Behajtási költségátalány – közlemény a 2015. évi beszámolókra vonatkozó eljárásról
2016.04.11.Amint korábbi közleményünkben arról tájékoztatást adtunk, az Országgyűlés elfogadta a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvényt (a továbbiakban: „Törvény”). (Kihirdetésre került a Magyar Közlöny 2016. március 23-i, 39. számában.)
Jelen közleményünkben a Kamara arra vonatkozó szakmai álláspontját tesszük közzé, hogy a 2015. évi beszámolók elkészítése és könyvvizsgálata során hogyan kell eljárni a Törvény hatályba lépését megelőző időszakban keletkezett behajtási költségátalány kötelezettségek rendezésére vonatkozóan, figyelemmel a Törvény átmeneti rendelkezéseire.
A Törvény a benyújtott törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelően és a vonatkozó uniós irányelvben foglaltakkal összhangban rendezi a behajtási költségátalány jogintézményét egységesen, mind a Törvény hatályba lépésétől, 2016. március 24-étől létrejövő kereskedelmi ügyletek, mind pedig azt ezt megelőző időpontban létrejött, korábbi kereskedelmi ügyletek vonatkozásában.
Az említett új törvényi rendelkezések alapján 2016. március 24-étől kezdődően, a vállalkozások között, illetve a vállalkozások és a velük szerződő hatóságok között bonyolított kereskedelmi ügyletek kapcsán bekövetkező fizetési késedelem miatt a kötelezettnek csak abban az esetben és attól az időponttól kezdődően kell behajtási költségátalány címen kötelezettséget kimutatnia a könyveiben, ha és amikor azt a jogosult tőle követelte, azaz az erre vonatkozó igényét vele közölte, vagyis a fizetésre a kötelezettet felszólította. Erre a jogosultnak a késedelem bekövetkezésétől számított egy éven belül van lehetősége.
A korábbi kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódóan már bekövetkezett fizetési késedelmek miatt a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásában, illetve az előző év(ek) mérlegében e jogcímen kimutatott kötelezettségeket, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetni, ha a jogosult eddig az időpontig a behajtási költségátalányt a kötelezettől nem követelte. (Erről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-át kiegészítő (56) bekezdés rendelkezik.)
A Törvényben szereplő „egyidejűleg” megfogalmazás azon cégeknél, amelyeknél a 2015. évi éves beszámoló könyvvizsgálata a Törvény hatályba lépéséig lezárult és a beszámolót a legfőbb szerv elfogadta, egyértelműen azt jelenti, hogy a kötelezettség megszüntetése az egyéb bevételekkel szemben a 2016. üzleti évet érintő könyvelési tétel lesz.
A Törvényjavaslat indoklása egyértelművé teszi, hogy a törvényalkotói szándék a Törvény mielőbbi hatályba léptetésével arra irányult, hogy lehetőség legyen ezt az új rendelkezést már a 2015. üzleti évi beszámolók elkészítése során alkalmazni. A gyakorlatban ez a lehetőség azon vállalkozások számára adott, amelyek a Törvény hatályba lépésének a napján, 2016. március 24-én még nem zárták le a 2015. évi éves beszámolójukat, azaz még nem zárult le a 2015. évi mérlegkészítésük időszaka. A korábbi évekkel kapcsolatban kimutatott, de mindeddig a jogosult által nem követelt behajtási költségátalány kötelezettségek összegét tehát ezek a vállalkozások a 2015. évi beszámoló összeállítása során a könyvekből kivezethetik, egyéb bevételként való elszámolással. A 2015. évvel kapcsolatban keletkezett és a tárgyév során már bekönyvelt ilyen kötelezettségeket, amelyek kivezetése tárgyéven belüli, nem pedig korábbi éveket érintő helyesbítés, a könyvelési tételt sztornózva kell kivezetni.
A mérlegkészítés időszakán belül lehetnek különbségek abban, hogy a Törvény hatálybalépésének a napján éppen hol tartanak az egyes vállalkozások a 2015. évi beszámoló elkészítésének, jóváhagyásra történő előterjesztésének és a legfőbb szerv általi elfogadásának a folyamatában. Ilyen esetben célszerű és szükséges megoldás lehet az, ha a kiegészítő mellékletben teszik közzé és mutatják be a mérlegkészítés napját követően, de még a könyvvizsgálói jelentés kiadását megelőzően hatályba lépett Törvény átmeneti rendelkezése miatti, de majd csak a 2016. üzleti évben könyvelésre kerülő „módosítások”-kal kapcsolatos információkat.
A 2015. évi beszámoló megfelelőségét, és így a kiegészítő mellékletben való közzététel szükségességét is, a könyvvizsgálónak a lényegesség alapján kell megítélnie az éves beszámolóról való véleményalkotása során.
A Törvényjavaslat indoklása azt is rögzítette, hogy a korábban kimutatott kötelezettségeknek a hatályba lépése időpontjában egyéb bevételként való elszámolásával a vállalkozások (a tárgyévet megelőző évek vonatkozásában) mentesülnek az önellenőrzési kötelezettség alól, mind számviteli, mind adózási szempontból. Ezen vállalkozásoknak számolniuk kell ugyanakkor azzal, hogy ez akár jelentős mértékben megnövelheti a vállalkozás 2015. évi társasági adófizetési kötelezettségét. Egyes esetekben ez a társasági adófeltöltés alulteljesítését is eredményezheti. A Törvény az ilyen esetlegesen bekövetkező és a vállalkozásra nézve egyértelműen hátrányos adózási következmények alóli mentesítésről nem rendelkezik.
A Törvényjavaslat részletes indoklásában foglaltakból az a következtetés is levonható, hogy a jogalkotói szándék szerint azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a korábbi szabályokat nem követték és így nem mutattak ki a mérlegükben (könyvviteli nyilvántartásaikban) behajtási költségátalány miatti kötelezettségeket, értelemszerűen nincs teendőjük.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az MKVK szakértői bizottságának közleménye a kamarai tagoknak szóló ajánlás, az nem tekinthetõ kötelezõ erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelezõ tartalma.