A kamara szerint Alaptörvény ellenes a könyvvizsgálók vagyonának zárolása
2016.09.07.A Magyar Könyvvizsgálói Kamara az Alapvető Jogok Biztosához fordult, hogy vizsgálja felül a meghatározott pénzügyi szervezetek könyvvizsgálóival szemben alkalmazható vagyon zár alá vétel intézményét, amit nemrég vezetett be az országgyűlés azzal a céllal, hogy elejét vegye a pénzügyi intézményeket auditáló könyvvizsgálók felelőtlenségének. A kamara szerint ez aránytalanul súlyos intézkedés, főleg azelőtt, hogy megállapítanák a könyvvizsgáló büntetőjogi felelősségét.
Az Alapvető Jogok Biztosához fordult a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, mert megítélésük szerint ellentétes az alaptörvénnyel az a nemrég elfogadott jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy meghatározott pénzügyi szervezeteket auditáló könyvvizsgálók vagyonát is zár alá vegyék, ha az adott cégnél 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó vagyon elleni bűncselekmény gyanúja merül fel.
A kamara érvelése szerint a rendelkezés indokolatlanul korlátozza a tulajdonhoz való alapjogot. A zár alá vétel ugyanis a rendelkezési jog felfüggesztését jelenti, amely részjogosítványa az alapvető jognak számító tulajdonjognak, így az Alaptörvény alapján csak más alapvető jog érvényesülése, vagy alkotmányos érték védelme érdekében, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható. A kamara szerint a brókerbotrányok áldozatainak zárolt vagyonból történő kártalanítása ilyen kiemelten fontos cél lehet a bűncselekmény elkövetésében tevékenyen közreműködő szereplőkkel szemben, de a döntési-, illetve a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban rendelkezési jogot nem gyakorló könyvvizsgálóval szemben ez aránytalanul súlyos fellépés.
Különösen sérelmes a törvénynek az a része, amely lehetővé teszi, hogy olyan vagyont is zár alá vegyenek, amely biztosan nem a bűncselekményből származik. A kamara szerint élesen rávilágít az alapjog korlátozásnak aránytalanságára az a körülmény, hogy a nemrég elfogadott törvény szerint a zár alá vétel önmagában az érintett pénzügyi szervezettel fennálló szerződéses kapcsolat alapján, akkor is megtörténhet, ha a könyvvizsgáló még részesként sem működött közre a bűncselekmény elkövetésében és a jogszabályok és szakmai standardok betartásával, kitűnően végezte munkáját.
Ilyen körülmények között a tulajdonjog korlátozása a kamara szerint nem indokolható, ezért arra kérik a biztost, hogy kezdeményezze az alkotmánybíróságnál a rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
Frissítés
Megérkezett az alapvető jogok biztosának válaszlevele, melyben a kamarai indítványra hivatkozva azt a tájékoztatást adja a kamarának, hogy az IM kodifikáció során az új büntetőeljárási törvényben a kifogásolt rendelkezést mellőzni fogja.