A behajtási költségátalányról
2016.01.20.Az új Ptk. hatályba lépése óta a behajtási költségátalány szabályozása okozza az egyik leggyakoribb problémát a kollégák körében. Kétségtelen, hogy könyvvizsgálati szempontból a lényegességi megközelítés miatt kevesebb kérdés merül fel, de számviteli és adózási oldalról a szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás szinte feloldhatatlan.
A napvilágra került állásfoglalások hűen követik a hatályos magyar szabályozást.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara jelezte mind a Nemzetgazdasági Minisztérium, mind az Igazságügyi Minisztérium felé, hogy a fennálló szabályozás, és az alapjául szolgáló uniós irányelv között ellentmondás áll fenn, és hogy a tételes késedelmenkénti könyvelés majd elengedés esetén annak további könyvelése olyan adminisztratív és bürokratikus többletterhet jelent elsősorban a kis és közepes vállalkozások számára, hogy szükséges lenne a szabályozás egyszerűsítése és újragondolása.
Jelenleg rendkívül hátrányos bírság szankciók alkalmazására van lehetőség az adózókkal szemben, ami a könyvelőket is érintheti. A behajtási költségátalány könyvelése a társasági adóban adóalap csökkentő tétel, cégjogilag nem reális tőkevesztéshez vezethet, épp akkor, amikor a kft-k és rt-k tőkeminimumát rendezni kell. A lekönyvelt tételek pedig az általános öt éves elévülési időn belül - mivel azok pénzügyi teljesítése elmarad, mert a jogosult nem kéri - halmozódnak bármiféle megerősítés nélkül a passzívák között. A frissen bevezetett Nemzetközi Beszámolási Standardok a behajtási költségátalány könyvelését nem teszik lehetővé, és az ezt választó cégeknek – nagyon szűk körben – 2016-tól nem kell a számviteli törvény szerinti éves beszámolót készíteni.
A problémát további aktuális jogi aspektusokkal együtt Bodzási Balázs: Néhány gondolat a behajtási költségátalányról c. cikke (megjelent Gazdaság és Jog 2015/10) foglalja részletesen össze.
Az MKVK kifejezetten támogatta a 2015. októberében a kormány.hu-ra felkerült jogszabály tervezetet (http://www.kormany.hu/hu/dok?page=2&source=5&type=302&year=2015#!Docum). Eszerint a költségátalányt külön törvény szabályozná, annak megítélése a jogosulthoz kerülne, opcionálissá válna és speciálisan rövidebb elévülési idő kerülne meghatározásra. Mindez azonban jogviták esetén nem akadályozná a késedelmes fizetés ezen szankciójának az érvényesíthetőségét.
A törvény tervezete eddig nem került az Országgyűlés elé.
A behajtási költségátalány alapjául szolgáló irányelv felülvizsgálata európai szinten jelenleg folyik és nagyon reméljük, hogy ezt követően vagy talán még ezt megelőzően megtörténik a Ptk. módosítása, lehetővé téve az új szabályok alkalmazását 2015-re.