A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság ügyrendje

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: KKB) létrehozásáról és működtetéséről a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 186-197. §-a rendelkezik.

I. fejezet
Az ügyrend hatálya

1.1. A KKB a Kkt. 184. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtására és saját működési rendjének kialakítására - a Kkt. 187. §-ának (4) bekezdése alapján - ügyrendet fogad el.

1.2. Az ügyrend hatálya kiterjed a KKB tagjaira, a KKB Titkárságra, valamint azokra, akik a KKB tevékenységében - akár külső szakértőként is - részt vesznek vagy ülésein külső megfigyelőként, meghívottként jelen vannak.

II. fejezet
A KKB feladatai, működésének alapelvei

2.1. A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer célja, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető keretek között történjen, és ezen keresztül a közérdek megfelelően érvényesüljön. Így, a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részeként, a KKB feladata a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeinek vizsgálata és értékelése.

2.2. A KKB a 2.1. pontban meghatározott cél érdekében - feladatkörében eljárva - vizsgálja és értékeli különösen

a) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) nyilvántartásainak vezetését,
b) a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, a kamara etikai szabályzata és a minőség-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok kialakítását és elfogadását,
c) a szakmai továbbképzés, illetve a minőség-biztosítás rendszerének működését,
d) a fegyelmi eljárásokat, valamint
e) a más államok illetékes hatóságaival történő együttműködést.

2.3. A KKB működése során a következő alapelveket érvényesíti:

a) függetlenség,
b) hatékonyság,
c) átláthatóság,
d) nyilvánosság,
e) rendszeresség, és
f) titoktartás.

2.4. A KKB testületi ülésein a tagok a közérdek figyelembe vételével objektíven, elfogulatlanul és pártatlanul alakítják ki és képviselik álláspontjukat. (Függetlenség)

2.5. A KKB a működéséhez mindenkor rendelkezésre álló pénzügyi, humán és egyéb erőforrásokat gazdaságosan hasznosítja. (Hatékonyság)

2.6. A KKB a testületi üléseit az ügyrend szerint készíti elő és folytatja le. (Átláthatóság)

2.7. A KKB az éves munkatervét és az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolót évente nyilvánosságra hozza a Pénzügyminisztérium honlapján. Ezen túlmenően - figyelemmel a Kkt. 188. §-ának előírására - a KKB személyi összetétele, ügyrendje és a KKB működésével kapcsolatos egyéb nyilvános adat a kamara honlapján is bárki számára szabadon hozzáférhető. (Nyilvánosság)

2.8. A KKB a testületi üléseit éves munkaterv alapján, rendszeres időközönként tartja. (Rendszeresség)

2.9. A KKB tagjai a közfelügyeleti hatáskör gyakorlása során tudomásukra jutott minősített adatot, hivatásbeli titkot és üzleti titkot (a továbbiakban együttesen: titok) kötelesek megőrizni. A titkot megfelelő és konkrét felhatalmazás nélkül nem használhatják fel, nem tehetik közzé, kivéve, ha jogszabály alapján joguk vagy kötelességük a közlés, a közzététel. A titok birtokába jutott egyéb személyeket (például a szakértőket, a KKB Titkárság képviselőit) a KKB tagokkal azonos titoktartási kötelezettség terheli. (Titoktartás)

2.10. A KKB fő feladata a 2.2. pontban foglaltak rendszerszintű vizsgálata és értékelése.

2.11. A KKB a 2.10. pontban foglaltakon túlmenően konkrét, egyedi ügyekben eseti vizsgálatot is lefolytat, ha azt a rendelkezésére álló információk vagy az erre irányuló közvetlen megkeresések indokolják.

2.12. A KKB a 2.1. és a 2.2. pontban foglalt feladatai ellátása során az érintett személyektől, illetve szervezetektől (elsősorban a kamarától) adatot, információt kér, tájékoztatást igényel.

2.13. A KKB a 2.1. pontban meghatározott cél érdekében a következő intézkedésekkel élhet:

a) javaslattétel a kamara, illetve a pénzügyminiszter részére a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybevevők érdekét veszélyeztető helyzet megszüntetésének módjára,
b) eljárás kezdeményezése a kamara megfelelő hatáskörrel rendelkező szervénél,
c) törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése.

2.14. A KKB a 2.2. pontban foglalt feladataival összefüggésben a pénzügyminiszter számára javaslatot tehet jogszabály megalkotására vagy egyedi intézkedés megtételére.

2.15. A KKB a 2.2. és a 2.13. pontban foglalt feladatain túlmenően ellát minden olyan feladatot is, amelyet a Kkt. a feladatkörébe utal, így különösen a pénzügyminiszter felkérésére véleményezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet érintő jogszabályok tervezeteit.

2.16. A KKB a döntéseit testületi ülésein hozza.

III. fejezet
A KKB elnökének, tagjainak kinevezési rendje

3.1. A Kkt. előírásai szerint a KKB tagjait a pénzügyminiszter kéri fel 5 éves időtartamra, illetve menti fel az 5 éves megbízatásán belül.

3.2. A KKB tagjait nyilvános pályázat útján kell kiválasztani.

3.3. A KKB tagjainak csak olyan személyeket lehet kiválasztani, akik megfelelnek a Kkt. 190. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, és akik egymásnak nem közeli hozzátartozói.

3.4. A pénzügyminiszter a KKB tagjainak többségét a könyvvizsgálói szakmától független olyan személyek közül kéri fel, akik megfelelnek a Kkt. 191. §-ában foglaltaknak.

3.5. A KKB a 3.4. pont szerint felkért tagjai közül elnököt (a továbbiakban: elnök) választ szóbeli megegyezéssel. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.

3.6. A KKB munkáját az elnök irányítja, akinek a tevékenységét titkárság segíti.

3.7. Amennyiben az elnök a továbbiakban nem tudja, vagy nem kívánja betölteni tisztségét, a tagok a 3.5. pont szerint új elnököt választanak.

3.8. Ha az elnöktől különböző tag a továbbiakban nem tudja, vagy nem kívánja betölteni tisztségét, az elnök indoklással alátámasztott javaslatot tehet a pénzügyminiszter számára új tag felkérésére irányuló eljárás lefolytatására, azzal, hogy a 3.4. szerinti aránynak való megfelelést folyamatosan fenn kell tartani a KKB vonatkozásában.

3.9. A KKB tagjainak nevét és kinevezésük, megbízatásuk időpontját tartalmazó táblázat az ügyrend mellékletét képezi (1. számú melléklet).

3.10.    A KKB Titkárság kapcsolattartáshoz szükséges adatai az ügyrend mellékletét képezik (2. számú melléklet).

IV. fejezet
Tanácskozóképesség, határozatképesség, a szavazás rendje

4.1. A KKB 7 természetes személy tagból áll.

4.2. A KKB ülése tanácskozóképes, ha azon az elnök és legalább további 3 tag jelen van.

4.3. A KKB ülése határozatképes, ha azon a határozathozatal időpontjában az elnök és legalább további 4 tag (melyből legalább 2 tag anyvvizsgálói szakmától független) jelen van.

4.4. A 4.3. pont vonatkozásában jelenlévőnek minősül az a tag is, aki az ülés napirendjére tűzött előterjesztésre vonatkozóan szavazatát az ülést megelőzően, írásban eljuttatta az elnöknek, feltéve, hogy az ülésen jelenlévők az előterjesztést nem módosították.

4.5. Az ülés tanácskozó- és határozat-képességét az elnök állapítja meg.

4.6. A KKB a bizottsági munka megszervezését érintő ügyrendi kérdésekben szóbeli megegyezéssel dönt, kivéve, ha az elnök szavazást rendel el.

4.7. A KKB a napirendre tűzött előterjesztésekről, valamint azok módosítására vonatkozó javaslatokról szavazás útján dönt.

4.8. A szavazást megelőzően az elnök szóban ismerteti a szavazásra bocsátott előterjesztést, illetve a módosításra vonatkozó javaslatot.

4.9. A szavazást az elnök vezeti le. Szavazati joggal a KKB tagjai rendelkeznek.

4.10. A KKB a döntéseit - a 4.11. pontban foglaltak kivételével - összes tagja többségének szavazatával hozza. A szavazás eredményét az elnök ismerteti.

4.11. Az ügyrend módosításához a KKB tagjai több mint kétharmadának (legalább 5 fő) egyetértése szükséges.

V. fejezet
A KKB testületi üléseinek rendje

5.1. A KKB rendszeresen (lehetőség szerint havonta) ülésezik az elnök által jóváhagyott éves munkaterv alapján.

5.2. A KKB üléseit az elnök hívja össze. Az ülés előkészítéséről a KKB Titkárság gondoskodik.

5.3. A KKB ülésein szavazati jog nélküli meghívottak - közöttük az előterjesztők - is részt vehetnek. A meghívottakról az elnök dönt az ülés tervezett napirendjének figyelembe vételével.

5.4. A KKB üléseit az elnök vezeti.

5.5. Az ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról a KKB a 4.7. pontnak megfelelően dönt.

5.6. A napirendi pontok tárgyalása során a KKB tagjai, illetve az előterjesztők észrevételeket, illetve módosítási javaslatokat tehetnek. A tárgyalás során az előterjesztés kidolgozásában részt nem vevő meghívottak hozzászólhatnak.

5.7. Az elnök az 5.1. pontban meghatározott üléseken kívül, szükség esetén, soron kívüli ülés összehívásáról is dönthet.

5.8. A KKB tagjai a napirend megjelölésével javaslatot tehetnek soron kívüli ülés összehívására, amit az elnök legalább 3 tag kérésére köteles összehívni.

VI. fejezet
A KKB testületi ülései előkészítésének rendje

6.1. Az előterjesztési javaslatok közül a soron következő ülés napirendjére kerülő előterjesztések tekintetében az elnök tesz javaslatot.

6.2. A munkaterv szerinti feladatok előkészítésére és/vagy kidolgozására a KKB a tagjai közül felelős tago(ka)t jelöl ki.

6.3. A KKB a feladatai ellátásához szakértőt is igénybe vehet. A szakértők igénybevételével kapcsolatos részletes szabályokat az ügyrend melléklete tartalmazza (3. számú melléklet).

6.4. Munkacsoportot létre lehet hozni

a) kizárólag tagokból (ide értve az elnököt is), vagy
b) az elnök vagy valamely tag szakmai irányítása mellett további tagok és/vagy szakértők felkérésével.

6.5. A szakértőket az elnök kéri fel a munkacsoportokban való részvételre.

6.6. A munkacsoportok munkáját a KKB Titkárság segíti.

6.7. A KKB tagjai és a KKB Titkárság - az éves munkaterven kívül - a közfelügyelet feladatkörébe tartozó bármely témában írásbeli előterjesztési javaslatot nyújthatnak be legkésőbb 15 nappal a soron következő ülést megelőzően.

6.8. Az előterjesztési javaslat különösen indokolt esetben a 6.7. pontban meghatározott határidőn túl is benyújtható.

6.9. Az előterjesztési javaslatnak tartalmaznia kell

a) az előterjesztési javaslattevő nevét,
b) az előterjesztési javaslat rövid, tartalmi leírását (tárgyát),
c) az előterjesztési javaslat indokolását,
d) az előterjesztési javaslat dátumát,
e) az előterjesztési javaslattevő aláírását,
f) az előterjesztési javaslat kidolgozásában résztvevők körét, ha azt többen állították össze, és
g) az előterjesztési javaslat elfogadása esetén szükségessé váló intézkedések leírását, ha ilyenekre szükség van (például: eljárás kezdeményezése a kamara megfelelő hatáskörrel rendelkező szervénél stb.).

6.10.    Kizárólag előterjesztési javaslat formájában lehet kezdeményezni

a) az ügyrend módosítását, valamint
b) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vagy a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó szabályozás módosítását.

6.11. Az előterjesztési javaslatot a KKB Titkársághoz kell eljuttatni, amely azt nyilvántartásba veszi, és továbbítja az elnök felé.

6.12. A külső megkeresések kezelésére a 6.11. pont előírásai az irányadóak. A külső megkeresés 6.9. pontban foglaltaknak megfelelő előterjesztési javaslattá alakításáról a KKB Titkárság gondoskodik.

6.13. A 6.12. pont szerinti előterjesztési javaslatok napirendre tűzéséről az elnök dönt.

6.14. A KKB Titkárság gondoskodik arról, hogy az ülés napirendjéhez tartozó dokumentumok minden taghoz és meghívotthoz lehetőség szerint 7 nappal az ülést megelőzően eljussanak.

VII. fejezet
Jegyzőkönyv, tájékoztató, a javaslatok és döntések nyilvántartása

7.1. A KKB üléseiről a KKB Titkárság jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a felszólalások tartalmi kivonatát, valamint az elfogadott előterjesztések és/vagy javaslatok (döntések) szó szerinti szövegét. Az előterjesztések a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

7.2. A jegyzőkönyvet az elnök hitelesíti.

7.3. A jegyzőkönyv másolati példányát a tagok megkapják.

7.4. A jegyzőkönyv alapján a KKB Titkárság tájékoztatót készít, amelyet az elnök hagy jóvá.

7.5. A tájékoztatót a KKB Titkárság a Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat című folyóirat rendelkezésére bocsátja, illetve gondoskodik arról, hogy az hozzáférhetővé váljon a Pénzügyminisztérium honlapján keresztül is.

7.6. A KKB Titkárság nyilvántartást vezet az üléseken tárgyalt dokumentumokról és a döntésekről.

7.7. A KKB-t érintő ügyekben írásos vagy szóbeli nyilvános tájékoztatásra csak az elnök, illetve az elnök által kijelölt személy jogosult a KKB előzetesen kialakított álláspontja alapján.

VIII. fejezet
Kapcsolattartás

8.1. A KKB rendszeres kapcsolatot tart fenn más országok közfelügyeleti funkciót ellátó hatóságaival.

8.2. A Könyvvizsgálók Közfelügyeleti Testületeinek Európai Csoportjában (EGAOB) és más nemzetközi szakmai szervezetekben a KKB-t az elnök vagy az általa kijelölt tag képviseli.

8.3. A KKB folyamatos kapcsolatot tart fenn a kamarával.

8.4. A KKB kapcsolatot tart fenn a kamara feletti törvényességi felügyelettel.

IX. fejezet
A működés feltételrendszere

9.1. A Kkt. 187. §-ának (3) bekezdése alapján - a 3.6. pontnak is megfelelve - a KKB munkájához kapcsolódó titkársági feladatok ellátását a pénzügyminiszter a KKB Titkárság működtetésével biztosítja.

9.2. A KKB Titkárság a KKB részére rendszeres tájékoztatással szolgál a KKB működését érintő, folyamatban lévő ügyekről.

9.3. A Kkt. 185. §-ának (3) bekezdése alapján a KKB tevékenységének ellátásához megfelelő pénzügyi fedezettel (költségvetéssel) rendelkezik a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül.

9.4. A KKB tevékenységének ellátását szolgáló pénzügyi fedezet tervezéséről és felhasználásáról a KKB - az elnök javaslatára - testületi ülésen dönt.

X. fejezet
Hatálybalépés

10.1. Jelen ügyrendet a KKB a 2008. február 27-i ülésén fogadta el.

10.2. Az ügyrend az elfogadást követő napon lép hatályba.

10.3. A jelen ügyrend módosítását a KKB a 2009. január 20-i ülésén fogadta el, a módosítások az elfogadást követő napon lépnek hatályba.

1. számú melléklet
A KKB elnökének és többi tagjának kinevezése, megbízatása időpontja

2. számú melléklet
A KKB kapcsolattartáshoz szükséges adatai

3. számú melléklet
A KKB által igénybe vehető szakértőkre vonatkozó szabályozás

I.      Jogszabályi háttér

1.1. A Kkt. 193. §-ának (3) bekezdése alapján a KKB a feladatai ellátásához szakértőt is igénybe vehet.

1.2. A Kkt. 193. §-ának (5) bekezdése alapján a KKB részére biztosított költségvetési hozzájárulás felhasználása során a szükséges szerződéskötési, pénzügyi és egyéb adminisztratív feladatokat a bizottság nevében a Pénzügyminisztérium látja el.

II.      Szakértői lista létrehozása nyilvános felhívás útján

2.1. A KKB kétévente, határozott időre szóló szakértői listát hoz létre.

2.2. A KKB a szakértői listán szereplő, meghatározatlan számú szakértői hely betöltésére nyilvános pályázatot ír ki, amelyet a Pénzügyminisztérium, valamint a kamara honlapján tesz közzé.

2.3. A pályázatok kiértékelésére a pályázat benyújtására előírt határidőt követő első ülésen kerül sor.

III.      A szakértő kiválasztása

3.1. A KKB a feladatai ellátása során, a szakértői munka igényének felmerülésekor, a szakértői listán szereplő szakértő igénybevételéről dönthet.

3.2. A szakértő által ellátandó konkrét feladatra, az alkalmazni kívánt szakértő személyére és díjazására a munkaterv szerinti feladat előkészítéséért és/vagy kidolgozásáért felelős tag(ok) tesz(nek) előterjesztési javaslatot. A javaslatról a KKB dönt.

IV.      Szakértő feladata

4.1. A szakértő a Kkt. 189. §-ában foglalt közfelügyeleti feladatok ellátásához nyújt segítséget.

4.2. A szakértő feladata véleményezni a KKB által megküldött dokumentumokat (pl.: kamarai határozatok, végzések, szabályzatok, standardok, stb.).

4.3. A szakértő a véleményéről a szakértői szerződésben meghatározott időre írásbeli jelentést készít, amelyet a KKB a közfelügyeleti részelemek értékelése során felhasználhat, de nem köteles figyelembe venni.

4.4. A szakértőt titoktartási kötelezettség terheli a feladatainak ellátása során, azzal összefüggésben tudomására jutott minősített adatok, hivatásbeli titkok, és üzleti titkok tekintetében, amely kötelezettséget titoktartási nyilatkozat aláírásával vállalja.

V.      Szakértő megbízása

A szakértővel a Kkt. 193. §-ának (5) bekezdése alapján - a KKB döntésének és a jogszabályoknak megfelelő tartalommal - a Pénzügyminisztérium köt szerződést.