A Pénz- és Tőkepiaci Tagozat felhívása a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások könyvvizsgálói számára az adósmentés számviteli kezeléséről

• 2014. július 26-től hatályos a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény („Adósmentő tövény”);
• Az Adósmentő törvény szerint a pénzügyi intézmények Magyar Állam ellen indított bírósági eljárásokat a pénzügyi intézmények túlnyomó többsége első fokon elvesztette;
• 2014. október 6-tól hatályos a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény („Elszámolási törvény”);
• Az Elszámolási törvény módosította az Adósmentő törvényt is.
   

A fentiek kapcsán felmerülő kérdések tekintetében a Pénz- és Tőkepiaci Tagozat a következő álláspontot fogalmazta meg a magyar számviteli törvény és az IFRS szerinti beszámoló készítés céljaira:

Árfolyamrés: Az Adósmentő törvény 3. szakasza szerint a pénzügyi intézmények által korábban alkalmazott kereskedelmi banki vételi és eladási árfolyamok a deviza és deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén tisztességtelenek voltak, így a folyósítások és törlesztések MNB árfolyammal történő elszámolására való átállás miatt kell a pénzügyi intézményeknek veszteséget elszámolniuk. Az elszámolás minden olyan fogyasztói kölcsönszerződést érint, mely még élő, vagy 2009. július 26. követően szűnt meg. A pontos átszámítási módszertant az MNB határozza meg rendeletben, az adósokkal történő tényleges elszámolás és pénzügyi rendezés 2015. év elején történik meg az Elszámolási törvény szerint a meglévő hitelek esetén az állomány csökkentésével, a már megszűnt hitelek esetén kifizetéssel.

Egyoldalú szerződésmódosítások: Az Adósmentő törvény 4. szakasza szerint a pénzügyi intézmények által korábban alkalmazott kamat és díjemelések a (nemcsak deviza) fogyasztói kölcsönszerződések esetén tisztességtelenek voltak. А forint alapú és a deviza alapúnak nem minősülő deviza fogyasztói kölcsönszerződések esetén а 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződéses feltételek (ÁSZF) vagy а korábbi ÁSZF-ek 2010. november 26-át követően közzétett módosításai vonatkozásában nem kell vélelmezni a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét. A vélelmezett tisztességtelenség megdöntésére a pénzügyi intézmények a Magyar Állammal szemben keresetet indíthattak, melyeket a közelmúltban elsőfokon túlnyomó többségében elvesztettek. A vonatkozó veszteséget a pénzügyi intézményeknek számszerűsíteniük kell minden még élő, vagy 2009. július 26. követően megszűnt fogyasztói kölcsön esetén. A pontos számítási módszertant az MNB határozza meg rendeletben. Az adósoknak történő kifizetés 2015. év elején történik meg az Elszámolási törvény szerint a meglévő hitelek esetén az állomány csökkentésével, a már megszűnt hitelek esetén kifizetéssel.

1.Hogyan és mikor kell számvitelileg elszámolni a fent említett veszteségeket a magyar számviteli törvény és az IFRS szerint a 2014-es évben?

Álláspont a magyar számviteli törvény szerint:
A pénzügyi intézmények által kalkulált összeget (beleértve az adósoknak visszajáró összegre kalkulált késedelmi kamatot is) veszteségként kell elszámolni a 2014-es évre (már a 2014. szeptember 30-i fordulónapra készített pénzügyi kimutatásokban is szerepeltetni kell az akkori várakozások alapján). A preferált eljárás, ha a pénzügyi intézmény ebben az összegben céltartalékot képez egyéb ráfordítással szemben, de elfogadható a rendkívüli ráfordítással szemben való elszámolás is. Továbbá, az év végi beszámoló kiegészítő mellékletében a képzett céltartalékot és a vonatkozó számítást, feltételezéseket és bizonytalanságokat be kell mutatni.
Ugyan az elszámolás hatása az Elszámolási törvény 44. §-a alapján jelentős hibának minősül, de a korábbi évek módosítására az Elszámolási törvény szerint („harmadik oszlop”) nincs lehetőség.
Az Elszámolási törvény 49. §-a szerint a képzett céltartalék a társasági adó szempontjából adóalap növelő tétel.

Álláspont az IFRS szerint:
A pénzügyi intézmények által kalkulált összeget (beleértve az adósoknak visszajáró összegre kalkulált késedelmi kamatot is) veszteségként kell elszámolni a 2014-es évre (már a 2014. szeptember 30-i fordulónapra készített pénzügyi kimutatásokban is szerepeltetni kell az akkori várakozások alapján).

Egyes szakmai vélemények szerint a pénzügyi intézménynek a veszteség teljes összegét céltartalékként (esetleg kötelezettségként) kell kimutatnia, amelyet az eredménykimutatásban a vonatkozó (korábbi években az eredeti elszámolással érintett) eredménysorban vagy egy külön eredménysorban szükséges kimutatni.

Más vélemények szerint a pénzügyi intézménynek újra kell számolnia a követelés bruttó összegét, és a követelés könyv szerinti értékének csökkenését kell a tárgyidőszaki eredménnyel szemben megjelenítenie. Ha a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, akkor a követelés bruttó értékének újraszámítása mellett az értékvesztés összegét is újra kell számítani. Az így elszámolt ráfordítást az eredménykimutatásban a hitelezési veszteség soron vagy egy külön soron szükséges kimutatni. Ha a fordulónapon a követelés már nem áll fenn, akkor az adósnak visszajáró összeget, beleértve az azután fizetendő kamatot is pénzügyi kötelezettségként kell kimutatni egy külön eredménysorral szemben. A kiegészítő mellékletben mindként esetben be kell mutatni a tétel tartalmát.

Az év végi beszámoló kiegészítő megjegyzéseiben a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatást, a vonatkozó számítást, feltételezéseket és bizonytalanságokat bemutatni szükséges. Az IAS 8.6 szerinti hibáról nem beszélhetünk, így a korábbi évek korrekciója nem lehetséges.
Továbbá nincs szükség a korábbi hitelek kivezetésére és új hitel felvételére (IAS39.21).

2.Devizahatás a kalkulált veszteség összegében

Mivel az adósokkal 2015. év elején elszámolandó összeg jellemzően devizában (vagy deviza alapon) áll fenn, a kalkulációhoz szükséges, hogy a pénzügyi intézmények a fordulónapi árfolyammal végezzék el a kalkulációt.

3.A kapcsolódó adókövetelés kimutatása a 2014. évi pénzügyi kimutatásokban

Álláspont az IFRS szerint:
A 2014-es veszteség elszámolással egyidejűleg kalkulálhatóvá válik a halmozott adóhatás, amelyet a 2015. év és az azt követő évek tárasági adóját csökkentő tételként lehet majd elszámolni. Ezen összeget a 2014. évi IFRS pénzügyi kimutatásokban tényleges társasági adó követelésként (IAS12.12) kell beállítani a mérlegbe a tényleges adóráfordítással szemben a várhatóan megtérülő összegben (tehát feltéve, hogy a jövőben a pénzügyi intézménynek várható társasági adófizetési kötelezettsége), függetlenül attól, hogy a számítás alapját többféle adó képezi. E tekintetben analógiaként értelemszerűen alkalmazhatók az adóveszteségre képzett halasztott adó követelésre vonatkozó szabályok (IAS 12.34-36). Az adókövetelést a 2015. évi és későbbi évek társasági adójának csökkentéseként figyelembe vett összeggel csökkenteni kell 2015. évben és a későbbi években.

Álláspont a magyar számviteli törvény szerint:
A kapcsolódó adókövetelés egy halasztott adó-követelés, amelynek a megjelenítése a magyar számviteli törvény szerinti nem lehetséges.

4.Hogyan kell számvitelileg elszámolni a fent említett veszteségeket a magyar számviteli törvény és az IFRS szerint a 2015-ös évben?

Álláspont a magyar számviteli törvény szerint:
A pénzügyi intézmények által kalkulált összeget az Elszámolási törvény 44. §-a szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az Elszámolási törvény 13. §-ában foglalt időpontokban, élő szerződéseknél a hitelkövetelést csökkentve, megszűnt szerződéseknél kötelezettségként előírva. Ezzel egyidejűleg a 2014-es évben képzett céltartalékot az egyéb vagy a rendkívüli bevételekkel szemben kell feloldani, a 2014-es elszámolásnak megfelelően.

A korábbi évek módosítására az Elszámolási törvény 44. §-a szerint („harmadik oszlop”) nincs lehetőség.

Az Elszámolási törvény 49. §-a szerint a rendkívüli ráfordításban elszámolt összeg a társasági adóban nem minősül а vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak, ezért adóalap növelő tétel. A feloldott céltartalék adóalap csökkentő tétel.

A halmozott adóhatást (2008-2014. évekre a társasági adó, a különadó, az iparűzési adó, az innovációs járulék és a pénzügyi szervezetek különadója) 2015. évi (illetve az azt követő évek) társasági adót csökkentő tételként lehet elszámolni.

Álláspont az IFRS szerint:
A pénzügyi elszámoláskor 2015. évben az adósoknak ténylegesen fizetendő és a 2014. évben becsült összeg közötti különbözetet a 2015. évi eredményben kell elszámolni becslésváltozásként. Ha a pénzügyi intézmény 2014-ben céltartalékot képzett a várható veszteség teljes összegére, a 2014. évben képzett céltartalékot a törvény szerinti időpontokban és összegekben kell felhasználni (IAS 37.61), az élő szerződéseknél a hitelkövetelés csökkentésével, megszűnt szerződéseknél kötelezettségként történő előírással egyidejűleg

Kérjük a könyvvizsgálókat, hogy konkrét szakmai kérdésekkel a lenti e-mail címen vegyék fel a kapcsolatot a tagozattal.
Kérjük észrevételeiket, javaslataikat juttassák el a következő címek valamelyikére: e-mail: ptt@mkvk.hu , fax: 1/473-4510, postacím: MKVK PTT 1063 Szinyei Merse u. 8.

Agócs Gábor
Pénz- és Tőkepiaci Tagozat Elnöke