A pénzmosás gyakorlati kérdései - Dr. Zsigmond Csaba

Dr. Zsigmond Csaba előadásának ideje: 2026. szeptember 10. 16.00-16.30 Általános szekció - "Versenyképesség és értékteremtés a könyvvizsgálatban" című Könyvvizsgálói Konferencia

Előadó

Dr. Zsigmond Csaba Nemzeti Közszolgálati Egyetem r. alezredes, megbízott tanszékvezető, egyetemi adjunktus

Több mint két évtizedes bűnügyi és rendészeti tapasztalattal rendelkező szakember, korábban a BRFK és az ORFK szervezett bűnözés, gazdasági bűnözés, korrupció, pénzmosás és vagyonvisszaszerzés elleni szakterületein dolgozott vezetői, nyomozói és koordinációs beosztásokban. 2019 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Kutatási területei: szervezett bűnözés, gazdasági bűnözés, pénzmosás, valamint környezet- és természet elleni bűncselekmények.

Előadás rövid összefoglalója

Mit mutat 25 magyar bírósági ügy – és mit jelent mindez a könyvvizsgálónak?

A pénzmosás a szervezett bűnözés működésének egyik alapvető gazdasági feltétele: lehetővé teszi, hogy a bűncselekményekből származó vagyon eltávolodjon annak illegális eredetétől, majd látszólag jogszerű formában jelenjen meg a legális gazdaságban. Az előadás röviden bemutatja a pénzmosás klasszikus – elhelyezési, rétegzési és integrálási – folyamatát, valamint azt, hogy a modern, hálózatosan működő bűnözői csoportok miként használják a pénzügyi rendszert, gazdasági társaságokat és közreműködő személyeket az illegális jövedelmek elrejtésére.

Az előadás központi részét egy saját empirikus kutatás eredményei adják. A vizsgálat 25, 2014 és 2024 között közzétett magyar elsőfokú büntetőítélet tartalomelemzésére épült. A kutatás az alapbűncselekményeket, az alkalmazott pénzmosási módszereket, a hatósági tudomásszerzés módját és az ügyek nemzetközi jellegét vizsgálta. A mintában kiemelkedő szerepet kaptak a BEC-csalások, amelyek az ügyek 40 százalékát tették ki. Gyakori volt továbbá a pénzfutárok (money mule), fantomcégek és strómanok alkalmazása. A vizsgált ügyek közül legalább 17-ben nemzetközi kapcsolódás is megjelent, ami jól érzékelteti a pénzmosás határokon átnyúló jellegét.

Az elemzett esetek gyakorlati tanulságai közvetlenül kapcsolódnak a könyvvizsgálói tevékenységhez. Kockázati jel lehet többek között az indokolatlanul összetett tulajdonosi struktúra, a nehezen igazolható szolgáltatás, a szokatlan tagi kölcsön, a jelentős készpénzforgalom, a gazdasági racionalitást nélkülöző gyors pénzmozgás, illetve a vállalkozás tényleges kapacitása és bevétele közötti ellentmondás.

A könyvvizsgáló feladata nem a nyomozás vagy az alapbűncselekmény bizonyítása. Kiemelt szerepe ugyanakkor, hogy felismerje a pénzmosásra utaló kockázati jeleket, megértse az ügyfél tulajdonosi és működési hátterét, megfelelően dokumentálja és értékelje a kockázatokat, és szükség esetén teljesítse a Pmt. szerinti bejelentési kötelezettséget. A döntő kérdés ezért nem az, hogy bizonyítható-e a pénzmosás, hanem az, hogy fennáll-e olyan adat, tény vagy körülmény, amely miatt a jogszabályban meghatározott intézkedés szükségessé válik.