Praxisgondnoki GYIK - Gyakran Ismételt Kérdések a megújult praxisgondnoki és helyettes könyvvizsgálói javaslatról

1. Kire vonatkozik a kijelölési kötelezettség?

• Praxisgondnok: Kötelező praxisgondnokot kijelölniük azoknak a kamarai tag könyvvizsgálóknak, akik egyéni vállalkozóként vagy megbízási jogviszonyban végzik a tevékenységüket. Szintén kötelező a kijelölés azon könyvvizsgáló cégek számára, amelyek tevékenységében kizárólag egy kamarai tag könyvvizsgáló működik közre. A praxisgondnokot a könyvvizsgáló jelöli ki.
   
• Helyettes könyvvizsgáló: A helyettes könyvvizsgáló kijelölése nem kötelező. Ez egy lehetőség, amelyet mind az állandó könyvvizsgálóként megválasztott könyvvizsgáló cégek, mind pedig a természetes személy könyvvizsgálók igénybe vehetnek. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint erre csak cégek esetén van lehetőség, a javaslat bővíti ezt a lehetőséget. Mind a személyében felelős könyvvizsgálót, mind a helyettes könyvvizsgálót a könyvvizsgáló cég jogosult kijelölni, és az ügyfél tulajdonosa ez alapján hozza meg a megválasztásról szóló határozatát.
      

2. Mi a különbség a praxisgondnok és a helyettes könyvvizsgáló között?

• A helyettes könyvvizsgáló intézménye a praxisgondnok intézményétől teljesen független. 
   
• A praxisgondnok szerepe: Praxisgondnok lehet aktív, vagy akár a tevékenységét szüneteltető kamarai tag is. A praxisgondnok az eredeti könyvvizsgáló akadályoztatása esetén felméri a folyamatban lévő megbízásokat (ehhez a kamarától segítséget kaphat), tájékoztatja az ügyfeleket, segítséget nyújt az új könyvvizsgáló kiválasztásában. A praxisgondnokot a könyvvizsgálóval azonos titoktartási kötelezettség terheli. Fontos, hogy a praxisgondnok személye a cégjegyzékbe nem kerül be. A kijelölt praxisgondnok neve és nyilvántartási száma a kamarai nyilvántartásban fog szerepelni. Egy könyvvizsgáló egy praxisgondnokot jelölhet ki. 
   
• A helyettes könyvvizsgáló szerepe: Helyettes könyvvizsgáló csak olyan személy lehet, aki megfelel mindazon követelményeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához. A helyettes könyvvizsgálót a feladat ellátása során pontosan ugyanazon jogok illetik meg, és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a helyettesített könyvvizsgálót. 
      

3. Az ügyfél milyen kapcsolatban lesz a praxisgondnokkal?

Az ügyfél nem lesz kapcsolatban a praxisgondnokkal mindaddig, amíg a könyvvizsgáló a feladatát el tudja látni. 

Ha a könyvvizsgáló már nem tudja a feladatát ellátni (például tartós kórházi ápolás, elhalálozás miatt), akkor a praxisgondnok egyéb feladatok (ügyfélkör felmérése, kapcsolatfelvétel, tájékoztatás, könyvvizsgálati dokumentáció ellenőrzése, megőrzése) ellátása mellett szükség esetén segítséget nyújt a könyvvizsgáló ügyfeleinek új könyvvizsgálót találni. Ehhez a kamarától adatokat kaphat. Természtesen titoktartási kötelezettség terheli. 

Ha megfelel a feltételeknek és az ügyfél megválasztja, akkor ő maga is átveheti az ügyfél vagy az ügyfelek könyvvizsgálatát. 

      
4. A praxisgondnok lehet szüneteltető könyvvizsgáló is?

Igen. Mivel a praxisgondnok csak az átadás-átvételi folyamatot koordinálja, kijelölhető erre a feladatra szüneteltető státuszú könyvvizsgáló is. 
     

5. Ki jelöli ki a praxisgondnokot?

A praxisgondnokot az egyedül dolgozó könyvvizsgáló jelöli ki. Egy könyvvizsgáló egy praxisgondnokot jelöl ki. 
     

6. Van-e összeférhetetlenségi és függetlenségi szabály a praxisgondnok kijelölését illetően?

Nincs. A praxisgondnok kijelölésére nincsenek összeférhetetlenségi és függetlenségi szabályok, így lehet akár közeli hozzátartozó (ha kamarai tag), társellenőr, korábbi könyvvizsgáló munkatárs, egy ügyfél vagyonmérlegének a könyvvizsgálója, stb.

    
7. Miért jó és miért van szükség erre a javaslatra?

A kamarai tagság átlagéletkora magas (61 év felett), emellett rendkívül nagy az egyedül dolgozó könyvvizsgálók száma (az 1553 aktív tagból 537 egyéni vállalkozóként, az 1047 cégből pedig 822 cég egyetlen közreműködővel dolgozik). 

Az új intézmények bevezetése elősegíti a könyvvizsgálati megbízások teljesülését olyan váratlan esetekben is, amikor az eredeti könyvvizsgáló tartós akadályoztatása, megbetegedése vagy esetleges elhalálozása miatt nem tud eleget tenni a vállalt kötelezettségeinek. 

Ezzel a megoldással elkerülhető, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerüljenek. Ezáltal a könyvvizsgálati szakma hírnevének védelme kerül előtérbe. 

     
8. Mennyibe kerül a kijelölés vagy a feladatellátás?

A jelenlegi tervezetek és a rendelkezésre álló kamarai válaszok nem tartalmaznak információt arra vonatkozóan, hogy a praxisgondnok, illetve a helyettes könyvvizsgáló felkérése és esetleges munkavégzése milyen díjazással járna.

Egy praxisgondnoki feladat nem jelent különösebb leterheltséget (valószínűleg évekig nem is fog munkát végezni, de szükség esetén rendelkezésre áll), így ez akár díjazás nélkül is ellátható. Továbbá ’A’ könyvvizsgáló kijelölheti ’B’ könyvvizsgálót, ’B’ pedig ’A’ könyvvizsgálót praxisgondnokként, így kölcsönös a feladatvégzés.   

    
9. Hogyan működik mindez az EU-s könyvvizsgálói kamaráknál?

• A praxisgondnok bevezetése illeszkedik a nemzetközi trendekhez, mivel a jogintézmény a más európai uniós könyvvizsgálói kamarák gyakorlatához hasonló. 
• Néhány EU-s példa:
  • Németország (Wirtschaftsprüferkammer – WPK)
    Németországban a könyvvizsgálói rendtartás (Wirtschaftsprüferordnung, WPO) két külön jogintézményt nevesít az egyéni praxisok védelmére:
    Praxisvertreter (Praxishelyettes): Átmeneti akadályoztatás (például tartós betegség) esetén a WPK kirendel egy helyettest, aki a könyvvizsgáló nevében jár el. A helyettest a praxisvezető maga is javasolhatja a kamarának.
    Praxisabwickler (Praxisfelszámoló/lebonyolító): Halál vagy az engedély visszavonása esetén lép életbe. A WPK hivatalból kirendel egy lebonyolítót, aki a korábbi könyvvizsgáló jogköreivel felruházva intézi a függőben lévő ügyeket. A kirendelés határozott idejű, és a kamara mint kezes felel a lebonyolító díjazásáért.
     
  • Ausztria (Kammer der Steuerberater und Wirtschaftsprüfer – KSW) 
    Az osztrák szabályozás (WTBG 2017 – Wirtschaftstreuhandberufsgesetz) a némethez nagyon hasonló elveken nyugszik: 
    Ha egy egyéni könyvvizsgáló elhalálozik vagy cselekvőképtelenné válik, a KSW is egy Praxisabwickler-t (lebonyolítót) vagy átmeneti esetben Kanzleivertreter-t (irodahelyettest) rendel ki.
    Az osztrák kamara rendszere erős hangsúlyt fektet a proaktivitásra: a könyvvizsgáló még életében, előre megnevezhet egy megbízott utódot (vagy egy másik könyvvizsgáló céget). Ha a feltételek adottak, a KSW ezt a személyt fogja hivatalosan kirendelni a praxis "továbbvitelére" (Fortbetrieb).
    A cél itt is az ügyféladatok védelme a jogosulatlan hozzáféréssel (például a könyvvizsgálathoz nem értő örökösökkel) szemben, és a megbízások zökkenőmentes technikai lezárása.
     
  • Franciaország (Compagnie Nationale des Commissaires aux Comptes – CNCC)
    A francia rendszer (a commissaire aux comptes – CAC hivatás) teljesen eltér a német-osztrák-magyar logikától, és a világon az egyik legstabilabb folytonossági modellt alkalmazza a "póttagok" intézményén keresztül:
    Commissaire aux comptes suppléant (Pótkönyvvizsgáló): A francia társasági jog hagyományosan előírja, hogy a közgyűlésnek a fő könyvvizsgálóval (titulaire) egy időben kötelezően meg kell választania egy helyettes/pótkönyvvizsgálót is. 
    Automatikus öröklés: Ha a fő könyvvizsgáló meghal, lemond, vagy tartósan akadályoztatva van, a pótkönyvvizsgáló a törvény erejénél fogva azonnal a helyébe lép, és kitölti a Franciaországban jellemzően hosszú, 6 éves mandátum hátralévő részét. Nem szűnik meg a megbízás, és nincs szükség azonnali új közgyűlési választásra. 
     
• Hazai viszonylatban is van már rá jól működő példa, hiszen a koncepció az ügyvédi törvény szerinti irodagondnok jogintézményéhez is hasonlít.