A Fegyelmi bizottság beszámolója a 2008. évi tevékenységről

I.  A Fegyelmi bizottság feladata a 2008. január 1-jével hatályba lépett kamarai törvény szerint

A Fegyelmi bizottság feladatait a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) 133. §-ának (1) bekezdése, valamint az alapszabály 339. pontjának megfelelően az alábbiak szerint látta el:

A Fegyelmi bizottság a 2008. év során 7 alkalommal ülésezett és összesen 107 határozatot hozott, melyek közül

• 40 esetben megszüntette az eljárást, mivel nem volt bizonyítható, hogy a könyvvizsgáló etikai vétséget követett el;
• további 7 alkalommal az eljárás megszüntetése mellett – az ügy összes körülményeit figyelembe véve – fegyelmi büntetés kiszabását nem tartotta indokoltnak, így a törvény 177. §-ának (3) bekezdése alapján figyelmeztetésben részesítette a könyvvizsgálót;
• 20 esetben írásbeli megrovást,
• 34 esetben pénzbírságot szabott ki, összesen 3 185 e Ft összegben;
• 3 esetben kizárta a kamarai tagot és
• további 1 esetben kórházi kezelés miatt közbenső határozattal felfüggesztette az eljárást;
• egyéb határozatot a bizottság 2 esetben hozott: fellebbezést utasítottunk el határidő túllépés miatt, illetve egy esetben a kamarai tag kérelmére, a körülményeket mérlegelve mentesítettük a korábban hatályban volt etikai szabályzat alapján meghozott büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól.

Az alábbiakban összegezzük, hogy melyek voltak azok az esetek, melynek során a könyvvizsgálók magatartása nem felelt meg a velük szemben elvárt etikai követelményeknek.

A.A tagdíj fizetés, adatszolgáltatás és kamarai továbbképzésen való részvétel elmulasztása (Szabályzat C fejezet, 2.2. a, b, c pontja szerinti fegyelmi vétségek)

Évről évre visszatérő probléma, hogy a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek elmulasztják a tárgyévet megelőző év adatait tartalmazó adatszolgáltatást a tárgyév június
15-éig megküldeni. Azon túl, hogy a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég elmulasztja a kötelezettség teljesítését, kárt okoz a kamarának azzal, hogy a kamara információ hiányában nem tudja kiszámlázni a második féléves tagdíjat, hozzájárulást.
A tagdíjfizetés és az adatszolgáltatás elmulasztása miatt 73 eljárást folytattunk le és 44 esetben alkalmaztunk szankciót.
A kiszabott pénzbüntetések összege a tagdíjfizetés és adatszolgáltatás elmulasztása miatt
2 050 e Ft volt.

Továbbképzésen való részvétel elmulasztása miatt 12 eljárást folytattunk le, ebből 3 esetben a tag kilépése vagy halála miatt megszüntettük az eljárást, 9 esetben pedig pénzbírságot szabtunk ki összesen 690 e Ft összegben.

B.Szakértelem és kellő gondosság (Szabályzat C fejezet, 2.1. c pontja szerinti fegyelmi vétség)

A szakértelem és kellő gondosság elvének betartása megköveteli a könyvvizsgálótól, hogy szakmai szolgáltatások nyújtása terén kellő gondossággal, a vonatkozó szakmai standardoknak és jogszabályoknak megfelelően járjon el. Etikai vétségnek minősül, ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt, vagy szándékosan nem a jogszabály szerint végzi.

3 könyvvizsgáló esetében állapította meg a gondatlanság vétségét a bizottság. Mind a három esetben a PSZÁF bejelentésére indult meg az eljárás.

Két esetben a könyvvizsgáló nem megalapozott igazolást adott ki a PSZÁF részére a befektetési vállalkozás informatikai rendszerével kapcsolatban.
Egy könyvvizsgáló esetében a PSZÁF ügyvezető igazgatója tájékoztatta a kamarát, hogy szakmai gondatlanság miatt a kamarai tag pénzügyi intézményi minősítését visszavonta (2008. január 1-e előtt hatályban volt előírás alapján). A kamarai tag munkáját a vonatkozó vállalkozásra a minőségellenőrzés megvizsgálta és minősítette, majd a biztosság lefolytatta az eljárást. Tekintettel arra, hogy a minősítés megvonása szankciót már nem alkalmazhatta a bizottság, súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását (kizárás) nem tartotta indokoltnak.

C.Személyes közreműködés tilalmának megsértése

A törvény 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a kamarai tag – könyvvizsgáló cégen kívül más – gazdálkodó szervezetben személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lehet kötelezett.
A fenti előírás megsértése miatt 1 esetben állapított meg etikai vétséget a bizottság.

II.  Az IFAC ajánlásainak való megfelelés

• Az IFAC Etikai kódexe előírásainak alkalmazása:
• A 2008. január 1-től hatályos fegyelmi szabályzatunk szerint az abban nem szabályozott kérdésekben az IFAC etikai kódexének az előírásai az irányadók.
• A könyvvizsgálók magatartási szabályainak tudatosítása a könyvvizsgálókban:
• A szakmai konferencián a fegyelmi megbízott előadást tartott az etikai normákat veszélyeztető tényezőkről. Az etikai normákról a Fegyelmi bizottság elnöke oktatási anyagot készített, mely a kötelező továbbképzés anyagát képezte.
• A fegyelmi eljárásokról, a bizottság munkájáról tájékoztatás a tagok részére:
• A bizottság éves munkájáról a küldöttgyűlésnek ad számot. Tervezzük, hogy a tanulságos eseteket a kamara honlapján közzétesszük.

III.  Célkitűzéseink

• Az adatszolgáltatás, valamint tagdíjtartozások miatt – annak ellenére, hogy a Főtitkári Hivatal, a fegyelmi megbízott, illetve adatszolgáltatás elmulasztása miatt még a területi szervezet is felszólítja a könyvvizsgáló cégeket és a könyvvizsgálókat – eljárásaink száma egyre nő. A tagsággal járó kötelezettségek elmulasztása miatti kamarai intézkedések jelentős többletmunkát és kiadást rónak a kamarára és a Fegyelmi bizottságra. Szükségesnek tartjuk annak megfontolását, hogy a kamarai törvény módosításának kezdeményezésével ez az eljárás egyszerűsödjön.
• A 2009 első négy hónapjában kapott bejelentések és lefolytatott fegyelmi eljárásaink alapján azt tapasztaljuk, hogy növekszik a tulajdonosok, a management, a harmadik felek és a PSZÁF által kezdeményezett eljárások száma, amely során bejelentéseikben panasszal élnek a könyvvizsgálók által nyújtott szolgáltatás szakmai színvonalára. Több esetben kértük fel a Minőségellenőrzési bizottságot rendkívüli minőségellenőrzés lefolytatására annak érdekében, hogy a bejelentők által tett kifogások megalapozottságát meg tudjuk ítélni. Az általános szempontok szerint végzett minőségellenőrzés azonban sok esetben nem ad kellő bizonyosságot és alapot ahhoz, hogy egy adott ügy kapcsán a szakmai gondatlanságot és annak súlyosságát vélelmezni tudjuk. Megfontolásra javasoltuk az Elnöki kabinet számára – a Fegyelmi bizottság megalapozott döntéseinek elősegítése érdekében – célzott vizsgálati rendszer kialakítását az erre célra kijelölt szakértő(k) bevonásával.

Budapest, 2009. április 17.

Bohus Zoltánné s.k.
fegyelmi bizottság elnöke