Konzultáció

Az alábbi oldalakon a 2006. szeptember 1. óta működő konzultációs szolgálathoz beérkezett érdekesebb, szakmailag fontos kérdéseket tesszük közzé.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Konzultációs szolgálat szakértőjének szakmai véleménye nem minősül a kamara hivatalos véleményének. A Konzultációs szolgálat válasza a válaszadás időpontjában hatályos jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított, kollégák közti szakmai véleménycserének és álláspontnak tekinthető. Későbbi időpontban való felhasználása esetén lehet, hogy a válaszban foglaltak már nem érvényesek. Az állásfoglalás nem veszi figyelembe az egyes konkrét esetek sajátosságait és az ezekből fakadó kockázatokat.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján a szakértői választ bírósági vagy bármely más jogvitában hivatalos véleményként nem lehet felhasználni, és nem lehet erre, mint egyedüli mértékadó álláspontra hivatkozni. Az állásfoglalás egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti.

Kérjük Önöket, hogy kérdésüket az erre rendszeresített űrlapon tegyék fel - annak minden pontját kitöltve, beleértve az Önök által megfelelőnek ítélt válasz megadását.
Mivel nagyon sok megkeresés érkezik a Konzultációs szolgálathoz, csak azokat a szakmai kérdésekre tudjuk megválaszolni, amelyek az említett elektronikus nyomtatványon és megfelelően kitöltve kerülnek beküldésre.


"Egy gazdasági társaság (Társaság) 2017. november 30. fordulónappal kér évközi teljes könyvvizsgálatot, ( bár a megrendelőben közbenső mérleg, közbenső eredmény kimutatás és közbenső kiegészítő melléklet szerepel ) mert eladja a cégét november 30-i állapottal, a decemberi forgalom már az új tulajdonosnál bonyolódik.

Milyen könyvvizsgálói standardet kell figyelembe venni és milyen jelentés típust kell alkalmazni a 2017. november 30-i fordulónappal készült, de társasági adót nem tartalmazó, beszámolóra, ha ellenvéleményt kell adnom. (Jogerős bírósági határozatra nem képzett céltartalékot a Társaság.)

A Kúria írásban nem adta ki a határozatot, de szóban elhangzott a tárgyaláson, helybenhagyta az első fokú határozatot. A fizetendő kötelezettség igen jelentős és teljes vagyonvesztéssel jár, a vállalkozás folytatása lehetetlenné válik, de van egy lehetősége a Társaságnak egy másik cég perlésére, ezért tudják a tulajdonosok eladni a Társaságot.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Megítélésem szerint minősített jelentést kell adnom ellenvélemény miatt és az éves beszámolóval azonos standard szerint kell vizsgálnom."

2018. január

Tovább a válaszhoz

"Egy gazdasági társaság kockázati tőkealapba kíván befektetni tartós jelleggel.
Hová kell könyvelnie a befektetés: a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy a részesedésekbe?"

2018. január

Tovább a válaszhoz

Ügyfelünk egy projekt társaság, az általa megvásárolt telkeken irodaházakat épít eladási céllal. A Társaságnak munkavállalói nincsenek, a tervezés, a generál kivitelezés, a kivitelezést végző vállalkozás irányítása, ellenőrzése vállalkozói szerződést keretében valósul meg. A finanszírozás anyavállalati kölcsönből történik. Több szituáció fordulhat elő az építés során, illetve az épület használatbavételi engedélyének megszerzése időpontjában.

  1. Az irodaházra már van vevő, így a Társaság már rendelkezik adásvételi szerződéssel, amely akkor teljesül (a kockázat átszállásának, a teljesítésnek az időpontja), amikor az irodaház elkészül,
  2. A használatbavétel időpontjában a Társaság szerződéssel ugyan még nem rendelkezik, de folyamatos tárgyalásokat folytat a potenciális vevőkkel, esetleg már van indikatív ajánlata is, tehát inkább valószínű, hogy létrejön az adás-vétel, mint nem,
  3. A használatba vétel időpontjában a társaság nem rendelkezik szerződéssel, nincs potenciális vevő, ezért az irodaház hasznosítására, üzemeltetésére saját nevében megbízást ad külső vállalkozónak.

A Társaság könyvvizsgálatát korábban nem mi végeztük, az alábbiakban részletezett számviteli kezelést a korábbi könyvvizsgáló elfogadta.

Számviteli kezelés:
A Társaság számviteli politikája az alábbiakat részletezi:
„A Társaság

  • a tulajdonában lévő építési telkek bekerülési értékét,
  • a telken lévő korábbi épület bontási költségét és
  • az új épületek építési költségét
  • a fenti beszerzésekhez, munkálatokhoz szükséges forrás (anyavállalati hitel) kamatát és realizált és nem realizált árfolyamkülönbözetét a készlet (áru) bekerülési értékének részeként kezeli. A Társaság üzlet politikájának megfelelően az ingatlanok értékesítési célból épülnek, az építkezés befejeztével illetve azt megelőzően az értékesítésük megkezdődik.

Amennyiben az épületek értékesítése egy éven belül reális, és erre irányulóan folyamatos tárgyalások folynak, vételi ajánlatok érkeznek, a számviteli politikában rögzített módon, áruként kell kezelni őket.

Az épület értékét át kell minősíteni tárgyi eszközzé, és a számviteli politikában rögzített módon értékcsökkenteni kell a használatba vételi engedély napjával, amennyiben:

  • a kész, használatba vételi engedéllyel rendelkező épület üzembehelyezése megtörténik,
  • megkezdődik a beruházás megtérülése azáltal, hogy az épületbe bérlők költöznek, és ebből a Társaság rendszeres bérleti díj bevételt szerez,
  • nincs előrehaladott tárgyalás egy potenciális befektetővel

Továbbra is tárgyi eszközként kell kezelni az épületet abban az esetben is, ha időközben a bérbe adott épület eladására ismételten lehetőség nyílik. „

Összegezve: A Társaság tehát valamennyi vállalkozási szerződést alvállalkozói teljesítményként értékel, ezért a számlákat, ide értve az árfolyam különbözeteket, hitelkamatokat az áru bekerülési értékeként kezeli és költségszámlák használata nélkül közvetlenül a 2-es számlaosztályba könyveli, mint ÁRU. Az épület (irodaház) értékesítésekor pedig a 2-es számlaosztályban gyűjtött összeget az eladott áruk beszerzési értékével szemben vezeti ki, csökkentve ezzel az iparűzési adó alapját.

Kérdés:
Helyes-e az eladásra szánt irodaház fent leírt módon történt történő számviteli kezelése?
Igaz, lakások vonatkozásában, de több számviteli levél, Nagy Gábor Beruházás, felújítás, karbantartás számvitele című könyve, illetve a kúria egy 2009-es határozata szerint is, az ingatlantulajdonos által vállalkozási szerződés keretében épített, és eladásra szánt lakásokat saját termelésű készletként kell kezelni, valamennyi beszerzést igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni az 5-ös számlaosztályban, és legkésőbb a fordulónapon a költségek összegét a saját termelésű készletek közé az állományváltozási számlával szemben kell készletre venni.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli törvény 3.§ (4). bekezdésének 1, (7). bekezdésének 1. pontja valamint a 28. § (2), alapján valóban nem megfelelő a vállalkozók által számlázott tételeknek az áruként való kezelése azonban nem valósul meg a törvény 76. § (2) bekezdése alapján saját teljesítmény létrehozása sem. Értelmezésünk szerint - a fentieken túl - a törvény 3. § (7). bekezdésének 7. pontja alapján a létesítmény építését elsődlegesen beruházásként sem lehet kezelni.
A fenti jogszabályi helyek alapján a vállalkozó bevonásával megvalósított irodaház építését – kizárásos alapon – saját termelésű készletként kell kezelni, a vállalkozási szerződéseket pedig, mivel azok nem merítik ki a közvetített szolgáltatások fogalmát, az igénybevett szolgáltatások közé kell könyvelni. Véleményünk szerint a használatbavétel időpontjáig felmerült realizált és nem realizált árfolyamkülönbözeteket, valamint a kölcsön kamatát a készlet bekerülési értékében kell figyelembe venni.
A kezdeti besorolást követően, az az elv, amely megfogalmazásra került a számviteli politikában a készletek tárgyi eszközzé történő átminősítésének szabályozására, véleményünk szerint megfelel a törvény 25.§ (5) bekezdésében foglaltaknak, mivel az ingatlan értékesítési célja nem valósult meg, ezért a használat körülményében változás áll be, amennyiben azt a Társaságnak kell üzemeltetnie, bérlőkkel „feltöltenie”.

2018. január

Tovább a válaszhoz

"A tényleges tulajdonos személyének a pénzmosási szabályok szerinti meghatározásakor pontosan hogyan kell eljárni? A kérdés lényege, hogy amikor a pénzmosási törvény (2017. tv. LIII) szerint keressük a tényleges tulajdonosokat, akkor a közeli hozzátartozók szavazatait (vagy tulajdoni hányadait) össze kell adni és úgy kell a 25%-os küszöbértéket vizsgálni vagy nem. A kérdés azért merült fel bennem, mert a pénzmosási törvény, amikor a tényleges tulajdonost definiálja, akkor a PTK esetén csak 8:2.§ (4) és (2) bekezdéseire utal vissza, de az (5) bekezdésre, amiben a közeli hozzátartozókra vonatkozó szabályozás van nem."

2018. január

Tovább a válaszhoz

Esemény résztvevői: Finanszírozó cég (1) Bérbeadó cég (2) Bérbeadó cég ügyfele (3) Bérbeadási céllal beszerez egy cég(2) pénzügyi lízinggel finanszírozott gépjárművet , ügyfele (3) igényi szerint – szerződött igény . A Finanszírozó cég (1) pénzügyi lízing (nyílt végű) keretében átadja a gépjárművet a Bérbeadó cégnek (2). A Finanszírozó (1) a törlesztés részleteiről számlát állít ki a bérbeadó cég (2) felé , a számla tartalma : • Tőke (legyen 15 egység nettó) • Kamat (legyen 4 egység nettó) (FK81 vagy FK87) --- (összesen 19 egység nettó) A bérbeadó (2) ennek megfelelően számlát állít ki ügyfelének (3) , számla tartalma – szerződött : • Bérleti díj (19 egység nettó)

Kérdés
Kérdés: A Bérbeadó (2) cég szempontjából, a fenti esetben a (4 egység) kamat közvetített szolgáltatás(FK81) vagy kamat ráfordítás (FK87)

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Mivel a kamat a bérbeadó költsége, ezért közvetített szolgáltatásnak minősítenénk.
 

Tovább a válaszhoz

"Egy kis könyvvizsgálói társaság nevében kérnék szakmai vélemény. A társaság nem dolgozik asszisztenssel tulajdonképpen a társaságban lévő könyvvizsgáló (k) maguk látják el a feladatokat. A könyvvizsgálói társaság árbevétele ez idáig nem haladta meg a 1,5 M Ft-ot, az árbevételből cca. 95 % könyvvizsgálathoz (jogszabályi kötelezettség alapján, illetve külön megválasztás - nem kötelező könyvvizsgálat a számviteli törvény szerint -).

A jelenlegi szűkös piaci lehetőség ellenére egy új ügyféllel folynak tárgyalások (nem közérdeklődésnek kitett társaság), aki cca. 1 M Ft-ot hajlandó fizetni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatért.

Ismereteim szerint a Kamara régi (2017.07.01 előtti) Etikai szabályzatában a 10 M Ft fölötti (nem közérdeklődésnek kitett társaság) árbevételt elérő társaságnál az egy ügyféltől származó bevétel nem haladhatta meg a társaság összes árbevételének 50 %-át. Ha jól értelmezem, akkor 10 M Ft árbevétel alatt ezek az arányok nem érvényesek.

A 2017.07.01-től érvényes etikai szabályzatot áttanulmányozva az egy ügyféltől származó árbevétel korlátjára nem találtam utalást.

Kérdés
A kérdésem tehát, hogy egy ügyféltől származó bevételi vonatkozik-e még az alacsony árbevétellel és asszisztens nélkül működő kis könyvvizsgáló társaságokra? Az egy ügyféltől származó bevételbe csak a könyvvizsgálatból származó bevétel tartozik, vagy az egyéb árbevétel (pl. pénzügyi tanácsadás, adótanácsadás, könyvelési szolgáltatás stb.)?"

2017. november

Tovább a válaszhoz

"A kérdéses ügyben szerepel: „A” Kft. „B” Kft.,”C” Kft., „Z ”természetes személy és „Y” természetes személy. Tulajdon viszonyok: „A” Kft-nek a többségi tulajdonosa „B” Kft. „B” Kft-nek a kisebbségi tulajdonosa „C” Kft. „C” Kft-nek többségi tulajdonosa „Z” természetes személy, kisebbségi tulajdonosa „Y” természetes személy A tulajdoni és a szavazati arányok megegyeznek. Egyéb kapcsolat: „Y” természetes személy „Z” természetes személy felesége. Ügyvezetés: "A" Kft. ügyvezetője "C" Kft. jogi személy ("B" Kft. taggyűlési határozata alapján). "C" Kft. döntése alapján az "A" Kft ügyvezetőjeként meghatározott/kijelölt természetes személy "Z". "Y" nem ügyvezetője az "A" Kft-nek. "B" Kft. ügyvezetőjét - az egyébként kisebbségi (szavazati és tulajdoni) joggal rendelkező - "C" Kft. jelöli, és a "B" Kft. taggyűlése választja. "C" Kft. ügyvezetője "Y" (vagyis "Z" felesége). "Z" nem ügyvezetője a "C" Kft-nek.

Kérdés
a) Az "A" és a "C" Kft-k. kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek-e, vonatkozik-e rájuk transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. b) Amennyiben igen, úgy a "C" és "A" Kft.-k között létrejött szerződés tekintetében milyen módszerrel állapítható meg a szokásos piaci ár?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, ezért nem vonatkozik rájuk a transzferár nyilvántartási kötelezettség. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni, d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg"

2107. november

Tovább a válaszhoz

"Egy KFT-nél vettem át a könyvelési számviteli feladatokat. A KFT tevékenysége baromfi nevelés. A tevékenység részletesebb leírása a következő: A naposcsibéket átvesszük a megbízótól. A naposcsibéket nem vásároljuk meg, csak átvesszük nevelésre. A naposcsibék sosem a mi tulajdonunk. A szerződés szerint megállapodunk, hogy egy baromfi egy napos neveléséért mennyit fizetnek. A szerződésben megállapodunk abban is hogy a nevelés időtartama hány napig tart. A neveléssel kapcsolatos költségeket mi vállaljuk (táp, gyógyszerek, csőrözési költség, körmözés stb). A nevelési idő lejáratakor a felnevelt állatokat visszaszállítják, szerződés szerint a nevelés napjait a napi tartási árral összeszorozva kiszámlázzuk a baromfinevelési díjat. A korábbi számviteli gyakorlat az volt, hogy ha év végén volt nálunk baromfiállomány, akkor az adott állományra gyűjtött költségeket (táp, gyógyszer stb) a készletek között mutatták ki, mint saját termelésű készlet.

Kérdés
Az lenne a kérdésem, hogy helyes eljárás az, hogy az év végén nálunk lévő állományra költött kiadásokat a készletek között mutatjuk ki?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Az én véleményem, hogy a fenti esetben az év végén nálunk lévő baromfiállományra költött költségeket nem a készletek között kell kimutatni, hanem az állomány nálunk tartózkodás idejére a szerződés szerinti nevelési díjat, mint árbevételt az aktív időbeli elhatárolással szemben kell szerepeltetni az év végi beszámolóban. Azaz az időarányos árbevételt le kell könyvelni az aktív időbeli elhatárolással szemben. Készletként nem mutatunk ki semmit. Természetesen, akié a baromfi (aki átadta nekünk nevelésre) az fogja kimutatni idegen helyen tárolt készletként a nálunk lévő baromfiállományát a szerződés szerinti időarányos tartási áron."

2017. december

Tovább a válaszhoz

"Kiadó és a nyomda kapcsolata miatt érdeklődöm. Szeretném kikérni a konzultációs szolgálat véleményét, állásfoglalását, hogy a nyomda hogyan vezeti a könyveit az általa előállított könyvekről? Késztermék, áru, vagy szolgáltatásnyújtás?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Szerintem az 1 a jó válasz a késztermék előállítása és értékesítése."

2017. november

Tovább a válaszhoz

"Társaságunk 3 alkalmazottal dolgozik, mind a 3 fő MKVK-nál bejegyzett könyvvizsgáló, a 3-ból 2 fő ügyvezető is. Egy-egy könyvvizsgálói megbízást - az ügyfél nagyságától függően - - vagy 1 fő lát el, asszisztens nélkül és ő + az egyik ügyvezető (ügyvezetőként, nem könyvvizsgálóként!) írja alá a könyvvizsgálói jelentést, - vagy 2 fő lát el, ekkor ennél az ügyfélnél az egyik fő asszisztensként közreműködik, a másik fő az aláíró könyvvizsgáló + ebben az esetben is az egyik ügyvezető (ügyvezetőként, nem könyvvizsgálóként!) is aláírja a könyvvizsgálói jelentést.

Kérdés
Társaságunkra melyik MER szabályzat "vonatkozik": az 1 aláíró asszisztensekkel vagy a 2-5 aláíró asszisztensekkel?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A legtöbb szakirodalom 2-5 aláíró esetén a felelősség megosztásáról beszél. Esetünkben erről nincs szó, csak a cégben van több aláíró könyvvizsgáló, de minden egyes könyvvizsgálatért csak 1 fő könyvvizsgáló felel, ő (+ az ügyvezető ügyvezetőként) írja alá a könyvvizsgálói jelentést. Ha többen részt is vesznek egy könyvvizsgálatban, a másik fő ilyenkor csak asszisztensi feladatokat lát el (bár előfordul, hogy egy másik könyvvizsgálatnál pedig ő lesz az aláíró könyvvizsgáló). Ebben az értelemben nem beszélhetünk a felelősség megosztásáról, mivel minden egyes könyvvizsgálatért csak 1 fő felel, ezért az 1 aláírós szabályzatra gondolunk. Ha szó szerint nézzük, akkor valóban 3 fő aláíró van a társaságban, tehát jogos lehet a 2-5 aláírós szabályzat-verzió is."

2017. november

Tovább a válaszhoz

"Az anyavállalatnak 2 leányvállalata van. Most tulajdonosi döntés alapján a 2 leány beolvad az anyavállalatba. Az összefonódás révén egyetlen nagyvállalat lesz. aug. 31-re közbenső mérlegeket kívánnak készíteni, ez lesz a fordulónapja a beolvadásnak. Mind 3 cég egyébként könyvvizsgálatra kötelezett. Összevontan mintegy 16 Mrd az árbevételük.
Az átalakulást olyan könyvvizsgáló cég kívánja készíteni, aki 2 éven belül oly módon készített vagyonértékelést, hogy ennek eredményeképpen értékhelyesbítés és értékelési tartalék lett elszámolva a 2015. évi éves beszámolóban. A megbízás és a szerződés is kifejezetten erről szólt.

Kérdés
1.Kötelező-e a közbenső mérleget auditálni, és ez képezhetné ekkor a vagyonleltár és mérleg tervezetek alapját? Vagy nem szükséges auditálni ezt a közbenső mérleget?
2.Lehet-e az átalakulást auditáló cég olyan könyvvizsgáló cég, aki 2 éven belül a fenti módon vagyonértékelést végzett a vállalkozásokban?
3.Továbbá, milyen jelentést kell kiadni abban az esetben, ha ez a könyvvizsgáló cég végezné mégis az átalakulás auditálását. Kell-e egyáltalán a jelentésben erre kitérni?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
1.Adorján tanár úr előadása kissé elbizonytalanított a konferencián. Ha magamra hallgatnék azt mondanám, igen kell könyv vizsgálni ezt a közbenső mérleget.
A 2. kérdésre már korábban kaptam választ az alábbi számon: [IKT: KSZ-00221/2015] konzultációs kérés Én is igy tartottam helyesnek, és a válaszadónak is az volt a véleménye, hogy nem lehetséges.
3. Ez a legnehezebb kérdés nekem: szükségesnek tartanám kitérni erre vmilyen formában, bár az egész beszámoló hitelességét megkérdőjelezné kicsit. Mindattól függetlenül, hogy a beszámoló egyébként teljesen rendben van, tökéletes. A vezetői levél elégséges lehet? Az is lehet, hogy túlértékelem ezen problémát, és semmilyen észrevétel, következmény nincs."

2017. november

Tovább a válaszhoz

"Az általam könyvvizsgált Kft. felkért, hogy segítsek elkészíteni új számviteli politikájukat és egyéb pénzügyi szabályzataikat.

Kérdés
Összeférhetetlen-e a megbízás elvállalása a beszámoló könyvvizsgálatára kapott megbízással?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A 2014. május 17-től érvényes etikai szabályzat "B) A könyvvizsgálói hivatás magatartási szabályai 3. Összeférhetetlenség szabályai része kimondja: "3.1.2. Nem lehet egyéb üzleti kapcsolat – ide nem értve a Kkt. 3. § (2) bekezdésének a) és b) pontjába tartozó tevékenységeket – a könyvvizsgáló és/vagy a könyvvizsgáló cég, valamint az ügyfél (megbízó) és/vagy érdekeltségei között." A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 3. § (2) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is. Véleményem szerint a szabályzatok elkészítése egyfajta szakértői tevékenység, amely nem jelent részvételt a könyvelési folyamatokban, így nem összeférhetetlen a könyvvizsgálói megbízatással."

2017. szeptember

Tovább a válaszhoz

"A vállalkozás uszodai és élményfürdő szolgáltatást nyújt. Városi sportrendezvény alkalmával a résztvevők (magánszemélyek) egy részének ingyenes szolgáltatást nyújt a fürdő. A teljesítés érdekében felmerülő költségek egyértelműen nem állapíthatók meg.

Kérdés
A megjelölt ingyenesen nyújtott szolgáltatás számviteli elszámolása és elbírálása az egyes adónemekben.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint az Áfa törvény 14.§ (2) szerint ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtás szerinti áfa kötelezettség érvényesül. Az áfa alapját az egyébként fizetendő jegyek értéke alapján rögzíteném. Az áfát is magában foglaló névérték alapján számolnám az egyes meghatározott juttatás szerinti adóvonzatot (szja és eho).
A könyvekben a fizetendő áfát az egyéb ráfordítások között (T 86 - K 467), a fizetendő szja-t és eho-t a személyi jellegű kifizetésekkel (T 55 - K 46) szemben rögzíteném."

2017. szeptember



Tovább a válaszhoz

"Egy cégnél („A Kft”) 2016-ban Nav ellenőrzés volt. Az „A Kft ” korábban egy pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert. A pályázati pénzből beszerzett eszközöket, gépeket nem az „A Kft” használta, hanem egy másik cég, a „B Kft”. Mivel a pályázati feltétel szerint 3 évig a pályázatot nyerő cégnek kell hasznosítani a pályázati pénzen vásárolt eszközöket, az „A Kft”az eszközök használatáért nem számlázott ki díjat a „B Kft” felé. Az „A Kft” elszámolta az eszközök értékcsökkenési leírását ( T 57 - K 139 ) és a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt. (T483-K 96 ). A NAV megállapítása, hogy az „A Kft”-nek azon pályázati eszközök, gépek értékcsökkenését, - amelyeket a „B Kft” használt és az „A Kft” az eszközök gépek használatáért a „B Kft”-nek nem számlázott ki díjat - , el kellett volna határolnia. Ugyancsak az „A Kft” nem számolhatta volna el bevételként a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt. NAV a fentiek miatt Társasági adóhiányt állapított meg, amelyet az „A Kft” rendezett. Mivel az összeg jelentős volt, az „A Kft” a NAV megállapításai alapján időbelileg elhatárolta, a kifogásolt értékcsökkenést ( T 39 K 57 ) és a pályázati bevételből elszámolt összeget is visszakönyvelte (T 96 - K 483)., és 2016-ban az „A Kft” háromoszlopos mérleget készített. 2017-ben a pályázatban kikötött 3 év eltelik, így az „A Kft” visszakönyveli a NAV megállapításai alapján elszámolt időbeli elhatárolásokat, és kiszámlázza „B Kft” részére a „B Kft”által használt eszközök használati díját
Kérdés
Kérdés 1.) Az „A Kft” helyesen járt- e el 2016-ban, amikor a NAV megállapításai alapján időbelileg elhatárolta az értékcsökkenést és a pályázati bevételt és háromoszlopos mérleget készített ? 2.) 2017-ben úgy gondoljuk, hogy az „A Kft” helyesen jár el, amikor a NAV megállapítás alapján elszámolt az elhatárolásokat visszakönyveli? Mielőbbi szíves válaszukat köszönjük.
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Úgy gondolja a cég, hogy helyesen járt el, és 2017-ben is helyesen fog eljárni."

2017. augusztus

Tovább a válaszhoz

"A Pmt. a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következő definíciót adja: 2007. évi CXXXVI tv. 3. § r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, ...továbbá re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
Kérdés
Ha az ügyfelünk tulajdonosa nem magánszemély, hanem 100 %-ban egy másik társaság, akkor a fenti re) pont szerint (... természetes személy hiányában a jogi személy ... vezető tisztségviselője) melyik jogi személy vezető tisztségviselőjét kell azonosítani: az ügyfelünk vezető tisztségviselőjét vagy az ügyfelünk tulajdonosának vezető tisztségviselőjét?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint nem az ügyfelünk, hanem az ügyfelünk tulajdonosának vezető tisztségviselőjét kell azonosítani, de a megfogalmazás szerintem nem egyértelmű. Ha magánszemély lenne a tulajdonos, akkor az ra) és rb) pontok szerint a tényleges tulajdonos "az a természetes személy, aki jogi személyben .... befolyással rendelkezik", itt a jogi személy egyértelműen az ügyfelünket jelentené, hiszen benne van a magánszemélynek befolyása. Ezen logika mentén az re) pontban említett "jogi személy" kifejezés is az ügyfelünket kell, hogy jelentse, de ennek nem látom sok értelmét."

2017. augusztus

Tovább a válaszhoz

"Ügyfelünk termékforgalmazási keretmegállapodás keretében értékesít termékeket partnerei felé. A szerződés határozott idejű (1 évre szól) és tartalmaz egy visszaszállítási lehetőséget az eladatlan termékekre vonatkozóan a szerződés lejártakor, egy végső elszámolás keretében. A szerződés ide vonatkozó része az alábbi: 1. Forgalmazó záró elszámolás formájában köteles írásban tájékoztatni Eladót a nála eladatlan készletként nyilvántartott termékről. 2. Forgalmazó a záró elszámolás alapján el nem adott, nála készletként nyilvántartott, a vásárolt teljes mennyiség 10%-át meg nem haladó mennyiséget – saját költségén – visszaszállíthatja Eladónak. Eladó a bontott, sérült, megváltozott csomagolású terméket nem köteles visszavásárolni. 3. Eladó a Forgalmazótól befogadott, bontatlan, sérülésmentes, változatlan csomagolású, visszaszállított termékek Forgalmazó által már megfizetett értékét 100%-ban visszafizeti Forgalmazónak. Amennyiben Forgalmazó a visszaszállított termékért még egyáltalán nem fizetett ellenértéket, ebben az esetben Eladó erről helyesbítő számlát állít ki. 4. A visszáruként befogadott, visszaszállított termék ellenértékét Eladó a visszaszállítás napjától számított 14 napon belül utalja vissza Forgalmazónak, illetve jogosult a visszaszállított termék ellenértékét a Forgalmazó esetlegesen fennálló tartozásába beszámítani.
Kérdés
Kérdésünk tehát a fentiekkel kapcsolatban az alábbiak: 1. Jól értelmezzük-e, hogy a szerződés szerinti visszaszállítás esetében minden esetben az Eladó állít ki helyesbítő számlát? 2. Jól értelmezzük-e, hogy nem helyes az az elv, amely szerint a Forgalmazó állít ki számlát a visszaszállított termékekről, mivel vele semmilyen megállapodás nem született az alkalmazandó árról?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Álláspontunk a visszaszállított termékekkel kapcsoltban az, hogy Eladó minden esetben helyesbítő számlát állít ki a visszaszállított termékekről, mint visszáruról függetlenül attól, hogy a korábbi számla kiegyenlítésre került-e már vagy sem és nem a Forgalmazó számlázza ki az Eladó részére, mint saját termékének értékesítését. Indokaink a következők: Véleményünk szerint nem beszélhetünk két jogügyletről, hiszen az értékesítés folyománya a visszavétel lehetősége. Már csak azért sem beszélhetünk két jogügyletről, mert nincs a felek között egy olyan megállapodás, amely szerint a Forgalmazó adott feltételekkel és áron értékesíti a termékét. Ha azt feltételeznénk, hogy a két ügylet teljesen elkülönül egymástól, akkor a Forgalmazó miért pont olyan áron értékesíti a termékeiket, amennyiért megvette? A szerződés fenti 3. pontja nem szerencsésen ugyan, mert csak a ki nem fizetett tételekre vonatkoztat, de egyértelműen leírja, hogy helyesbítő számlát állít ki az Eladó. A fenti 4. pontban is egyértelműsítve van, hogy visszáruról van szó és hogyan történik a pénzügyi rendezés az egyes esetekben. Véleményünk szerint számvitelileg is kifogásolható a Forgalmazó által történő számlázás, mert az Eladó által kibocsátott számla nyilvánvalóan tartalmazza az Eladó árrését is, visszaszállítás esetében pedig a készlet, amely változatlan formában kerül vissza, az árréssel növelt áron kerül bevételezésre és az Eladó kimutat egy olyan árbevételt, amelyet valójában nem realizált. A fenti szerződés meghatározza a maximálisan visszaszállítható mennyiséget, de van olyan szerződés is, amikor a teljes készlet visszakerülhet (100%-os visszavételi lehetőség), tehát ha a Forgalmazó extrém esetben él ezzel a lehetőséggel, akkor tulajdonképpen nem történik változás a készletmennyiségben, a készlet egy jóval magasabb értéken kerülne kimutatásra a könyvekben egy nem realizált árbevétellel együtt, holott a raktárban nem változott semmi. Adójogilag (elsősorban ÁFA tekintetében) nincs különbség a két eljárás között."

2017. augusztus

Tovább a válaszhoz

"Egy pénzügyi vállalkozás gépjármű kézizálog fedezete mellett ad hitelt (kölcsönt) Semmilyen más tevékenysége nincs. Anya, leány, kapcsolt vállalkozása nincs, mezei hazai cég. Négy fő dolgozik a cégnél, éves bevétele (Kezelési díj, kamat stb.) kb. 60 M Ft. Eddig azt hittük, hogy a vállalkozásnak 2018-tól kötelező lesz az IFRS szerint vezetni a könyveit, beszámolóját az IFRS szerint kell összeállítani. A vonatkozó törvényi hivatkozást viszont most nem találjuk. Az alábbi törvényeket néztük meg: • 2000. évi C. törvény a számvitelről - a 9/A paragrafus feltételes módot használ • 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról • 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról • 250/2000 Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól • A 2015. évi CLXXVIII. törvény a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2017. I. 2-től (Természetesen a 2018-as időállapotot néztük)
Kérdés
Az említett vállalkozásnak kötelezőn alkalmaznia kell-e az IFRS-t 2018-tól vagy sem? Illetve ha 2018-tól nem kell, akkor más határidő vonatkozik e rá? köszönettel: Kurunczi Imre
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint nem a már felsorolt törvények alapján (még egyszer) • 2000. évi C. törvény a számvitelről - a 9/A paragrafus • 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról • 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról • 250/2000 Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól • A 2015. évi CLXXVIII. törvény a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2017. I. 2-től)"

2017. augusztus

Tovább a válaszhoz

"Korábbi időszakban egy általunk könyvvizsgált 100 %-ban önkormányzati tulajdonú társaság esetében az Önkormányzat apporttal kívánt tőkeemelést végrehajtani. Az apport tárgya két telek volt. A telkek nem kerültek átadásra a társaság részére, mert időközben telekrendezés miatt a két telek megszűnt létezni. A hiba 2016. évben feltárásra került.
A kérdező által tett utólagos szóbeli kiegészítés:
Az apporttal történő tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte 2015-ben az új jegyzett tőkét, de az apportot nem tudták átadni/ nem adták át, mert a 2 telek már nem (így) szerepelt a földhivatali nyilvántartásban. Ennek ellenére 2015-ben Telek - Jegyzett tőke szerepelt a mérlegben, melyet a korábbi könyvvizsgáló el is fogadott. A 2016-os év könyvvizsgálatánál szembesült az új könyvvizsgáló a problémával, mely alapján 3 oszlopos beszámolót alkalmazva a telek a tárgyi eszközök közül kiemelésre került és a Jegyzett, de be nem fizetett tőkében került bemutatásra. Ezt a 2016-os beszámolót a tulajdonos önkormányzat elfogadta, azonban most utóbb a polgármester a Jegyzett, de be nem fizetett tőke, mint saját tőke elem soron való kimutatással nem ért egyet.
Kérdés
Az apport meghiúsulásának számviteli rendezése tekintetében kérjük szíves állásfoglalásukat!
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A társaság a 2016. évi beszámolójának középső oszlopában mutatta ki a különbözet, az előző évek módosításai között. Az ingatlanok értéke csökkent, vele szemben a saját tőke csökkenés (jegyzett, de még be nem fizetett tőke) került kimutatásra."

2017. augusztus

Tovább a válaszhoz

"Állásfoglalási kérésünk a Számviteli törvény 43 §-hoz kapcsolódik: (3) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Esetünkben a magyarországi Fióktelepnek, EU tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata van. A Fióktelep működése során elfordul, hogy az anyacég közvetlenül rendezi a Fióktelep kötelezettségeit, de fordított esetre is van példa, amikor a Fióktelep követeléseit a partnerek közvetlenül az anyacég bankszámlájára teljesítik. A Számviteli tv. 43 §-nak (3) megfelelően mutatjuk ki ezeket a követeléseket és kötelezettségeket év közben, de a kérdésünk az év végi teendőkkel kapcsolatos. Ha év végén kompenzáljuk a követeléseket és kötelezettségeket és az egyenleget átvezetjük a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai közé, akkor a Fióktelep könyvelésében kimutatunk egy valótlan eredményt. Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket és az eredményt elszámolni (azaz minden évben megszüntetni a követelés/kötelezettség egyenlegét), vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni (az év végi átértékelést az ugyanazon partnerrel szemben fennálló követelésekre és kötelezettségekre ne külön végezzük el , hanem az összevont egyenlegének megfelelően)?
Kérdés
Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket és az eredményt elszámolni (azaz minden évben megszüntetni a követelés/kötelezettség egyenlegét), vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni (az év végi átértékelést az ugyanazon partnerrel szemben fennálló követelésekre és kötelezettségekre ne külön végezzük el , hanem az összevont egyenlegének megfelelően)?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket és az eredményt elszámolni (azaz minden évben megszüntetni a követelés/kötelezettség egyenlegét), vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni (az év végi átértékelést az ugyanazon partnerrel szemben fennálló követelésekre és kötelezettségekre ne külön végezzük el , hanem az összevont egyenlegének megfelelően)?"

2017. augusztus

Tovább a válaszhoz

"Az általunk könyvvizsgált Társaság könyvelése külföldön történik a cégcsoport által használt könyvelési rendszerben (Oracle). Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy mind a számviteli könyvelés dátuma, mind az ÁFA teljesítés dátuma helyett a Társaság a számla keltére könyvelte a gazdasági eseményeket a teljes pénzügyi évben. Mind a kimenő, mind a bejövő számlák között vannak termékértékesítés (beszerzés), illetve szolgáltatás (folyamatos és eseti) nyújtás (igénybevétel). 3 hónap tételes felülvizsgálata után arra a következtetésre jutott a Társaság, hogy az egyes elszámolási időszakokban az ÁFA fizetési kötelezettsége nem változna jelentősen, ezért nem fogják módosítani az eddig alkalmazott gyakorlatot sem visszamenőleg, sem pedig a jövőre nézve. A számviteli beszámolóban lévő egyenlegek helyességét a fordulónap előtti és utáni tranzakciók tételes vizsgálata alapján fogják megfelelően bemutatni.
Kérdés
Milyen jelentést adhat ki ilyen esetben a könyvvizsgáló?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Ha a Társaság a fordulónap előtti és utáni tételek tételes vizsgálatával és módosításával biztosítani tudja, hogy a beszámolóban bemutatott egyenlegek megfeleljenek a 2000. évi C törvény a számvitelről előírásainak, beleértve az ÁFA-val érintett tételek helyes bemutatását is, de sem az ÁFA tételes és teljes éves önellenőrzése sem az év közbeni gazdasági események számviteli teljesítése nem kerül helyesbítésre véleményem szerint adható minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés. A feltárt hibát/hiányosságot pedig vezetői levél keretében kell kommunikálni a Társaság felé kiemelve, hogy ez milyen kockázatokkal jár."

2017. augusztus

Tovább a válaszhoz

"Bérbeadó társaság 10 éves bérleti szerződést kötött a következők szerint: „A bérleti jogviszony 2017. január 1. naptól kezdődően 6 hónapos bérleti díj mentes időszak után további 10 éves határozott időtartamra szól, azaz 2027. június 30. napjáig szól. … A Felek a bérleti díjat 2017. július 1-től 300 EUR + ÁFA összegben állapítják meg.
Kérdés
Hogyan kell elszámolni a könyvekben a 10,5 éves időszakra járó bérleti díjat?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Összes járó bérleti díj: 10*12*300 EUR=36.000 Eur. Egy hónapra jutó bérleti díj: 285,71 EUR (36.000 EUR /126) 2017. évben elszámolandó bevétel: 285,71*12=3.428,52 EUR Számviteli törvény 32. § (1) Aktív időbeli elhatárolások Szakirodalmi anyag: Számviteli levelek Bérleti díj kedvezménnyel Megjelent a Számviteli Levelek 293. számában (2013. október 10.), 6031. kérdésszám alatt Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom? Válasz: A kérdésben leírt következtetéssel egyetértünk, az az időbeli elhatárolás számviteli alapelvből következik. (Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.) A kérdés szerint a bérleti szerződés 36 hónapra vonatkozik. A kérdező társaság a kedvezményt (a csökkentett díjfizetés lehetőségét) azért kapta, mert 3 évre kötötte meg a bérleti szerződést. (Feltételezzük, ha a 3 év lejárata előtt a bérleti jogviszonyt a társaság megszüntetné, akkor a díjkedvezményt utólag meg kellene fizetnie.) A kérdésben leírtak alapján, 100 négyzetméterrel számolva a bérleti díj - 2013-ban 11 400 euró, - 2014-ben 11 400 euró, - 2015-ben 14 400 euró, - együttesen három év alatt 37 200 euró, amelyből az egy évre jutó bérleti díj 12 400 euró. Így 2013-ban a számlázott 11 400 euró költségként elszámolt összegén túlmenően 1000 euró bérleti díjat az igénybe vett szolgáltatások költségei között, a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben el kell számolni. Hasonló módon 2014-ben is. Majd 2015-ben a számlázott 14 400 euró költséget csökkenti a 2013., 2014. években elhatárolt, együttesen 2000 euró költség a passzív időbeli elhatárolások megszüntetésével."

2017. augusztus

Tovább a válaszhoz

"A SZT 6 számú melléklet II rész ( konszolidált eredménykimutatás eltérései a 2. számú melléklet szerintitől) 3 pontjának előírása szerint: A 13 . Kapott (járó) osztalék és részesedés sor helyett a következő sorokat kell felvenni: 13/a. Kapott osztalékok társult vállalkozástól 13/b. Kapott osztalékok egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
Kérdés
Ha a konszolidált beszámoló eredménykimutatását a fentiek szerint javítjuk, és nem hagyjuk meg a 2 számú melléklet szerinti éves beszámoló eredeti sorait, amelyek a következők: 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott akkor a 2016 évben kapcsolt vállalkozástól kapott és a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt osztalékot a konszolidált eredménykimutatásban nem tudjuk kimutatni.
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint a törvény szövegét úgy kell értelmezni, hogy az éves beszámoló eredménykimutatásának sorait a fenti 2 sorral ki kell egészíteni és nem helyette felvenni!"

2017. augusztus

Tovább a válaszhoz

"Szüneteltető státuszban végezhet-e a Könyvvizsgáló igazságügyi szakértői tevékenységet?"


 2017. július

Tovább a válaszhoz

"Egy Kft. egyszerűsített éves beszámolóját a vállalkozás folytatásának elve alapján készítette, mely információ a kiegészítő mellékletben rögzítésre került. A rendelkezésemre álló információk alapján a vállalkozás folytatásának elve a beszámoló készítése során, nem helytálló, ezért a véleménynyilványítás visszautasítása vélemény kiadását tervezem. Nem áll rendelkezésre olyan alternatív megoldás, elfogadható tény, amivel a vállalkozás folytatásnak elve igazolható/bizonyítható lenne."

Kérdés
A véleménynyilvánítás visszautasításának alapja szakasznak mennyire kell részletesnek lennie?
Elégséges, ha ez a szakasz csak azt az egy fő dolgot tartalmazza, ami miatt a véleménynyilvánítás visszautasítása történik, vagy egyéb a beszámoló egyes soraira vonatkozóan is fel kell sorolni azokat az eltéréseket, amiket megállapítottam, hasonlóan, mintha tiszta záradékot adnék figyelemfelhívással?
Hogyan kerülhető el, hogy a könyvvizsgálói jelentés ebben az esetben ne legyen önmagát beteljesítő jóslat?
Hol lelhető fel olyan irodalom, cikk, felsorolás stb. ami az 570. témaszámú standard A33-as pontjában leírt „… rendkívül ritka esetekben megfelelőnek tarthatja a véleménynyilvánítás visszautasítását ..”-ra magyarázatot, eligazítást ad? Kérem, definiálják, mit értsek ez alatt?
Mikor kell felszámolás alapú számvitelt készíteni? Ha egy szállító (aki egyben a Kft. kisebbségi tulajdonosa is) felszámolási eljárást kezdeményezett a cég ellen, és a cég nem tudja a szállítót kifizetni, ez már elégségesek ok a felszámolás alapú számvitel alkalmazására, és/vagy a beszámoló ilyen elvek alapján történő elkészítésére, vagy, ha nem mik azok a kumulatív, vagy egyéb hatások, szempontok, amikor ez bekövetkezik?"

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A könyvvizsgálói jelentés véleménynyilvánítás visszautasításának alapja szakasznak elégséges, csak a fő dolgot tartalmaznia. Miden egyéb megállapítást a könyvvizsgálói munkaprogramban kell rögzíteni, továbbá a vezetés felé kommunikálni, például vezetői levélben, a nem helyesbített hibás állítások hatásainak átadásával.

 2017. július

 

Tovább a válaszhoz

"Egy közhasznú gazdasági társaság önkormányzati tulajdonú térségi társulástól vagyonkezelő szerződés alapján eszközöket vett át. Az eszközök értékcsökkenési leírása 2016. évben költségként elszámolásra került.
A kötelezettséget (átvett vagyon szerződés szerinti értékének megfelelően) hosszú lejáratú kötelezettségként tartja nyilván. Szerződésük értelmében a gazdasági társaság legalább az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni az eszközök pótlólagos felújításáról, pótlásáról.
A csatolt cikkben, az időszerű kérdések rovatban arról írnak, hogy a gazdasági társaság köteles lekötött tartalékot képezni az eszközök után elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben.
Kérdésem:
•a számviteli törvény előírásai között a 38 §. (3) bekezdés g) pontja hivatkozik a más jogszabály alapján történő lekötésről. A jelen gazdasági esemény könyvelését ide kellene besorolni? A 2011. évi CLXXXIX tv. 109. §. (6) bekezdése rendelkezik önkormányzati vagyon kezeléséről, és ezen jogszabály előírja tartalék képzését. De a gazdasági társaságok esetében a számviteli törvény nem alkalmaz tartalék fogalmat, ezért én nem igazán értek egyet ezen könyvelési metodikával. A vagyonkezelői szerződés erre vonatkozóan nem tartalmaz előírást. Ellenben a 0-s számlaosztályban történő nyilvántartást, és az értékcsökkenésnek megfelelő pénzeszköz elkülönítését fontosnak tartom.
Amennyiben mégis szükséges a lekötött tartalék képzése, megtehető-e, hogy csak az eredménytartalék terhére történik a lekötés, és a tőketartalékban lévő összeget változatlanul hagyják"

2017. június

Tovább a válaszhoz

Betöltés...
X