Figyelem! Archivált cikk. Lehet, hogy már nem aktuális.

KKB közleménye a könyvvizsgáló és a könyvelő kapcsolatáról

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsághoz (a továbbiakban: KKB) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 46. §-ában előírtaknak megfelelően számos bejelentés érkezik kamarai tag könyvvizsgálóktól, könyvvizsgáló cégektől (a továbbiakban együtt: könyvvizsgáló), valamint könyvvizsgált cégektől (a továbbiakban: megbízó).

A könyvvizsgálatra szóló megbízási szerződések felmondását közlő bejelentésekben több esetben szerepelt a felmondás indokaként, hogy könyvvizsgáló váltására azért került sor, mert:

  • könyvelőváltás történt, és az új könyvelő (könyvelést végző cég) által ajánlott könyvvizsgálót választották, vagy
  • könyvelőváltás történt, és a könyvelőnél (a könyvelést végző cégnél) dolgozó könyvvizsgálót választotta a megbízó.

A KKB jelen közleményével felhívjaa figyelmet arra, hogy a megjelölt indokok rendkívül aggályosak, tekintve, hogy azok által a Kkt. függetlenségi szabályai sérülhetnek, illetve sérülnek.
A Kkt. könyvvizsgálói függetlenséget szabályozó 61–65. §-a értelmében a könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során köteles a függetlenségét megőrizni és objektív, pártatlan véleményt formálni. Ennek megfelelően a könyvvizsgáló nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában, valamint a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során nem utasítható és senki által nem befolyásolható. A könyvvizsgáló és a megbízó között továbbá nem állhat fenn olyan közvetlen vagy közvetett vagyoni, pénzügyi, munkavégzésre irányuló, üzleti vagy egyéb kapcsolat (ideértve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásán túlmenően nyújtott szakmai és egyéb szolgáltatást is), amely a könyvvizsgáló függetlenségét veszélyezteti. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a függetlenségét fenyegető veszélyeket – így különösen az önellenőrzést, az önérdeket, az elfogultságot, a magánjellegű kapcsolatot és a fenyegetést – folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a veszély elhárítására vagy elfogadható szintre való csökkentésére. Ha ez nem lehetséges, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység nem végezhető el.
Tekintve, hogy a megbízó döntései meghozatalakor nagymértékben támaszkodik a könyvelés által szolgáltatott információkra, a könyvelést végző és a könyvvizsgáló közötti kapcsolat a könyvvizsgálói függetlenséget sérti a vezetői döntés közvetett befolyásolásán keresztül.
A Kkt. által előírt függetlenségi követelményeket tehát jelentősen veszélyezteti, ha a könyvvizsgáló a könyvelő (a könyvelést végző cég) ajánlására került megválasztásra, és azok semmiképpen sem teljesülnek akkor, ha a könyvvizsgáló a könyvelő (a könyvelést végző cég) közvetlen munkatársa, mely által az önellenőrzés, önérdek, valamint elfogultság esete egyidejűleg fennáll.

Miklós László
KKB elnök

 

Betöltés...
X