Szárazbélyegző használatának szabályzata
2019.06.17.A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Küldöttgyűlése a 2004. év december 4-én megtartott ülésén megtárgyalta és elfogadta a szárazbélyegző egységes használatáról szóló előterjesztést. Egyetértett azzal, hogy az első ízben a 2004. évi éves beszámolók auditálása során lehet, a 2005. évi éves beszámolók auditálásánál kell alkalmazni.
A Kamara a szárazbélyegző használatával kapcsolatos feladatokat a következőkben szabályozza:
1. A kamara feladatai:
a. A Központi Iroda elkészíti helyi szervezetenként, a szervezethez tartozó aktív könyvvizsgálók részére legyártott szárazbélyegző számláját, melyet egyben átad a bélyegzőkkel együtt 2005. november hónapban a helyi szervezet képviselőjének.
b. A Központi Iroda elkészíti a helyi szervezetek részére a tagnyilvántartó program frissítésére szolgáló CD-t, mely feltelepítése után lehetővé válik a szárazbélyegző átadás-átvételi adatlapjának kinyomtatása, melynek aláírásával a természetes személy átveheti a bélyegzőt.
c. A Központi Iroda gondoskodik a szüneteltető státuszba lépő könyvvizsgálók szárazbélyegzőjének biztonságos tárolásáról.
d. A Központi Iroda gondoskodik a szüneteltető státuszból aktív státuszba lépő könyvvizsgálók szárazbélyegzőjének legyártatásáról és a könyvvizsgáló részére - helyi szervezeten keresztül - történő megküldéséről.
e. A Központi Iroda gondoskodik az esetlegesen hibás, vagy nem megfelelő minőségű dombornyomók újra gyártásáról és a könyvvizsgáló részére - helyi szervezeten keresztül - történő megküldéséről.
2. A helyi szervezetek feladatait az alábbiakban határozza meg a szabályzat:
a. A Helyi Szervezet elnöke, vagy megbízott képviselője listával átveszi a szervezethez tartozó aktív könyvvizsgálók részére készített szárazbélyegzőket, valamint azok számláit.
b. A Helyi Szervezet gondoskodik az átadást-átvételt igazoló adatlapok Központi Iroda részére történő megküldéséről
c. A Helyi Szervezet gondoskodik a státuszváltoztatást kérő (aktívból - szüneteltetőbe) könyvvizsgálótól átvett szárazbélyegzőnek a Központi Iroda részére történő biztonságos megküldéséről.
d. A Helyi Szervezetek gondoskodnak a még át nem vett dombornyomók biztonságos tárolásáról.
3. Könyvvizsgálók teendői a szárazbélyegző használatával kapcsolatban:
A kamara költségtérítése az első beszerzésére vonatkozik, bármely okból történő utánrendelésnél a kamara nem vállal további költségtérítést. Utánrendelésnél - amennyiben az adatváltozás miatt történik-, a kamarai tagot terheli az újra előállítási költség.
Abban az esetben, ha a szárazbélyegző hibásan készül, (névelírás, tagszám elírása, gyenge lenyomat stb.) úgy nem terheli a kamarai tagot az újra előállítás költsége.
A bejegyzett könyvvizsgáló köteles gondoskodni a könyvvizsgálói szárazbélyegző biztonságos őrzéséről oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.
A könyvvizsgálói szárazbélyegző elvesztésével, érvénytelenítésével, bevonásával kapcsolatos eljárási rend:
Az elvesztés, eltulajdonítás tényét és annak pontos időpontját a kamarai tagnak be kell jelentenie a kamara ügyvezetőjének. A Kamara megjelenteti a SZAKma című folyóiratban, a kamara honlapján, valamint a Pénzügyi Közlönyben és a napi Világgazdaságban „ÉRVÉNYTELEN" megjelöléssel. Az újraelőállítás folyamata megegyezik az előzőekben leírtakkal.
4. A szárazbélyegző használatának kötelező előírásai:
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai között nyilvántartott bejegyzett könyvvizsgáló köteles a könyvvizsgálói szárazbélyegző lenyomatát szerepeltetni minden, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 26. § (2) bekezdése szerinti könyvvizsgálói tevékenység (a továbbiakban: könyvvizsgálói tevékenység) keretében kiadott könyvvizsgálói jelentésen.
Könyvvizsgálói tevékenység végzése esetében a könyvvizsgálói szárazbélyegző lenyomatát a bejegyzett könyvvizsgáló aláírása és azonosító adatai (név, bejegyzett könyvvizsgálói minőség feltüntetése, kamarai tagsági szám) mellett, alatt vagy felett kell szerepeltetni a könyvvizsgálói jelentésen.
A bejegyzett könyvvizsgáló döntésének megfelelően használható a szárazbélyegző lenyomata a könyvvizsgálói tevékenység keretében kiadott könyvvizsgálói jelentés minden oldalán, illetve a könyvvizsgálói jelentéshez csatolt dokumentumokon (azok minden egyes, vagy csak meghatározott oldalain) is, de csak abban az esetben, és azokon az oldalakon, ahol a bejegyzett könyvvizsgáló szignója (vagy aláírása) is szerepel. Ez utóbbi helyett amennyiben a könyvvizsgálói jelentéshez csatolt dokumentumok szalaggal vagy zsinórral összefűzésre kerülnek oly módon, hogy az összefűzés az annak leragasztására szolgáló pecsét sértetlensége nélkül nem szüntethető meg, akkor a könyvvizsgálói szárazbélyegző lenyomata - az előző bekezdésben leírt kötelező használati mód mellett - az összefűzés leragasztására szolgáló pecséten is szerepeltethető.
5. A szárazbélyegző használatának ajánlott előírásai:
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai között nyilvántartott bejegyzett könyvvizsgáló saját döntése alapján a könyvvizsgálói szárazbélyegző lenyomatát szerepeltetheti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 27. § a) és b) pontjai szerinti, a könyvvizsgáló által ellátható tevékenységek (a továbbiakban: könyvvizsgáló által ellátható tevékenységek) keretében kiadott jelentésen, valamint a csatolt dokumentumokon.
A könyvvizsgáló által ellátható tevékenységek keretében kiadott jelentésen a könyvvizsgálói szárazbélyegző lenyomata csak akkor szerepeltethető, ha a jelentést a bejegyzett könyvvizsgáló e minőségében írja alá, feltüntetve nevét, bejegyzett könyvvizsgálói minőségét, valamint a kamarai tagsági számát.
A könyvvizsgáló által ellátható tevékenységek esetében a jelentésen és az egyéb csatolt dokumentumokon a könyvvizsgálói szárazbélyegző lenyomat elhelyezésének módja azonos módon kell, hogy történjen az 4. pontban leírtakkal.
6. Nem használható a szárazbélyegző:
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai között nyilvántartott bejegyzett könyvvizsgáló soha nem szerepeltetheti a könyvvizsgálói szárazbélyegző lenyomatát a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 27. § c) és d) pontjai, valamint 28. §-a szerint végzett tevékenységei során keletkező dokumentumokon, még akkor sem, ha azokat bejegyzett könyvvizsgálóként írja alá.
7. A szárazbélyegző használatával kapcsolatos teendők:
A könyvvizsgálói szárazbélyegző használatára vonatkozó szabályokat a bejegyzett könyvvizsgálók a 2006. január 1-jét követően kiadott könyvvizsgálói jelentés esetében kötelesek alkalmazni, az előző pontokban meghatározottak szerint.