„A kamara jövőjéről akkor lehet beszélni, ha tisztában vagyunk a jelenével” - beszámoló Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár elnökségi ülésen elhangzott beszédéről

Bevezető gondolataiban Pankucsi Zoltán gratulált az elnökség minden új és újraválasztott tagjának, majd megjegyezte, hogy a vezetőség felelőssége óriási lesz abban, hogy a kamara előtt álló, kihívásokkal teli időszakot miként tudja majd a minisztériummal közösen termőre fordítani. Ezt követően részletesen beszélt a múltról, a jelenről és a jövőről is.

Múlt
Elmondta, hogy egy teljesen új, nyitott, és megoldásokat kereső vezetésnek célszerű felderíteni a minisztérium és a kamara vonatkozásában felvetődött azon múltbéli kérdéseket, melyek nem zárultak le, csak abbamaradt róluk a vita. Ezen helyzetek tisztázása azért is fontos, hogy ezek ne determinálják az újonnan megválasztott tisztségviselőknek és vezetőknek a munkáját. Mint mondta, ebben segítség lehet az Állami Számvevőszék jelenleg is zajló vizsgálata, melynek során elképzelhető, hogy a Számvevőszéknek lesznek olyan javaslatai, amire majd oda kell figyelni, és a múltbeli ügyek rendezését is maga után fogja vonni. Hozzátette, hogy ugyan volt egy bizottság a kamarában - melynek megállapításai a minisztériumba is eljutottak -, de megfontolásra javasolta, hogy az új elnökség újra vegye elő ezeket az ügyeket átgondolásra. Véleménye szerint anélkül, hogy a múltat megnyugtatóan rendeznénk, az új elnökség nem fog tudni a saját feladataira koncentrálni.

Jelen
A jelen legérdekesebb kihívásának azt tekinti, hogy a kamara végre szembenézzen azzal, hogy pontosan mit is csinál, milyen feladatokat lát el ténylegesen. Egy-két éve ugyan elindult ezügyben egy közös gondolkodás, de újra és újra arra a következtetésre jutottak, hogy a kamara jövőjéről akkor lehet majd csak beszélni, ha tisztában vagyunk a kamara jelenével, és ha feltártunk és megválaszoltunk bizonyos szenzitív kérdéseket is. Annak nyomán, hogy meghatározásra kerültek az egyes szervezeti egységek feladatai, el lehet majd dönteni, hogy ebből mi az, amit célszerű és indokolt fenntartani a jövőben, és mi az, amit nem.
Ennek a kérdésnek a megválaszolása színtiszta kamarai belügy, ahogy fogalmazott, független mind az audit reformtól, mind pedig a kormányzati elképzelésektől.

Jövő
Ha a kamara – a jelen alapos vizsgálata alapján – meghatározta azt, hogy a jövőben milyen funkcióit tartja indokoltnak fenntartani, akkor ezeket össze lehet hangolni a kormányzati elképzelésekkel is. A helyettes államtitkár ígéretet tett arra, hogy a minisztérium komoly és érdemi együttműködést fog megvalósítani és fenntartani a kamarával. Elmondta, hogy a minisztérium nyitott az egyeztetésekre, a kamarától érkező javaslatok érdemi vizsgálatára, és amennyiben ezek találkoznak a kormányzat elképzeléseivel, akkor akár jogszabály-módosításra is sor kerülhet.

Kormányzati elvárások
Az aktuális sajtóhírekre kitérve elmondta, hogy a kormányzat oldaláról van egy olyan elvárás, miszerint a pénzügyi szakmák felügyeletét erősíteni kell. A könyvvizsgálóknak nagy meglepetést nem fog hozni, hogy ez a közfelügyeleti hatóság kibővítésével jár, annyiban hordoz újdonságot a helyzet, hogy már az első félévben jogalkotásra is sor fog kerülni, hogy a könyvelőket és az adótanácsadókat is ellenőrizni lehessen. Ennek keretében - részben összekapcsolva az audit reformmal is - arról is döntést kell hozni, hogy a minisztériumnak át kell vennie a kamarától néhány hatósági jellegű feladat ellátását is. Mint mondta, tisztában van vele, hogy ez alapvető hatással lehet a kamara jövőbeni működésére is, ugyanakkor hozzátette, hogy önmagában az, hogy hatósági feladatokat át kell, hogy vegyen a minisztérium, nem jelenti azt, hogy a kamarai működés kiüresedne, sőt, rámutatott, hogy a kamarai működés a szakmaiság tekintetében ezáltal fog tudni igazán megerősödni.

Úgy fogalmazott, hogy a kamara életében formai változásokra fog sor kerülni azzal, hogy a legtöbb hatósági jellegű döntésre a minisztérium teszi majd ki a végső pontot, de a javaslatok, amikre a pontot a minisztérium kiteszi, továbbra is a kamarától kell, hogy érkezzenek. A kamarának ilyen értelemben óriási felelőssége lesz abban, hogy minisztériumot támogató javaslatok valóban jók legyenek.
Beszédében elismerte a kamarai szervezetrendszerben és a kamarai tagoknál meglévő tudást és szakmai tapasztalatot, így rengeteg ügyben - a továbbképzéstől kezdve a standardok szövegezésén át egészen a képesítési követelmények meghatározásáig - szakmai támogatásra támaszkodnának, melynek forrása más nem lehet, mint a könyvvizsgálói kamara.

Elmondta, hogy mindenképpen hatékony keretet kell kialakítani arra, hogy a szakmai előkészítési munka a későbbiekben, a felügyeleti tevékenység keretei között is hasznosítható legyen.

Pankucsi Zoltán rámutatott, hogy egy szakmailag professzionális kamarának kell működnie, mert ezen fog múlni az, hogy a felügyelet végül milyen elvek szerint működik, hogy (továbbra is) milyen standardok szerint kell minden könyvvizsgálónak működnie, illetve hogy mit kérnek számon a könyvvizsgálóktól.

Továbbképzés
A továbbképzésekre rátérve a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy olyan képzési formákat kell bevezetni a kamarai továbbképzés rendszerébe, melyek olcsóbb és főként hatékonyabb irányba mutatnak, és amellyel meg lehet győződni arról, hogy az érintett könyvvizsgálók az elhangzottakat valóban elsajátították. Célszerű és általánosan elterjedt módszerként említette az e-learning rendszerét, melynek keretében tesztkérdésekre választ adva lehet megbizonyosodni arról, hogy a hallgató valóban figyelt-e az előadás alatt. Elmondta, hogy nem szükséges olyan szinten levizsgáztatni a könyvvizsgálókat, mint ahogy az zajlik egy okleveles könyvvizsgálói képzés vizsgáztatása során, de legalább néhány tesztkérdéssel arra kellene szorítani az összes résztvevőt, hogy figyeljen oda, próbáljon meg válaszolni a tananyaggal kapcsolatos kérdésekre.
Az e-learning nem csak költséghatékony képzési formát jelenthet a továbbképzésben, de egyúttal lehetőséget is teremt a visszacsatolásra. E módszerrel ugyanis azt is jelezni lehet egy könyvvizsgálónak, hogy a vele szemben támasztott elvárás megfelel-e a tényleges gyakorlatnak, illetve érti-e, hogy mit, miért csinál.

Audit reform
Audit reform kapcsán rámutatott, hogy elsődleges cél az uniós szabályok implementálása oly módon, hogy azt a szakma is elfogadhatónak tartsa. Mint mondta, a minisztérium keze meg van kötve, hiszen az audit reform elég széleskörű előírás-rendszerének túlnyomó részében nincs különösebb mozgástere a tagállamoknak.
A minisztérium semmiképp sem szeretné a versenyt korlátozni a magyar piacon, továbbá nem tervezik az uniós minimumnál nehezebb követelmények előírását. Ennek értelmében ahol van lehetőség az audit reform implementálása során szigorúbb, illetve kevésbé szigorúbb irányokba elmenni, ott a kevésbé szigorúbb irányba fordulnának, mert a versenyt és a minőségi szolgáltatásokat nem korlátozni, hanem ellenkezőleg, fokozni szeretnék a könyvvizsgálói piacon.
Terveik szerint az audit reformmal kapcsolatos tervezetet pár héten belül eljuttatják a kamara számára, számítva arra, hogy minél több kolléga véleményét vissza tudják csatolni annak átdolgozása során. Kiemelte, hogy a minisztérium a beérkező javaslatokra érdemben kíván reagálni, hiszen közös cél, hogy a szabályozást mindenki megértse, annak alkalmazásában ne legyen félreértés.
Pankucsi Zoltán a jogalkotási folyamatra rátérve vállalta, hogy azon tervezeteket, melyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium készít elő, időben átküldik a kamara számára véleményezésre. Pozitív példaként említette az IFRS-re való átállást, ahol sikerült egy jó együttműködést kialakítani a minisztériumnak és a kamarának.

Végezetül a helyettes államtitkár elmondta: a minisztériumnak és a kamarának közös erővel javítania kell a kamara jelenlegi, nem feltétlenül jó megítélésén, melyhez a minisztérium minden támogatást meg fog adni.