Könyvvizsgálat az átláthatóságért - a szakma kihívásairól és a Zöld Könyvről tanácskoztak az unió kamarai elnökei Budapesten

Nem segíti a korrupció visszaszorítását, a cégek transzparens működésének megteremtését a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, dr. Lukács János szerint az a kormányzati terv, mely alapján a jövő évtől az eddigi 100 millió forint helyett csupán 200 millió forint, 2014-től pedig 300 millió forint feletti éves árbevétel esetén kötelezik könyvvizsgálatra a Magyarországon működő vállalkozásokat. A Kamara szerint a többlépcsős értékhatár-emeléssel egyre kevesebb cég gazdálkodása marad transzparens, ami nem a gazdaság élénkítéséhez, hanem a szürkegazdaság erősödéséhez vezethet. Míg az unió országaiban a cégek 8-9 százalékának kötelező a könyvvizsgálat, addig Magyarországon a júliustól életbe lépő változásoknak köszönhetően ez az arány a jelenlegi 12 százalékról 5 százalékra csökken. Mindez azt jelenti, hogy újabb 25 ezer vállalkozás marad ellenőrzés nélkül. Ezzel párhuzamosan a könyvvizsgálók közel 60 százalékának szűnhet meg a munkája, a változás elsősorban a vidéki, egyszemélyes társaságokat érintheti hátrányosan.

A nemzetközi példákat áttekintve a konferencia külföldi szakértői kiemelték: vannak olyan európai országok – köztük például Málta és Ciprus – ahol a vállalatok csak előzetes könyvvizsgálói auditálást követően adhatnak be adóbevallást. Bár az unión belül az eltérő piacokhoz igazodva más és más a gyakorlat a könyvvizsgálati kötelezettséget illetően, az általános vélekedés az, hogy ha túl magas a kötelező értékhatár, akkor fennáll a veszélye, hogy az üzleti élet átláthatósága csorbát szenved. – emelte ki hozzászólásában Philip Johnson, az Európai Könyvvizsgálói Szövetség (FEE) elnöke.

A tervek szerint az Európai Parlament június 22-én szavaz a könyvvizsgálattal foglalkozó, „Könyvvizsgálati politika: A válság tanulsága” című Zöld Könyvről. A szavazást megelőzően azért gyűltek össze Budapesten az uniós országok könyvvizsgálói kamaráinak tagjai, hogy álláspontjukat megvitassák a Zöld Könyvvel kapcsolatban is.

A 2010 októberében az unió által vitára bocsátott Zöld Könyv kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy a dokumentum egyfajta vészjelzés, figyelemfelhívás volt, hogy szükség van a könyvvizsgálói szakma megújítására. A témának aktualitást adott, hogy számos országban indult vizsgálat arra vonatkozóan, hogy mekkora a könyvvizsgálók felelőssége a gazdasági válság kirobbanásában, láthatták-e előre a pénzügyi piac és a banki szektor sérülékenységét. A vizsgálatok azzal zárultak, hogy a könyvvizsgálók megfelelően végezték feladatukat. Ezzel együtt is szükség van azonban arra, hogy újragondolják a könyvvizsgálat szerepét, lehetőségeit. Erre reagálva az Európai Bizottság olyan témákban kezdett általános vitát, mint például az auditorok függetlensége, a kötelező könyvvizsgálati rendszer vagy a vállalatirányítás hatékony működtetése. A Zöld Könyv első formájában számos kérdést vetett fel, amit az is jelez, hogy rekordszámú, közel 700 válasz érkezett a decemberig meghirdetett konzultációra, és az Európai Parlament több bizottsága is adott ki állásfoglalást a témában. A Zöld Könyv végleges változatának és a szükséges jogszabályi módosításoknak a kidolgozása jelenleg is zajlik. A módosításokról az Európai Parlament június 22-én fog szavazni, a jogszabály várhatóan év végén lép életbe.