Mérleg a láncban – A Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökének állásfoglalása a közvagyongazdálkodásról és a szakmai felelősségről szóló vitában

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) kiemelt figyelemmel követi a hazai közbeszédben és a médiában kibontakozott szakmai párbeszédet, amely Melléthei-Barna Márton „Szemek a láncban” című írásával indult a Válasz Online felületén, majd Biró Ferenc Pálnak, az Integritás Hatóság elnökének „Számok a láncban – A felelősség pecsétjei” című válaszcikkével folytatódott. A közpénzek védelme, a korrupció elleni küzdelem, a belső kontrollok hatékonysága, valamint a döntés-előkészítő és -hitelesítő láncolat felelősségi rendszere olyan témák, amelyek tisztázása a teljes nemzetgazdaság és az adófizetők alapvető érdeke.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján közzétesszük Agócs Gábor, az MKVK elnökének hivatalos válaszcikkét, amely „Mérleg a láncban – A felelősség határai és a könyvvizsgálói szakma integritása” címmel foglalja össze a Kamara szakmai álláspontját és elkötelezettségét.

1. A szakma szabályai, a felelősség határai és a függetlenség

A Kamara elnöke írásában rögzíti, hogy a könyvvizsgálói szakma üdvözli a közvagyongazdálkodási kultúra megújítására irányuló törekvéseket, ugyanakkor határozottan visszautasítja a teljes tanácsadói és könyvvizsgálói szakma általánosító megbélyegzését.

  • Egyetértés az Integritás Hatóság elnökével: A Kamara egyetért azzal a megállapítással, hogy a független könyvvizsgálói vélemény nem jelent korlátlan felmentést, nem teszi utólag célszerűvé vagy üzletileg helyessé a vezetés döntéseit, és nem egy „szabadulj a börtönből” kártya.
  • A független ellenőrzés számai: Magyarországon jelenleg mintegy 1500 kamarai tag könyvvizsgáló végzi tevékenységét a törvényi keretek (2007. évi LXXV. törvény – Kkt.), a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok (ISA/MNKS), valamint a nemzetközi IESBA Etikai Kódex szigorú előírásai szerint.
  • 36 ezer megbízható jelentés: A 2025-ös üzleti évben mintegy 36 ezer könyvvizsgálói jelentés készült, garantálva a gazdasági beszámolók megbízhatóságát és a piaci bizalmat.
  • A nemet mondás joga és kötelessége: A könyvvizsgáló nem tulajdonos és nem hatóság. Ha a megbízó tisztessége megkérdőjeleződik, vagy a szakmai függetlenség veszélybe kerül, a könyvvizsgáló etikai és standardbeli kötelessége, hogy a megbízást azonnali hatállyal megszüntesse, illetve attól visszalépjen.

2. Szigorú felügyeleti mechanizmusok és fegyelmi eljárások

A könyvvizsgálói munka minőségét és a szabályok betartását többszintű garanciarendszer ellenőrzi:

  • Minőségellenőrzési ciklusok: A nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál dolgozó könyvvizsgálóknál a Kamara kockázatelemzés alapján legalább 6 évente kötelező minőségellenőrzést folytat le. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók (pl. tőzsdén jegyzett cégek, bankok, biztosítók) ellenőrzését a Pénzügyminisztérium keretein belül működő Közfelügyeleti Hatóság végzi jellemzően 3 éves gyakorisággal.
  • Határozott szankciók és mulasztások kiszűrése: A Kamara elkötelezettségét bizonyítja, hogy az elmúlt időszakban nagy számban indított rendkívüli minőségellenőrzést és kezdeményezett fegyelmi eljárást. A fegyelmi és minőségellenőrzési eljárások legsúlyosabb jogkövetkezménye a szakmától való eltiltás (a kamarai kizárás).
  • Transzparencia: A lefolytatott eljárásokról és szankciókról a Kamara Minőségellenőrzési Bizottsága és Fegyelmi Bizottsága minden évben nyilvános összefoglaló jelentést tesz közzé.

3. Kezdeményezések és nyitottság a szerepvállalás szélesítésére

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara nemcsak reagál a felvetésekre, hanem aktív lépéseket tesz a közvagyon védelméért:

  • Jogszabály-módosítási javaslat: A Kamara már törvénymódosítási javaslattal élt az illetékes minisztérium felé, kezdeményezve, hogy bizonyos állami hátterű intézmények köre számára ismét tegyék kötelezővé a független könyvvizsgálatot.
  • Partnerség az Integritás Hatósággal: A Kamara kész kiegészítő iránymutatások megfogalmazására és szakmai konzultációkra az Integritás Hatósággal és a társhatóságokkal a közpénzes megbízások speciális kockázatainak kezelése érdekében.
  • A bejelentők védelme (NOCLAR): A Kamara támogatja a bejelentővédelmi (whistleblower) garanciák jogszabályi megerősítését, hogy a szabálytalanságokat jelző szakembereket ne érhesse retorzió.
  • A szerepvállalás bővítése: Amennyiben a társadalom és a jogalkotó részéről igény mutatkozik rá, a Kamara nyitott a könyvvizsgálók szerepének és feladatkörének szélesítésére a közvagyon még hatékonyabb védelme érdekében.
         

Agócs Gábor, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökének „Mérleg a láncban” című teljes cikke az alábbi hivatkozásra kattintva olvasható el a Kamara honlapján:

Agócs Gábor: Mérleg a láncban – A felelősség határai és a könyvvizsgálói szakma integritása (PDF letöltése)
   

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Főtitkári Hivatala

Betöltés...
X