A közfelügyelet és a minőség-ellenőrzés új rendszere

A Törvény – sok más módosítás mellett – fontos változásokat hoz a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kamarai törvény) vonatkozásában is, mely módosítások 2013. július 1. napján lépnek hatályba. A Kamarai törvény módosításai három témakört ölelnek fel; a közfelügyeleti rendszert, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak független minőség-ellenőrzését, valamint a Kamara feletti törvényességi felügyelet rendszerét, amelyek részleteit az alábbiakban foglaljuk össze.

I.Az új típusú közfelügyelet

A 2012. évben több minisztériumi elképzelés, illetve javaslat vált ismertté a közfelügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatosan. Végül a Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet, mint ún. „szuperhatóság” létrehozása helyett a Kamarai törvény módosítása új alapokra helyezte ugyan a közfelügyelet rendszerét és egy hatósági jogkörrel felruházott szervezetet hoz létre, de az gyakorlatilag – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőség-ellenőrzése kivételével – nem érinti a Kamara feladatkörét.
Az új rendelkezések értelmében 2013. július 1. napjától a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert a kamarai tag könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre kiterjedően – a megszűnő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: KKB) helyett – a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság működteti. A közfelügyeleti hatóságot a Kormány – a Kamarai törvény módosításában kapott felhatalmazás alapján – rendeletben jelöli ki. A kérdéses kormányrendelet a lapzártánkig nem vált ismertté, így a közfelügyeleti hatóságra vonatkozó részletes szabályokról a kormányrendelet hatályba lépését követően számolhatunk be. A közfelügyeleti hatóságra vonatkozó külön jogszabály alkotási kötelezettségre figyelemmel a Kamarai törvénynek a KKB tagjaira, azok választására, a KKB működésére vonatkozó előírásai 2013. július 1. napján nagyrészt hatályukat vesztik.
Változatlan azonban, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert a Kamara közreműködésével kell működtetni, tehát a Kamarának a fent említett egyetlen kivétellel változatlanul megmaradnak a közfelügyeleti feladatai, a közfelügyeleti hatóság – KKB-hoz hasonló – kontrolljával. Változást hozhat a feladat ellátásában, hogy a közfelügyeleti hatóság nem csak a Kamarától, hanem közvetlenül a közfelügyelet hatálya alá tartozó személyektől, szervezetektől (tehát a könyvvizsgálóktól, könyvvizsgáló cégektől) is kérhet iratot, adatot, információt, nyilatkozatot, valamint irataikba, könyveikbe és adathordozóikba betekinthet. Jelenleg erre csak a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet feltárása, illetve kialakulásának megelőzése érdekében kerülhet sor.
A Törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben szabályozza a törvényben nem szabályozott könyvvizsgálói közfelügyelettel összefüggő további tevékenységeket is.
Az új közfelügyeleti hatóság felállását követően megszűnnek a Kamara KKB-val kapcsolatos közzétételi kötelezettségei, továbbá a közfelügyeleti hatóság éves munkatervét és beszámolóját (aminek a jövőben része lesz a kamarai minőség-ellenőrzési rendszer vizsgálata és értékelése is) sem a Kamara honlapján, hanem az Egységes Kormányzati Portálon hozza nyilvánosságra.
Az újonnan felállítandó közfelügyeleti hatóságra vonatkozó, a Kamarai törvényben rögzített előírások közül kiemelendő új elem, hogy a közfelügyeleti hatóságot a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért közfelügyeleti díj illeti meg, amelyet részére a Kamara köteles megfizetni. A közfelügyeleti díj mértéke a hatóság részére átadandó feladattal arányosan került meghatározásra, így az a tárgyévben a Kamara tagdíjakból és hozzájárulási díjakból származó bevételének 5 %-át jelenti.

II.A minőség-ellenőrzés kettős rendszere

A hatályos szabályok értelmében a Kamara minőségbiztosítási rendszer keretében ellenőrzi a kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek esetében pedig a minőségbiztosítási rendszert a KKB közvetlen irányítása mellett működteti. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőség-ellenőrzésére tehát már jelenleg is eltérő szabályok vonatkoznak, de a független ellenőr által lefolytatott minőség-ellenőrzés eredményének minősítéséről a Kamara illetékes bizottsága hoz határozatot a hatósági eljárás lezárásaként a KKB egyetértésével.
A Kamarai törvény módosításával viszont a jogalkotó szükségesnek látta a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek külső minőség-ellenőrzését a könyvvizsgálói szakmától függetlenül megszervezni, amit egy független, hatósági jogosítványokkal rendelkező szervezet felállításában látott garantálva. Így kerül létrehozásra az I. pontban vázolt, hatsági jogosítványokkal rendelkező könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság, amely egyrészt teljes egészében átveszi a KKB funkcióját, másrészt működteti a független minőség-ellenőrzés rendszerét.
A fentiek alapján a jövőben – a Kamarai törvény szóhasználatát követve – megkülönböztetjük

• a kamarai minőség-ellenőrzést, amelyet a Kamara folytat az eddigi szabályok szerint, valamint

• a minőség-ellenőrzést, amelyen a közfelügyeleti hatóság által lefolytatandó, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőség-ellenőrzését kell érteni.

A Kamarai törvény módosítása értelmében tehát a Kamara illetékes bizottsága által lefolytatandó minőség-ellenőrzésre csak kamarai minőség-ellenőrzésként hivatkozhatunk, a minőség-ellenőrzés kifejezés a módosítás hatályba lépését követően már mást jelent! [A könnyebb érthetőség kedvéért jelen cikkben zárójellel jelzem, ha a közfelügyeleti hatóság által lefolytatandó minőség-ellenőrzésről van szó.]
Mind a kamarai minőség-ellenőrzés, mind a (közfelügyeleti) minőség-ellenőrzés részletes szabályait a Kamarai törvény rögzíti, külön cím alatt. A (közfelügyeleti) minőség-ellenőrzés lefolytatására – hasonlóan a kamarai minőség-ellenőrzéshez – a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Kamarai törvényben foglaltak figyelembe vételével.
Garanciális elemként tartalmazza a Kamarai törvény módosítás a (közfelügyeleti) minőség-ellenőrzés esetén is, hogy a minőség-ellenőrzésről záró jelentést kell készíteni, valamint rögzíti a minőség-ellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható intézkedéseket.
A kamarai minőség-ellenőrzést csakúgy, mint eddig, a kijelölt minőségellenőr végzi, a (közfelügyeleti) minőség-ellenőrzés során pedig ún. ellenőr jár el, így a Kamarai törvényből teljes egészében törlésre kerülnek a független ellenőrökre vonatkozó törvényi rendelkezések.
A (közfelügyeleti) minőség-ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályai azonban még nem ismertek, hiszen azok nem maradhatnak a Kamara Minőség-ellenőrzési Módszertani Kézikönyvének szabályrendszerében, de a Kamarai törvénybe újonnan bekerülő felhatalmazó rendelkezések sem tartalmaznak ennek megalkotására szóló előírást, így jelenleg csak a minőség-ellenőrzés törvényi keretei ismerhetők.

III.A Kamara feletti törvényességi felügyelet kettős rendszere

A Kamara felett a törvényességi felügyeletet hagyományosan a számviteli szabályozásért felelős miniszter gyakorolja, 2013. július 1. napját követően azonban megváltozik a Kamara feletti törvényességi felügyelet rendszere is, így meg kell különböztetnünk a Kamara feletti

• miniszteri törvényességi felügyeletet és
• közfelügyeleti törvényességi felügyeletet.

A könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok tekintetében a közfelügyeleti hatóság gyakorolja majd a kamara feletti törvényességi felügyeletet, amelynek keretében jogosult vizsgálni, hogy a kamara döntései (könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése, nyilvántartásba vétel, standardok megalkotása, kötelező szakmai továbbképzés, kamarai minőségbiztosítás, fegyelmi eljárások) megfelelnek-e a jogszabályoknak, a Kamara alapszabályának, illetve önkormányzati szabályzatainak.
A közfelügyelet hatálya alá nem tartozó feladatokat illetően továbbra is a miniszter gyakorolja a törvényességi felügyeletet. A miniszter ellenőrzi, hogy a Kamara alapszabálya, önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint vizsgálja az okleveles könyvvizsgálói képzési program és vizsgáztatás végrehajtását.
Mindkét típusú törvényességi felügyelet esetében általános szabály, hogy amennyiben a törvényességi felügyelet során szabálytalanság kerül megállapításra, a törvényesség helyreállítására kell felhívni a Kamara elnökét, ennek sikertelensége esetén pedig a közfelügyeleti hatóság, illetve a miniszter a bírósághoz fordulhat. A kezdeményezőtől függetlenül a bíróság mozgástere ugyanúgy került meghatározásra mindkét törvényességi felügyeleti eljárás esetében. A bíróság által alkalmazott lehetséges szankciók a határozat megsemmisítése, valamint a Kamara testületi szervei és tisztségviselői működésének felfüggesztése, felügyelő biztos kirendelésével. Pozitív változást jelent, hogy felügyelő biztos kirendelése esetén azt a bíróságnak a kamara tagjai közül kell kijelölnie.
Az ismertetett módosítások jelentősek ugyan, amelyek kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunkat érinteni fognak, de a szabályok ismeretében joggal bízhatunk abban, hogy az újonnan kijelölésre kerülő közfelügyeleti hatósággal hatékony együttműködést sikerül kialakítanunk.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Főtitkári hivatala