Figyelem! Archivált cikk. Lehet, hogy már nem aktuális.

A pénzügyi lízing szabályainak változása az új Ptk. szerint

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2014. március 15-ével történő hatályba lépésével a Számviteli Törvény (Szvt.) pénzügyi lízingre vonatkozó meghatározása is változik, a Szvt. átveszi a Ptk. definícióját. Sajnos azonban a Hitelintézetekről és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) pénzügyi lízing definíciója nem változik, így több bizonytalanság és kérdés is felmerül a gyakorlati alkalmazás során.

A hatályos fogalmak:

Ptk. 6:409. § [Pénzügyi lízingszerződés] (és Szvt.)
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.


Hpt. 89. pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;

A felmerült fontosabb gyakorlati kérdések:

  1. Az új szabályozás szerint lehetnek olyan ügyletek (nagy számban) amelyek a Hpt. szerint nem minősülnek pénzügyi lízingek, a Szvt. szerint viszont azok, tehát előfordulhat, hogy egy Hpt. szerinti engedéllyel nem rendelkező Kft. fog nagy összegű hitelt/lízingkövetelést (és kamatbevételt) kimutatni a könyveiben.
  2. Értelmezésünk szerint a Ptk. hatályba lépése előtt megkötött ügyletek átminősítésére nincs szükség.*
  3. További kérdéseket vet fel, hogy az új Szvt. szerinti definíció bár közelebb került a nemzetközi szabályozáshoz, de mégsem IFRS konform, pl. nincs jelenérték-számítás, nehezen értelmezhető a „jelentősen alacsonyabb ár”, szerződés kötéskori piaci érték vs. futamidő végi piaci érték.

A fenti kérdések tisztázása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és az MNB-hez fordultunk, a válasz megérkezést követően elérhető lesz a honlapon. Addig is kérjük könyvvizsgálókat, hogy különös figyelemmel legyenek a 2014. március 15-e után életbe lépő bérleti konstrukciókra, mivel azok számviteli elszámolása teljesen más lehet mind a bérbeadó, mind a bérbevevői oldalon.

2014. március 17.

Agócs Gábor
Pénz- és Tőkepiaci Tagozat Elnöke

* - Értelmezésünket a Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette:

„A számviteli törvény a módosítással kapcsolatban átmeneti rendelkezést nem ír elő tekintve, hogy a szabályozás az új Ptk. előírásain alapul, ezért a kérdésben az új Ptk. hatálybalépésére és átmeneti rendelkezésire vonatkozó szabályok az irányadók. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 1. §-a generálisan kimondja, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
A hivatkozott átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvénynek az új Ptk. Hatodik Könyvéhez kapcsolódó 50. § (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az új Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, az új Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – az új Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A fentiek alapján az új pénzügyi lízing fogalmat csak a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban létrejött jogügyletekre a számviteli törvény korábbi maghatározása az irányadó. Ennek alapján nem kell átminősíteni a 2014. március 15-e előtti szabályoknak megfelelően pénzügyi lízingként könyvekbe felvett ügyleteket abból az indokból, hogy azok nem felelnek meg a 2014. március 15-e után alkalmazott pénzügyi lízing fogalom kritériumainak, illetve nem kell átminősíteni a korábbi szabályok szerint nem pénzügyi lízingként elszámolt ügyleteket, akkor sem, ha azok az új szabályok szerint már pénzügyi lízingnek minősülnének.”
 

Betöltés...
X