. A szolgáltatás igénybevételére irányuló írásbeli szerződés megkötése nem feltétele az ügyfél kapcsolat létrejöttének.
3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának törvényi meghatározása megegyezik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben rögzített elkövetési magatartásokkal.
4. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. A szolgáltató szükséges esetén jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
5.  A természetes személy ügyfél továbbra is köteles nyilatkozni arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el, a jogi személy (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) ügyfél képviselője azonban arról köteles írásban nyilatkozni, hogy a jogi személynek ki a tényleges tulajdonosa, valamint rögzíteni kell a tényleges tulajdonos nevét, lakcímét, állampolgárságát. Szükség esetén rögzíthető az is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. (Azokban az esetekben azonban, amikor egyértelmű, hogy az ügyfél nem tényleges tulajdonos nevében jár el és az adatok rögzítése a személyazonosság igazoló ellenőrzése során már megtörtént, a tényleges tulajdonosi nyilatkozat mellőzhető, a mellőzés tényét azonban rögzíteni kell.)
6. Az ügylet azonosítása során a teljesítés körülményeinek rögzítése mellett - szükség esetén - a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását is kérheti a szolgáltató.
7. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése során a szolgáltató köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan megbízásra.
8. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, kötelező beszerezni az ügylettel kapcsolatos pénzeszközök forrására vonatkozó információt.
9. A szolgáltató – a Pmt. 11. § (6) bekezdésétől eltérően -2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:
   a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot,
   b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és
   c) az ügyfél vonatkozásában a Pmt. 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.
10. Pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény bejelentésével kapcsolatos változások:
    a) bejelentéskor az pénzmosás gyanúját alátámasztó dokumentumokat is be kell csatolni, amennyiben azok rendelkezésre állnak;
    b) akkor is vizsgálni kell pénzmosásra utaló tény,adat,körülmény felmerülését, ha az ügyleti megbízás végül nem teljesül;
    c) a tevékenység megkezdését követő 5 munkanapon belül ki kell jelölni a bejelentések továbbításáért felelős személyt.
11. Pénzmosásra utaló tény, adat, körülmény felmerülése esetén a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: „hatóság”) jogköre bővül:
    a) jogosult a szolgáltató által kezelt adatot, bank-, fizetési, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot megismerni, a szolgáltatók kötelesek a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a hatóság részére megküldeni;
    b) jogosult központi államigazgatási szerv, bíróság, felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot megismerni, ezen adatokat megkeresésre e szervek (köztük a kamara) kötelesek a hatóság rendelkezésére bocsátani;
    c) a felügyeleti szervnél (így a kamaránál) eljárást kezdeményezhet, melynek eredményéről tájékoztatnia kell a hatóságot;
    
    A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Kkt.) 67. §-a előzőekkel párhuzamosan az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „Az üzleti titok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot."
12. A felügyelet ellátása során a kamarának a Kkt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel kell lennie:
    a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
    b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
    c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
    d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
13. A kamara a szolgáltatók belső szabályzatának kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként kibocsátott mintaszabályzatot a pénzügyi információs hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles a Pmt. módosításait követően felülvizsgálni és módosítani, illetve kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

A kamara a mintaszabályzat előzőekben részletezett Pmt. módosításoknak megfelelő átdolgozását az illetékes szervek bevonásával elvégzi: az elfogadott mintaszabályzatról a kamarai szolgáltatók részére tájékoztatást nyújtunk.

A korábban a mintaszabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzatot életbe léptetett kamarai szolgáltatóknak e körben nincsen tennivalójuk; a belső szabályzatuk módosítása a mintaszabályzat módosulásával automatikusan megtörténik. A saját belső szabályzatot kidolgozó és elfogadó kamarai szolgáltatóknak a jogszabályváltozások átvezetésével, a mintaszabályzat módosulásaira figyelemmel hatályosítaniuk szükséges a belső szabályzatukat, melyet azonban ismételten nem kell jóváhagyásra megküldeniük a kamara részére.

A tevékenységüket 2013. július 1-je után megkezdő szolgáltatók a Pmt. módosított előírásainak megfelelően, az egyedi belső eljárási rendet és működési sajátosságokat figyelembe véve kötelesek a belső szabályzatukat elkészíteni (melyhez az átdolgozott kamarai mintaszabályzat segítséget nyújt), majd jóváhagyásra megküldeni.

Budapest, 2013. július 18.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Főtitkári Hivatala