A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2008. évi ülései
2008.06.23.a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. december 16-i üléséről
A bizottság előző évben megkezdett vizsgálatainak sorát folytatja, és értékelni tervezi a fegyelmi eljárások szabályozottságát, rendszerét és gyakorlatát, figyelemmel a jog szerinti könyvvizsgálatot szabályozó uniós irányelvnek a fegyelmi eljárással kapcsolatos előírásaira. Értékelni tervezi továbbá a könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzésének rendszerét és a képzések lebonyolítását.
2.A 2008. évi munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolóban összegezésre kerülő, a 2008. évben végzett vizsgálatok tapasztalatai alapján szükségessé váló ismételt ellenőrzések
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál 2008. évben elvégzett vizsgálatok (a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése, a kamarai nyilvántartások vezetése; a minőségbiztosítási rendszer működése; a könyvvizsgálók kötelező éves továbbképzése) javaslatokkal zárultak, amelyek elfogadását, a kamara által tervezett intézkedések végrehajtását a bizottság a 2009. év folyamán át fogja tekinteni.
3.A nemzetközi és a hazai szabályozás változásaiból adódó feladatok
A bizottság a 2008. évről készülő beszámolója során áttekinti az első év tapasztalatait, értékeli a közfelügyelettel kapcsolatos törvényi szabályozás alkalmazását, és szükség esetén javaslatot tesz a Pénzügyminisztériumnak a jogszabály-módosításokra. Ennek keretében kialakítja véleményét az Európai Bizottságnak a jog szerinti könyvvizsgálatot érintően 2008-ban kibocsátott ajánlásaival (2008/362/EK ajánlás, 2008/473/EK ajánlás) kapcsolatban is.
A bizottság készen áll arra, hogy az Európai Unió szabályozó testületeinek a könyvvizsgálói közfelügyeletek információcseréjére, a harmonizált fellépést elősegítő kezdeményezéseire megfelelő választ adjon.
4.A pénzügyi beszámolásban érdekelt hazai szereplőkkel és a külföldi szakmai szervezetekkel való további kapcsolatépítés
Tekintettel a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások és azok könyvvizsgálói iránt megnyilvánuló fokozott figyelemre, a bizottság szükségesnek tartja a kapcsolatfelvételt és a közös szakmai gondolkodást az ezen körbe tartozók beszámolásában érdekelt szereplőkkel. Ennek formájaként a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások könyvvizsgálóival szakmai workshop szervezését tervezi a testület. Tekintettel a pénz- és tőkepiaci szereplők nemzetgazdaságban betöltött szerepére, a bizottság a kamarával közös szakmai rendezvény szervezését tervezi a hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások, pénztárak érdekképviseleteinek részvételével.
A bizottság nemzetközi kapcsolatait elsősorban a megfelelő uniós bizottságon (EGAOB) és a közfelügyeletek nemzetközi szervezetén (IFIAR) keresztül tartja, de nem zárja ki a tagállamok hasonló szervezeteivel való kétoldalú kapcsolatépítést sem.
5.A bizottság működésének minden évében elvégzendő egyéb feladatok
A bizottságnak össze kell állítania az előző évi munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolóját, amelyet a 2008-as év tekintetében 2009. március 31-ig nyilvánosságra hoz. A bizottság első éves működése során megmutatkoztak azok a pontosításra váró, rendezendő, az adminisztrációval, a működés gördülékenyebbé tételével kapcsolatos problémák, amelyek megoldása érdekében a bizottság ügyrendjének felülvizsgálata szükséges. A 2009. év végét illetően a bizottság feladata lesz a 2010. évi munkaterv összeállítása és nyilvánosságra hozatala.
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. november 10-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2008. november 10-i ülésén Puskás István, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minőségellenőrzési bizottságának elnöke a kamara minőségbiztosítási rendszeréről, a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek külső minőségellenőrzésével kapcsolatos szabályokról, illetve a minőségellenőrzések végrehajtásáról adott tájékoztatást.
A minőségellenőrzési bizottság elnöke a 2008. évi minőség-ellenőrzés kereteinek kialakítása során mérföldkőnek számító eseményeken túl a minőség-ellenőrzés gyakorlati aspektusait mutatta be. A minőségellenőrzési bizottság az ellenőrizendő könyvvizsgálók kiválasztásakor a törvényi szabályozásnak megfelelően abból indult ki, hogy minden könyvvizsgálót legalább hatévente ellenőrizni kell, a közérdeklődésre számot tartó társaságok (egyelőre a tőzsdei társaságok) könyvvizsgálóit pedig legalább háromévente. A minőségellenőrzési bizottság döntése értelmében a hitelintézetek, biztosítók könyvvizsgálóit szintén legalább háromévente ellenőrzik. 2008. július 22-ig közel 3000 könyvvizsgáló esett át minőségellenőrzésen. Azok a könyvvizsgálók, akiknél még nem volt minőség-ellenőrzés, vagy akiknél a normaidő letelt, „elsőbbséget élveztek" az ellenőrzés szempontjából. Az ellenőrizendő minta kiválasztása a könyvvizsgálók által beküldött éves adatszolgáltatás alapján történt, figyelembe véve, hogy az adott könyvvizsgáló hány könyvvizsgálói jelentést adott ki az utóbbi két évben. A minta kiválasztásakor előre sorolták a közérdeklődésre számot tartó társaságokat, valamint a speciális társaságokat (például a biztosítókat, hitelintézeteket), illetve a korlátozó vagy figyelemfelhívó záradékkal ellátott jelentéseket és a nagyobb árbevételű, vagy nagyobb időráfordítást igénylő vizsgálatokat.
A minőség-ellenőrzés lefolytatása általános, bővített, illetve speciális kérdőívek segítségével történik. A 2008. évi minőség-ellenőrzés új rendszerének alapját képező kérdőíveket a 2007. évben alkalmazott kérdőívekből kiindulva, azokat egyszerűsítve alakították ki. A kérdőívet a módszertani kézikönyv egészíti ki részletes magyarázatokkal. A korábbi kérdőívekhez képest az új kérdőív kevesebb kérdést tartalmaz, nyelvezete egyszerűbb. Újdonságot jelent a kérdőív azon átfogó (5.6. számú) kérdése, amely arra keresi a választ, hogy a minőségvizsgálat során megismert dokumentumok (bizonyítékok) alátámasztják-e a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat. A kérdésre adott nemleges válasz esetén 20 %-kal nő a „nem" pontok száma. A minőségellenőrzés eredményének értékelésekor „megfelelt" szintet a több mint 80 %-ot teljesítő könyvvizsgáló éri el, a 60 % alatt teljesítő könyvvizsgáló szankciója a továbbképzésre kötelezés, illetve szükség esetén fegyelmi eljárás indítása.
A 2008. évben lefolytatott eddigi minőségellenőrzések tapasztalatait összefoglalva Puskás István elmondta: nagy eredménynek számít, hogy a minőség-ellenőrzés híre és gyakorlata elősegítette a standardoknak megfelelő vizsgálati, és dokumentálási eljárásokat. Általánosságban igaz, hogy a könyvvizsgáló cégeknél dolgozó könyvvizsgálóknál, illetve azon könyvvizsgálóknál, akiket már nem először ellenőriznek, nagyobb a megfelelési arány. A minőségellenőrök fogadtatása jellemzően nem ellenséges, javaslataikat figyelembe veszik a könyvvizsgálók. Elmondható, hogy a könyvvizsgálók többsége használ valamilyen könyvvizsgálói szoftvert munkája során, ezek kitöltése azonban sokszor kellő alátámasztás nélkül történik. Az alátámasztó dokumentumok megléte mellett a józan ész és ítélőképesség használatára is szükség van.
Az ellenőrzések tapasztalatai a főbb hiányosságokra is rávilágítottak. Sokszor érzékelhető a könyvvizsgálóknál az, hogy túlzottan és helytelenül igyekeznek megfelelni a megrendelő elvárásainak. Ennek egyik ellensúlya lehet a minőség-ellenőrzés. A legtöbb hiba a stratégia-terv-program helytelen ismeretéből fakad. Viszonylag kevés az olyan vizsgálat, amely az egyes területeken felmerülő kockázatokat, illetve az ezekre adott válaszokat ténylegesen központi kérdéssé tenné. Az etikai követelmények terén a leggyakoribb probléma, hogy a könyvelést, illetve a könyvvizsgálatot sokszor gyakorlatilag ugyanazok végzik. Gyakran keverednek továbbá a számviteli, adózási és könyvvizsgálói feladatok.
A minőségellenőrzési bizottság tervei között szerepel a belső minőségellenőrzési rendszerrel, az átláthatósági vizsgálatokkal kapcsolatos további lépések megtétele, illetve a konszolidációs kérdőívek kidolgozása, elnökséggel való elfogadtatása.
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság javaslatával egyetértve a minőségellenőrzési bizottság tervei között szerepel, hogy a közérdeklődésre számot tartó társaságok könyvvizsgálói esetén 90 %-ra emelje a minőség-ellenőrzés „megfelelt" szintjének alsó határát, abban az esetben pedig, ha valamely könyvvizsgáló kétszer „nem megfelelt" minősítést kap, ügyét automatikusan a fegyelmi bizottság elé küldje.
A bizottság tagjai a jövő évi munkaterv összeállítása során felmerülő kérdéseket vitatták meg. A 2008. december 16-i ülésen a bizottság a munkaterv végleges változatának elfogadásáról és nyilvánosságra hozataláról dönt.
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. október 1-jei üléséről
A bizottság ülésére dr. Weidlich Edit nyújtotta be a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer egyik részelemének, a kamara tagfelvételi rendszerének, a kamarai tagnyilvántartások áttekintésének értékeléséről szóló előterjesztési javaslatát. Az előterjesztésben foglalt összefoglaló értékelés, illetve az összegző megállapításokból levont következtetések a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) 189. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésének, valamint a kamarai tagnyilvántartások vezetésének vizsgálata és értékelése kapcsán fogalmazódtak meg. A bizottság 2008. július 7-i ülésén döntött e vizsgálat elvégzésének munkatervéről. A munkaterv alapján 2008. július 31. és szeptember 19. között a bizottság helyszíni vizsgálatot folytatott a kamaránál és a tárggyal összefüggő dokumentumokat tanulmányozta át.
A bizottsági tagok egyhangúlag támogatták az előterjesztés tartalmát. Döntésük alapján a vizsgálat során kialakított értékelést és a kapcsolódó javaslatokat a kamara vezetősége számára küldték meg megfontolásra, javasolva a szükséges intézkedések meghozatalát.
A minőségellenőrzéssel kapcsolatos kamarai dokumentumok vizsgálata és a minőségellenőrök 2008. szeptember 11-12-én lefolytatott oktatása során nyert tapasztalatokról Dr. Borbás Máté és Veresné dr. Somosi Mariann nyújtott tájékoztatást a bizottság számára. Az írásos előterjesztés és a szóbeli tájékoztatás alapján a tagok arra a döntése jutottak, hogy a kamara számára a közérdeklődésre számot tartó társaságokat vizsgáló könyvvizsgálók szigorúbb minőségellenőrzésére tesznek javaslatot. A bizottság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségellenőrzését illetően ezért felülvizsgálatra javasolta a kamara azon döntését, amely értelmében e könyvvizsgálókra vonatkozó minőségellenőrzési szabályok az általános könyvvizsgálói szinten kerültek meghatározásra.
A bizottság közlemény kiadásáról döntött, amely a könyvvizsgálói törvényben foglalt, az átláthatósági jelentés közzétételére irányuló előírás időbeli hatályának értelmezését segíti. A bizottság a tárgyban előzetesen a Pénzügyminisztérium álláspontját kérte. A Pénzügyminisztérium véleményét ismertető bizottsági közlemény elérhető a Pénzügyminisztérium és a kamara honlapján keresztül.
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. szeptember 10-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2008. szeptember 10-i ülésén Bohus Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara fegyelmi bizottságának elnöke az etikai szabályrendszerről és a fegyelmi eljárásokról tartott összefoglaló előadást.
A fegyelmi bizottság elnöke az etikai követelmények szabályozásának forrásaként a könyvvizsgálói törvényt, a kamara alapszabályát és a könyvvizsgálók magatartási (etikai) szabályairól, valamint a fegyelmi eljárásról szóló szabályzatát említette. Elmondta, hogy a kamara etikai szabályzatának célja, hogy segítse a kamarai tagok munkáját a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódó etikai szabályok betartásában, továbbá meghatározza az etikai normák megsértésével kapcsolatos eljárásokat. A hazai szabályrendszer mellett kiemelte az IFAC etikai kódexében foglalt előírásokat. A fegyelmi bizottság legfőbb feladata az etikai követelményekről szóló szabályzatok, állásfoglalások kiadása és a fegyelmi eljárások lefolytatása. Fegyelmi vétségnek minősül a szakmai szolgáltatások végzésével kapcsolatos vétkes kötelezettségszegés, a könyvvizsgálóra alkalmazandó előírások figyelmen kívül hagyása, a szakmai szolgáltatások nem megfelelő nyújtása, az összeférhetetlenségi szabályok megszegése, valamint a minőségellenőrzési előírások megsértése. A fegyelmi eljárás során alkalmazott szankciórendszer összhangban áll a jog szerinti könyvvizsgálatról szóló irányelvben megfogalmazottakkal. 2008. január 1-jétől az IFAC etikai kódexének előírásai az irányadóak az etikai szabályzatban nem szabályozott kérdésekben. A bizottság részéről célként fogalmazták meg a könyvvizsgálók magatartási szabályainak tudatosítását a könyvvizsgálókban. Ennek érdekében a szakmai konferencián és a kötelező továbbképzésen az etikai normák témája is előtérbe kerül.
Ezt követően az elmúlt 8 év fegyelmi ügyeiről hangzott el tájékoztatás a számadatok tükrében. Az újonnan megalakult fegyelmi bizottság 2008. március-augusztus időszakban összesen öt alkalommal ülésezett és összesen 52 ügyet tárgyalt. A kiszabott szankciók vegyes képet mutatnak: 14 esetben az eljárás megszüntetéséről döntöttek, 15 írásbeli megrovás, 21 pénzbírság kiszabására került sor, 2 esetben pedig felfüggesztették az eljárást a folyamatban lévő büntetőeljárás, illetve betegség miatt.
A kötelező adatszolgáltatás elmaradása évről-évre visszatérő probléma, a tagdíjfizetés és a kötelező oktatáson való részvétel elmulasztása azonban az előző évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. Szakmai gondatlanság vétségét három könyvvizsgáló esetében állapította meg a bizottság. Az eljárás mindhárom esetben a PSZÁF bejelentése alapján indult meg.
A minőségellenőrzésen „nem felelt meg” minősítést szerzett könyvvizsgálók szankciójaként általában az egynapos továbbképzésen történő részvételre kötelezést alkalmazzák. Fegyelmi eljárás automatikus indítására ebben az esetben nem kerül sor. A bizottság következtetése szerint a „nem felelt meg” minősítés alapján célszerű áttekinteni annak lehetőségét, hogy fegyelmi eljárás indításával az ügyet a fegyelmi bizottsághoz adják át. Miklós László, a bizottság elnöke az említett témában levél írását javasolta a kamara elnökéhez, amelyben megfontolásra javasolja a „nem felelt meg” minősítés esetén a fegyelmi eljárás indítását.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényben foglalt rendelkezések értelmében a bizottság – a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeinek vizsgálatára és értékelésére vonatkozó feladataival összefüggésben – jogszabályalkotásra vonatkozó javaslatot tehet a pénzügyminiszter számára. A bizottsági tagok a törvénymódosítási javaslatok előkészítéséről és eljárásrendjéről folytattak eszmecserét. A bizottság a javaslatok ismertetése és megvitatása alapján úgy döntött, hogy esetleges jogszabály-módosítási kezdeményezését a bizottság minden évben az éves tevékenységéről szóló jelentésében fogalmazza meg és hozza nyilvánosságra.
A bizottság októberi ülésén a tagok a Kamara tagfelvételi rendszerének, a kamarai tagnyilvántartások áttekintésének értékelését lezáró, összefoglaló előterjesztést tárgyalják. A minőségellenőrök 2008. szeptember 11-12-én lefolytatott oktatásának tapasztalatairól tájékoztatás hangzik el.
A bizottság 2008. június 11-i ülésén döntött az IFIAR-hoz (a Független Könyvvizsgálati Szabályozók Nemzetközi Fórumához) történő csatlakozásáról. Az IFIAR 2008. szeptember 22-24-én, Fokvárosban tartott ülésén hagyta jóvá a hazai közfelügyeleti bizottság csatlakozását, ezzel 27-re nőtt a független közfelügyeleteket tömörítő nemzetközi fórum tagjainak száma.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. július 7-i üléséről
A könyvvizsgálói hivatással való összeférhetetlenséggel kapcsolatban egyelőre nem merült fel mérlegelést igénylő feladat. A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel kapcsán Szabó Anna megemlítette, hogy a mentori rendszerrel kapcsolatos kérdések az oktatási bizottsághoz kerültek.
A speciális könyvvizsgálói minősítések (hitelintézeti, pénztári, költségvetési stb.) megadása az új könyvvizsgálói törvény szerint a kamara felvételi bizottságának feladata, azzal, hogy az érintett állami szervek (a PSZÁF és az ÁSZ) véleményét kikéri. Az érintett állami szervek és a kamara közötti együttműködés jól funkcionál, számos kérelmet bíráltak el, többségüket a könyvvizsgálók költségvetési minősítése kapcsán. Magyarországon kívüli uniós tagállamból felvételi kérelem eddig nem érkezett, a nagyobb feladat a különbözeti vizsga miatt itt is az oktatási bizottságra hárul. Harmadik országbeli kérelem szintén nem érkezett elbírálásra.
A bizottság ülésére dr. Borbás Máté nyújtotta be a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése, és a nyilvántartások vezetése kapcsán folytatandó közfelügyeleti vizsgálat munkatervéről szóló előterjesztési javaslatát. A bizottság tagjai egyhangúlag támogatták az előterjesztési javaslat tartalmát, amely értelmében a bizottság által delegált Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsági tagok megkezdik munkájukat a kamarában lefolytatandó vizsgálat előkészítése érdekében. A vizsgálat eredményéről előterjesztés készül, amely már a tagnyilvántartás technikai hátterével kapcsolatos megfigyeléseket is tartalmazza.
A bizottság ülésére a KKB Titkárság által benyújtott, a bizottság éves munkatervének részletesen kifejtett, összefüggő szöveges változatát tartalmazó előterjesztési javaslat tartalmát a tagok egyhangúlag támogatták és a részletes munkaterv közzétételéről döntöttek. A részletes munkaterv elérhető a kamara és a Pénzügyminisztérium honlapján.
A bizottság ülésére benyújtott, a bizottság második félévi üléstervének tartalmi meghatározásáról szóló, Fekete Imréné és dr. Borbás Máté előterjesztő által összeállított előterjesztési javaslatot a módosító javaslatok átvezetésével, a felelősök kijelölésével és a pontos időpontok megjelölésével a tagok egyhangú támogatása mellett elfogadták.
A könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt visszahívásokról és lemondásokról szóló, az előző ülés óta érkezett bejelentésekről a Titkárság számolt be. Az előző ülés óta számos bejelentés érkezett, amelynek többsége értékhatár-emelés miatti visszahívás, illetve lemondás tényét közli.
A kamara által szervezett (2008. szeptember 11-12-i) minőségellenőri oktatásra a bizottság is meghívást kapott. A bizottság részéről dr. Borbás Máté és Veresné dr. Somosi Mariann vett részt.
A kamara 2008. szeptember 4-5-én rendezett országos konferenciáján a bizottság részéről Miklós László és dr. Borbás Máté képviseltette magát. A konferencián - a kamara felkérésének megfelelően - Miklós László elnök rövid hozzászólást tett a KKB működésével kapcsolatban.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. június 11-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2008. június 11-i ülésén Bősze András, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara főtitkára is látogatást tett, azzal a céllal, hogy a bizottság tagjait a Kamara közigazgatási, hatósági feladatainak ellátásáról tájékoztassa.
A Kamara főtitkárának beszámolójából kiderült, hogy az új könyvvizsgálói törvényből fakadó feladatok és az elmúlt időszakban lezajlott kamarai választások, a vezetőségváltás számos szempontból kihívást jelent a főtitkári posztot betöltő kamarai tisztségviselő számára. A májusi küldöttgyűléssel teljesültek azok a munkaszervezési feladatok, amelyek megfelelő keretet adnak a kamara működéséhez. Az elmúlt időszakban sikerült megerősíteni a kamara jogi kiszolgálási hátterét, mintadokumentumok formájában alakították ki a könyvvizsgálói törvény előírásain alapuló kamarai hatósági eljárások határozatainak formátumát. A hatósági eljárások között új elemként szerepel a szüneteltetés engedélyezése, a minősítés megadása, a képzési programba való felvétel, a külföldi oklevelek, bizonyítványok elismerése, a képzés engedélyezése. A minőség-ellenőrzés eredményeképpen megszülető határozatot is kamarai hatósági eljárás keretében hozzák, a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megakadályozása kapcsán pedig új típusú ellenőrzések lefolytatására kerül sor.
A kamarai hatósági eljárások statisztikáját tekintve Bősze András részletes adatokkal szolgált az idei évben lefolytatott hatósági eljárásokról és a meghozott határozatokról.
A könyvvizsgálói törvény 11. §-ának (2) bekezdése alapján történő másodlagos státus engedélyezése kapcsán elhangzott: számos szüneteltető kamarai tag kérelmezte valamilyen más jogviszonyára tekintettel a másodlagos státus létesítését. A kérelmek elbírálása jelentős munkát ró a kamarára, azon belül is a felvételi bizottságra.
Végül jelezte, hogy a tagság megszűnése kapcsán nehézséget okoz, hogy a tag kérelmére induló eljárás díja szinte behajthatatlan, a kilépni szándékozó tagok jellemzően azt az utat követik, hogy nem fizetik meg a tagdíjat és a kamara fegyelmi eljárás keretében zárja őket ki.
A bizottság ülésén a második félévi részletes munkaterv tartalmi meghatározásáról szóló előterjesztést tárgyalták. A tagok a következő félévben is folytatni javasolták a kamarai bizottságok meghallgatását (a Kamara fegyelmi és a minőségellenőrzési bizottsági elnökének meghívásán keresztül). Javasolták továbbá egy ellenőrzési terv összeállítását, ahol már külső szakértők bevonásáról is rendelkezik a bizottság. Cél elsősorban egy olyan koncepció kidolgozása, amelyben bizonyos lokális elemek vizsgálata helyett - a feladat összetettségét hangsúlyozva - egy átfogó ellenőrzést hajt végre a bizottság. Felvetődött annak gondolata is, hogy a minőségellenőrökkel folytasson a bizottság ismeret- és tapasztalatcserét. Összegzésül elhangzott: egyetlen félév alatt nem nyílik lehetőség minden elképzelés megvalósítására, ezért fokozatosan kell haladni a feladatok végrehajtásával. A tagok által támogatást nyert a helyszíni tapasztalatszerzésre való támaszkodás. A következő féléves munkaterv kapcsán a bizottság felkérte a titkárságot, hogy készítsen szöveges vázlatot, amelyet a következő ülésen ismételten napirendre tűz a bizottság. Ellenőrzési terv és szakértői lista összeállításával a bizottság egyik tagját bízta meg.
A bizottság ülésén tárgyalt másik előterjesztés az IFIAR-hoz (a Független Könyvvizsgálati Szabályozók Nemzetközi Fórumához) történő csatlakozásról szólt. A nemzetközi tapasztalatszerzés indokával az előterjesztési javaslat tartalmát a tagok egyöntetűen támogatták.
A bizottság egy további előterjesztést is tárgyalt, a minőség-ellenőrzés anomáliái, valamint a fegyelmi eljárás megszüntetésének egyedi esetében a könyvvizsgálói szakmába vetett bizalom megrendülésének témakörében. A bizottság következtetése szerint a fenti témákban átgondolandó a törvénymódosítás szükségessége is. A tagok egyöntetű véleménye szerint a bizottság éves működéséről szóló jelentésében is indokolt utalni arra, hogy a bizottság foglalkozik a mai ülésen felvetett ügyekhez hasonló, megoldásra váró kérdésekkel.
A bizottságot Fekete Imréné és Sipos Petra előzetesen tájékoztatta az amerikai közfelügyeletnél (PCAOB-nál) tett látogatás során szerzett szakmai tapasztalatokról. A bizottság döntése értelmében az EGAOB (Könyvvizsgálók Felügyeleti Testületeinek Európai Csoportja) soron következő brüsszeli ülésére - az előző üléshez hasonlóan - ismét tagjai közül delegál résztvevőt.
Az előző ülés óta számos, a könyvvizsgálói és a számviteli törvény előírásából fakadó bejelentés érkezett a bizottsághoz, amelynek túlnyomó többsége a könyvvizsgálati megbízás értékhatár-emelés miatti felmondásának, illetve lemondásának tényét közli. Érkezett azonban olyan bejelentés is, ahol a könyvvizsgáló és a könyvvizsgált ügyfél közötti véleményeltérés szerepelt a megbízás felmondásának indokaként.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. május 7-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2008. május 7-i ülésén a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részéről dr. Ladó Judit, szakmai alelnök vett részt, aki a kamara szakmai tevékenységéről adott tájékoztatást. A kamara szakmai szervezetei részéről elsődleges célként a szakmai standardokkal összhangban álló könyvvizsgálói tevékenység támogatását jelölte meg. Tájékoztatása szerint a kamara szakmai tevékenységének fő pilléreit a könyvvizsgálati standardok átvétele, magyar nyelvre történő lefordítása, oktatása és a standardok gyakorlati alkalmazásának ellenőrzése képezi. Legnagyobb kihívást a standardok nyelvezete jelenti, amely sokszor, sokak számára nehezen értelmezhető. A minőségellenőrzés kapcsán leginkább az meghatározó, hogy érthető-e az ellenőrzés alapjául szolgáló kérdőívben szereplő kérdés. Első számú feladat a standardok karbantartása, oktatása, az érthető minőségellenőrzés kialakítása, ezért szoros kapcsolatot ápolnak a minőségellenőrzési bizottsággal is.
A kamara által már kiadott, honlapról letölthető módszertani útmutatók (az igazságügyi könyvszakértői módszertani útmutató, és az informatikai auditról, valamint az uniós támogatások könyvvizsgálatáról szóló módszertani útmutató), és a készülőfélben lévő, az átalakulások, felszámolások, végelszámolások könyvvizsgálatával kapcsolatos útmutatók emberközeli, gyakorlati oldalról próbálnak segítséget nyújtani. Tájékoztatásul elmondta, albizottságot hoztak létre az alapszabály módosítására, a könyvvizsgálói díjtételek, valamint a minimális biztosítási összeg meghatározására.
A nemzetközi szakmai kapcsolatok vonatkozásában, beszámolójában kiemelte a FEE/IFAC kapcsolatot, és hangsúlyozta: a nemzetközi ügyek terén is érdemes tartani a tempót, a nemzetközi szerepvállalást előtérbe kell helyezni, hiszen azok a szakmai ügyek elválaszthatatlan részét képezik.
A közfelügyeleti hatóságok minőségellenőrzésbe történő fokozott bevonásáról rendelkező új minőségellenőrzési ajánlás kapcsán dr. Ladó Judit a következőkre hívta fel a figyelmet: a minőségellenőrzés elsősorban szakmai kérdés, a könyvvizsgálói szakmát nem gyakorlók minőségellenőrként történő bevonása nehézkes. A függetlenség álláspontja szerint is elengedhetetlen, azonban másképp is biztosítható, miközben az ellenőrzést maguk a gyakorló szakemberek végzik. Sokkal inkább a hozzáállásban érzi a problémát, a megoldás az lenne, ha a könyvvizsgálókban tudatosulna: a minőségellenőrzés az ő érdeküket is szolgálja. Szemléletváltásra van szükség, ez a minőségellenőrök felkészítésekor is hangsúlyozandó.
A bizottság következő ülésre a tagok javasolták a bizottság második féléves részletes munkaprogramjának kidolgozását, valamint annak megfontolását, hogy más országok közfelügyeleteivel milyen módon vegyék fel a kapcsolatot. Az új minőségellenőrzési ajánlásra tekintettel célszerű azt is átgondolni, hogy a jövőben milyen formában kerülhet sor a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókat könyvvizsgálók ellenőrzésére.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. április 9-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság soron következő ülését 2008. április 9-én tartotta. Dr. Ujvári Géza, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási elnöke a Bizottság meghívására a Kamara szakmai továbbképzési rendszeréről adott tájékoztatást. Előadásában az aktuális ismeretek naprakészen tartását célzó szakmai továbbképzés rendszerétől fogalmilag is különválasztotta a könyvvizsgálói szakképzés és a mentori képzés rendszerét, amelyek között az utóbbi időben a belső arányok eltolódása tapasztalható. Elmondta, hogy az általános szakmai továbbképzésen túl a minősített könyvvizsgálók részére, illetve a továbbképzésre kötelezettek számára külön továbbképzést szerveznek. A továbbképzés tematikájának meghatározása során figyelembe veszik az etikai, minőségellenőrzési vizsgálatokból leszűrhető tapasztalatokat is, a könyvvizsgálói standardok könyvvizsgálat során történő alkalmazását pedig esettanulmány feldolgozásával kívánják segíteni. A Kamara oktatási elnöke jövőbe mutató célként jelölte meg a továbbképzés távoktatási formában történő lebonyolítását. Végezetül elmondta, a szakmai továbbképzés rendszerével szemben összességében mind a központi, mind pedig a helyi szervezeteknél a könyvvizsgálók pozitív hozzáállása tapasztalható.
A bizottság hatáskörébe tartozó közfelügyeleti feladatok ellátásához szükséges információk meghatározása érdekében a tagok Dr. Borbás Máté előterjesztése alapján folytattak tárgyalást. Az előterjesztés a bizottság munkájának ellátásához nélkülözhetetlen, azon kamarai dokumentációk beazonosítását célozta, amelyekre a közfelügyelet kiterjed. A bizottság az előterjesztés alapján összeállította a Kamara működésével összefüggő, a közfelügyeleti tevékenysége gyakorlásához feltétlenül szükséges dokumentációk körét. A bizottság tagjai leszögezték: munkájuk során arra törekszenek, hogy feleslegesen ne terheljék a Kamara vezetését és munkatársait, ezért elsősorban a küldöttgyűlés és az elnökség részére előterjesztett, valamint a szakmai bizottságok által készített dokumentációkra kívánnak támaszkodni.
A bizottság közlemény kiadásáról döntött, amely a kamarai tag könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket, illetve a vállalkozókat terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését kívánja segíteni. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai alapján ugyanis a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, illetve a vállalkozó az ok megjelölésével kell, hogy közölje a bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy a megbízást a vállalkozó felmondta. A közlemény a Pénzügyminisztérium és a Kamara honlapján keresztül is elérhető.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. március 12-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2008. március 12-i ülésén Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke tett látogatást, amelynek keretében tájékoztatással szolgált a kamara működtetéséről (különös tekintettel a közfelügyeleti funkciók 2008. január 1-jétől történő ellátására). Beszámolt arról, hogy az év elején hatályba lépett jogszabályi változások több szempontból is kihívást jelentenek a könyvvizsgálói szakma számára: egyfelől szükségessé vált a kamara szervezeti átalakítása, másfelől felmerült a kötelező könyvvizsgálati értékhatár emelkedésével járó piacvesztés pótlásának igénye. Az elnök keresi annak lehetőségét, hogy a könyvvizsgálói megbízások csökkenését kompenzálja. A könyvvizsgálói hivatás társadalmi megbecsültségének helyreállítása és növelése mellett szintén elkötelezte magát. A megbeszélés zárásaként a kamara és a bizottság közötti hatékony együttműködés szándéka mindkét oldalról megerősítést nyert.
Az ülésen dr. Borbás Máté előterjesztése alapján a bizottság következő féléves részeletes munkatervét is tárgyalták. A szavazásra bocsátott előterjesztést a bizottság jelenlévő tagjai ellenszavazat nélkül, egyhangúlag támogatták. A részletes munkaterv alapján 2008. első félévében a bizottság a kamara alábbi, kiemelt tevékenységei kapcsán kíván tájékozódni:
- szakmai továbbképzési rendszer,
- szakmai tevékenység,
- könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése, nyilvántartási rendszer,
- közigazgatási, hatósági feladatok ellátása.
Határozat született a bizottság 2008. évi költségtervének elfogadásáról is.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. február 27-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2008. február 27-i ülésén a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 187. §-ának (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság egyhangúlag elfogadta 2008. február 28-tól hatályos ügyrendjét.
Az ülés napirendjén a Bizottság 2008. évi munkatervének kialakítása is szerepelt, amelyet a tagok egyhangú támogatása mellett a Kkt. 193. §-ának (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság elnöke hagyott jóvá.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. február 13-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2008. február 13-i ülésén a tagok ellenszavazat nélkül, egyhangú támogatással megválasztották Miklós Lászlót elnöknek. Az ülésen - az elnökválasztáson túl - a Bizottság ügyrendjének és 2008. évi munkatervének tervezetét is tárgyalták.
Tájékoztató
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2008. január 22-i üléséről
2008. január 22-én került sor a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tagsági tisztségeinek betöltésére irányuló pénzügyminiszteri felkérések átadására. A felkérések elfogadásával - 2008. január 1-jével - dr. Borbás Máté, Boros Judit, Fekete Imréné, Miklós László, dr. Nyers Rezső, Veresné dr. Somosi Mariann és dr. Weidlich Edit tölti be a KKB 5 évre szóló tagsági tisztségét.