A kamara új vezetésének találkozója az Állami Számvevőszék elnökével

A jó hangulatú, közel két órás megbeszélés tematikája messze meghaladta a kapcsolatok építésének, megerősítésének szokásos tárgyköreit. A konzultáció szakmai kérdéseinek középpontjában az Állami Számvevőszék és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara között 2008-ban létrejött és azóta érvényben lévő együttműködési megállapodás állt, amelynek megújításával mindkét fél egyetértett. Az elmúlt évekre visszatekintve a jelenlévők úgy látták, hogy a szóban forgó dokumentum az eddigiekben megfelelő alapot nyújtott egymás tapasztalatainak kicserélésére, beleértve a szakmai konferenciákon és más fórumokon való részvételt is, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a két szervezet céljainak megvalósítása, feladatainak koordinált végrehajtása érdekében a megújítandó megállapodásban foglaltakat, illetve azok megvalósítását jobban meg kell tölteni tartalommal.

A jövőbeni együttműködés irányainak meghatározásához jó indítást nyújtott Domokos Lászlónak a találkozó elején elmondott összefoglalója, amelyben tájékoztatást adott az ÁSZ elmúlt évi tevékenységének jellemzőiről, kiemelve, hogy tavaly a számvevőszéki ellenőrzésben érintett szervezetek száma meghaladta a hétszázötvenet, s az ÁSZ intézkedést igénylő javaslatainak száma pedig megközelítette a kétezret. Elnök úr kitért arra, hogy a kiemelkedő szakmai mutatók mögött az elmúlt évek szervezetfejlesztési folyamatai húzódnak meg, beleértve az új alapokra helyezett minőségbiztosítási rendszer eredményeit is.

Domokos László részletesen foglalkozott a számvevőszéki ellenőrzések jogkövetkezményi rendszerével, s ennek során ismertette azokat a szempontokat, helyzeteket, amelyek alapján az ÁSZ a könyvvizsgálói kamarához fordul az ellenőrzései során feltárt szabálytalanságra utaló gyanú esetén.

Az elmúlt időszak ellenőrzési területei közül Domokos László elsősorban az állami erdőgazdaságok, valamint a többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok vizsgálata során szerzett tapasztalatokat emelte ki, de szóba kerültek azok a problémák is, amelyekkel a kórházak működésével és gazdálkodásával kapcsolatban végzett ellenőrzéseknél szembesültek a számvevők. A közös mozgástérhez tartoznak az önkormányzatok is, amelyeknél a könyvvizsgálói kötelezettség feloldódása ellenére számos helyen továbbra is számítanak az auditorok munkájára. Mindezek jegyében nagyon fontosak a közszféráról adott jelzések, bármely fél részéről merülnek fel azok.

A Számvevőszék elnöke külön szólt az integritás kérdéseiről, projektjéről, s elmondta, hogy a korrupciós kockázatok felmérését az ÁSZ az elmúlt év végén kiterjesztette az állami tulajdonú vállalatokra, 2016 őszétől pedig tervezi ebbe az önkormányzati tulajdonú társaságok bevonását is.

A két szervezet további együttműködésének lehetőségeit taglalva Pál Tibor elnök szorgalmazta a 2008-ban kötött együttműködési megállapodás áttekintését és megújítását, amellyel Domokos László is egyetértett. A Kamara elnöke indítványa kapcsán szólt a testület céljairól, a könyvvizsgálókkal szemben támasztott követelményekről és azokról az aktuális feladatokról, amelyek a decemberi tisztújítást követően vártak az új vezetésre. Ezek közé feltétlenül beletartozik az államháztartás szervezeteinél végzett könyvvizsgálatok módszereinek további egységesítése, a költségvetési szférában megbízásokat ellátó könyvvizsgálók tevékenységének szakmai támogatása. Mindennek változatlanul egyik fontos támasza lehet az a nyitottság, amelyet az ÁSZ tapasztalatainak megismertetésében és az újabb eszmecserékben a maguk részéről Domokos László is hangsúlyozott.

Pál Tibor kitért azokra a főbb területekre és feladatokra, amelyek a kapcsolatok erősítésének bázisát, illetve zálogát jelenthetik. Ide sorolható a minőség biztosításának előtérbe helyezése, a kommunikáció erősítése, a folyamatos kapcsolattartás, a szakmai információk rendszeres cseréje, a konkrét együttműködés módozatainak hatékonyabb kialakítása és természetesen összehangolt részvétel a szakmai, tudományos fórumokon, konferenciákon.

Az együttműködés sajátos szegmenseként merültek fel azok az esetek, amikor az Állami Számvevőszék pályázatok alapján könyvvizsgálókat von be feladatainak megoldásába. Ennek tapasztalatai egy következő találkozó napirendjére kerülhetnek.

A találkozó eredményeként a felek megegyeztek az együttműködés új irányainak kijelölésében, hangsúlyozva a proaktív kommunikáció jelentőségét és hasznát, amelyre Domokos László tájékoztatója keretében irányította rá a figyelmet.

A további együttműködés módozatainak egyeztetése, illetve az új megállapodás előkészítése a következő hetek közös feladata lesz, amely hosszabb időre meghatározhatja az Állami Számvevőszék és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai kapcsolatait.

Dr. Printz János