A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2011. évi ülései
2012.02.29.TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. december 15-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) legutóbbi ülésén arról döntött, hogy az elmúlt öt év működésének tapasztalati alapján javaslatot fog kidolgozni a közfelügyeleti rendszer továbbfejlesztésére. A javaslat alapjául szolgáló, a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést a bizottság 2011. december 15-i ülésén tárgyalta meg. A bizottság egyetértett abban, hogy olyan javaslatot kell készítenie a döntéshozók számára, amely az elmúlt évek során nyert tapasztalatok mellett figyelembe veszi a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott EU szabályozási tervezetek szerinti változásokat is.
2011. második félévétől hatályba lépett a könyvvizsgálói törvény azon módosítása, amely szerint a piac szempontjából meghatározó jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak, könyvvizsgáló cégeinek független minőségellenőrzési rendszerét a bizottság irányítása mellett, de a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) közreműködésével kell működtetni. Az új rendszerre történő fokozatos áttérés jegyében, az inspekciós módszertan alkalmazására 2011-ben csak a nagy könyvvizsgáló cégek esetében került sor, míg a független minőségellenőrzéssel érintett többi könyvvizsgálónál az általános kamarai módszertan szerint történt az ellenőrzés. Ez utóbbiaknál is szükség van azonban a bizottság egyetértésére a határozat meghozatalához. A bizottság 2011. december 15-i ülésén négy minőségellenőrzés határozat-tervezetét tárgyalta meg. Az ellenőrzések dokumentációja alapján három esetben egyetértett a határozati javaslatokkal, míg egy esetben a nem megfelelő mintaválasztás miatt – az IFRS szerinti konszolidált éves beszámoló nem szerepelt a mintában – nem fogadta el a határozatot, és kérte az IFRS konszolidált beszámolóra vonatkozó minőség-ellenőrzés lefolytatását.
A bizottság 2011. évi utolsó ülésén elfogadta 2012. évi munkatervét, mely a következő linken érhető el: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ado-es-penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/2012-evvel-kapcsolatos-adatok
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. november 24-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) 2011. november 24-i ülésén elsőként a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) felvételi és speciális minősítési eljárásának vizsgálata és értékelése tárgyában készült előterjesztést tárgyalta meg. Tekintettel a számviteli törvény 2014. január 1-jén hatályba lépő módosítására, amely beépíti a kamara eddigi minősítési szakterületei közé az IFRS minősítést, a bizottság úgy döntött, hogy figyelemmel fogja kísérni a könyvvizsgálók IFRS minősítésének bevezetése érdekében tett kamarai lépéseket.
A bizottság a következőkben a könyvvizsgálói közfelügyelet szabályozásáról, hatásköréről, működési tapasztalatairól szóló előterjesztést tárgyalta meg, melynek célja a közfelügyelet működése során nyert tapasztalatok összefoglalása volt. A hatékony közfelügyeleti rendszer működtetésének egyik legfontosabb előfeltétele a megfelelő hatáskör biztosítása, valamint a közfelügyelet intézményi-szervezeti rendszerének kiépítése.
Jelenleg a bizottság egyik legfontosabb eszköze, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény alapján rendkívüli minőségellenőrzést kezdeményezhet a kamaránál, illetve közvetlen vizsgálatot folytathat le. Mivel a bizottság alapvető feladata a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység átláthatóságának, ellenőrizhetőségének biztosítása, ezért a jövőben gyakrabban fog élni az említett eszközökkel.
A bizottság úgy ítéli meg, hogy az európai közfelügyeletek egyértelmű fejlődésének iránya a közfelügyeleti funkciók szakmától történő elkülönítése. Ezt támasztja alá a készülőben lévő uniós könyvvizsgálói irányelv módosítás és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jog szerinti könyvvizsgálóira vonatkozó rendelet tervezete is.
A téma megvitatását követően a bizottság úgy döntött, hogy 2012-ben összegezni fogja a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer eddigi, immár 5 éves működésének tapasztalatait és – az Európai Bizottságnak a jogszabály szerinti könyvvizsgálat tárgykörében kiadott jogszabálytervezeteit is figyelembe véve – javaslatot fog kidolgozni a közfelügyeleti rendszer továbbfejlesztésére.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. november 11-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) 2011. november 11-i ülésén elsőként Molnár Csilla, koordináló független ellenőr beszámolóját hallgatta meg a PCAOB Washingtonban rendezett konferenciájáról. Ezt követően a bizottság a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) fegyelmi eljárása újraszabályozásának vizsgálatáról, valamint a 2011. első félévi fegyelmi eljárások értékeléséről szóló összefoglalót tárgyalta meg. A jogszabályváltozások nyomán a fegyelmi eljárásban alkalmazható fegyelmi büntetések egy új elemmel egészültek ki: a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének meghatározott időre történő elrendelésével. Emellett a kamarai tag könyvvizsgáló fegyelmi vétsége esetén a kiszabható pénzbírság a büntetés kiszabásának évében esedékes éves kamarai tagdíj tízszerese helyett annak húszszorosáig terjedhet, tekintettel a fegyelmi vétség súlyára. A bizottság az értékelés során megállapította, hogy a 2011. január 1-től hatályba lépett törvénymódosítások következtében a kamara fegyelmi szabályzatában szükségessé vált módosítások átvezetésre kerültek, és az új szabályokat a gyakorlatban is érvényesítették. A 2011. első félévében lezajlott fegyelmi eljárások áttekintését követően a bizottság úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi eljárások során kiszabott szankciók összhangban vannak a feltárt tényekkel és a könyvvizsgáló vétségének súlyával. A bizottság tagjai ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a fegyelmi bizottságnak a fegyelmi eljárások során fokozott figyelmet kell fordítania azokra az esetekre, melyek a könyvvizsgálói szakmára, és a könyvvizsgálói tevékenység biztonságára magasabb kockázatot jelentenek.
Második előterjesztésként a tőzsdei könyvvizsgálók speciális minősítéséről szóló összefoglalót tárgyalta meg a bizottság. Az előterjesztés alapjául az EU tagállamai közfelügyeletei által kitöltött kérdőívek szolgáltak. A bizottság annak érdekében, hogy az EU-ban alkalmazott gyakorlatot megismerhesse, kérdőívet küldött az egyes tagországok közfelügyeleteinek, amelyben információt kért az adott tagországban az EU által használatra befogadott IFRS-ek szerint készített pénzügyi kimutatások könyvvizsgálóira vonatkozó speciális előírások tekintetében. A beérkezett tizenhárom válasz alapján jól látható, hogy mindössze négy országban írnak elő speciális követelményeket ezen könyvvizsgálók számára. A speciális követelmények mind a négy esetben tartalmaznak IFRS képzési követelményeket, ám a négy országból csupán kettőben szükséges a könyvvizsgálónak speciális minősítéssel rendelkeznie.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. október 6-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2011. október 6-i ülésén két előterjesztést tárgyalt meg.
Az első előterjesztés a független minőség-ellenőrzés előző ülésen elfogadott ideiglenes módszertanának véglegesítése volt. Molnár Csilla, koordináló független ellenőr tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy az új módszertan tesztelése, melynek célja az előző ülésen elfogadott ideiglenes módszertan kipróbálása volt, lezárult. Az új kérdőívek tesztelése során nyert tapasztalatok, illetve a módszertan próbájában közreműködő fél visszajelzései alapján megtörtént a módszertan finomítása, valamint az értékelési rendszer kidolgozása. Az előző ülésen elfogadott ideiglenes módszertanhoz képest a kérdőívekben szereplő kérdések száma nem változott, de a kérdések csoportosítva, tematikusan lettek hat fejezetbe rendezve. A fejezeteken belül pedig súlyponti kérdések lettek kijelölve. A cégszintű vizsgálatok esetén háromfokozatú értékelési rendszer került kialakításra. Lényeges jellemzője a vizsgálatnak, hogy amennyiben az egyedi megbízások vizsgálata során jelentős hiányosságokat észlel az inspektor, akkor az kihathat a cégszintű értékelésre is.
A Bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a vizsgálatok dokumentálására nagy hangsúlyt kell fektetni. A dokumentáció lényege, hogy visszakereshető legyen egy-egy információ. A feltárt hiányosságokat és hibákat tematikusan kell tartalmaznia a dokumentációnak.
Második előterjesztésként a könyvvizsgálati továbbképzésért járó kreditpontok kialakítási, jóváhagyási rendszere ellenőrzésének tapasztalatai tárgyában készült összefoglalót tárgyalta meg a Bizottság. Boros Judit, a téma előterjesztője elmondta, hogy az áttekintés során a Bizottság vizsgálta, hogy a könyvvizsgálók rendelkezésére álló kreditpontos választható továbbképzések témakörei megfelelően támogatják-e a könyvvizsgálókat abban, hogy a munkájukhoz szükséges ismereteket és kompetenciákat megszerezzék. Továbbá azt ellenőrizte, hogy mennyire következetes a jelenlegi szabályzat alapján működő rendszer mellett a választható továbbképzéseken szerezhető kreditpontok meghatározása. Végül a Bizottság azt vizsgálta, hogy a képzések időtartama és a kiadott kreditpontok száma összhangban áll-e a Kamara szakmai továbbképzési szabályzatával.
A Titkárság beszámolt a legutóbbi ülés óta érkezett, a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló bejelentésekről. A legutóbbi ülés óta összesen 19 könyvvizsgált cégre vonatkozóan érkezett bejelentés. A felmondások leggyakoribb oka: közös megegyezés. Második leggyakoribb indok, hogy a társaság a továbbiakban már nem kötelezett könyvvizsgálatra. Többször szerepelt a lemondás indokaként a díjfizetés elmaradása. Indok nélkül két bejelentés érkezett, mely esetben a Titkárság a bejelentés kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére hívta fel az érintettek figyelmét. A Titkárság egy bejelentést ismertetett részletesebben a Bizottsággal, amely esetben az ügyfél a könyvvizsgáló bejelentése szerint a kettejük között fennálló véleményeltérés miatt mondta fel a megbízást. A titkárság levélben tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy a számviteli törvény alapján a jog szerinti könyvvizsgálati megbízás csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. augusztus 29-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2011. augusztus 29-i ülésén a független minőség-ellenőrzés módszertanáról készült előterjesztést tárgyalta meg, melyet Molnár Csilla koordináló független ellenőr készített el.
A Bizottság már korábban kidolgoztatta szakértőivel a módszertan alapjául szolgáló tervezetet. Molnár Csilla ennek a tervezetnek a továbbfejlesztéséről és a minősítési rendszer kidolgozásáról tájékoztatta a jelenlévőket. A Bizottság egyetértett abban, hogy a vizsgálatok eredményének objektivitása érdekében kellő hangsúlyt kell fektetni a minősítési rendszer kialakítására.
A KKB az elhangzottak alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói 2011. évi független minőségellenőrzésének ideiglenes módszertanát egyhangúlag elfogadta.
A végleges módszertan elfogadása előtt tesztvizsgálat elvégzésére kerül sor, melynek célja a tervezett módszertan finomítása. A tesztvizsgálatra szeptember második felében kerül sor. A tesztvizsgálat kiterjed mind az egyedi megbízások vizsgálatára, mind a cégszintű vizsgálatra. A végleges módszertanra a tesztvizsgálat során nyert tapasztalatok, illetve a vizsgált fél véleményének felhasználásával tesz javaslatot a koordináló független ellenőr. A végleges módszertan elfogadására tehát a tesztvizsgálat lefolytatását követően, a Bizottság következő ülésén kerül sor. Az így elfogadott módszertan a Big 4 és a BDO 2011. évi vizsgálata során kerül alkalmazásra. A minőségellenőrzéssel érintett többi könyvvizsgálónál – az új rendszerre történő fokozatos áttérés jegyében – az általános kamarai módszertan szerint fog történni az ellenőrzés.
Az Egyebek napirendi pont keretében a Bizottság úgy döntött, hogy Albánia, Horvátország és Lengyelország Független Könyvvizsgálati Szabályozók Nemzetközi Fórumába (IFIAR) történő tagfelvételi kérelmét támogatja.
Végül a Titkárság beszámolt a legutóbbi ülés óta érkezett, a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló bejelentésekről. A legutóbbi ülés óta összesen 30 könyvvizsgált cégre vonatkozóan érkezett bejelentés. A felmondások leggyakoribb oka az volt, hogy a társaság a továbbiakban már nem kötelezett könyvvizsgálatra. Második leggyakoribb indok a közös megegyezés volt. Többször szerepelt a lemondás indokaként a díjfizetés elmaradása. További egy-egy esetben indokolták a felmondást, illetve lemondást olcsóbb könyvvizsgáló választásával, vagy a könyvvizsgáló nyugdíjba vonulásával illetve egészségi állapotával. Indok nélkül két bejelentés érkezett, mely esetben a Titkárság a bejelentés kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére hívja fel az érintettek figyelmét.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. július 22-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2011. július 22-i ülésén elsőként a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói 2010. évi kamarai minőségellenőrzésének vizsgálata tárgyában készült előterjesztést vitatta meg. Tekintettel arra, hogy az érintett kör, azaz a tőzsdén forgalmazott papírokkal rendelkező gazdálkodók könyvvizsgáló cégeinek ellenőrzése 2011. júliustól kezdődően független ellenőrzés alá tartozik, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem indokolt a kamarai a vizsgálat eredményeként a Kamara számára részletes javaslatokat megfogalmaznia. Kivételt képezett az IFRS beszámolók könyvvizsgálatát magában foglaló mintaválasztással kapcsolatos észrevétel.
Az IFRS beszámolók könyvvizsgálatát magában foglaló mintaválasztás esetén a Minőség-ellenőrzési Bizottság kellő felkészültséggel rendelkező ellenőröket kért fel, akik alapos munkát végezve zárójelentéseikben tételesen felsorolták a tapasztalt hibákat, hiányosságokat. A vizsgálat azonban nem talált magyarázatot arra, hogy a helyenként súlyos megállapítások ellenére milyen megfontolás alapján fogadta el a Minőség-ellenőrzési Bizottság viszonylag magas megfelelési aránnyal – többeknél IFRS továbbképzésre való kötelezés mellett – az ellenőrzés eredményét. A KKB tájékoztatást kért a Kamarától azokra az esetekre, ahol az ellenőrzés eredménye nem volt összhangban a megállapításokkal.
A Bizottság a következőkben áttekintette egy közvetlen közfelügyeleti vizsgálat eredményeit. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) által kezdeményezett vizsgálatnak az volt a célja, hogy a Bizottság meggyőződhessen arról, vajon a könyvvizsgáló megfelelő körültekintéssel járt-e el a könyvvizsgálata során. A Bizottság az előterjesztés megvitatását követően úgy döntött, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 196. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a Kamara megfelelő hatáskörű szervénél rendkívüli minőségellenőrzést kezdeményez a vizsgálattal érintett könyvvizsgálatra vonatkozóan. Továbbá a Bizottság levélben tájékoztatja a PSZÁF-ot a vizsgálat eredményéről és az eljárás megindításáról a Kamaránál.
A Bizottság egyhangúlag elfogadta a 2011/2012. évi független ellenőrzési tervet. A KKB – tekintettel a rendszer újonnan történő bevezetésére – úgy határozott, hogy a független minőség-ellenőrzés megkezdése előtt a rendszert tesztvizsgálat keretében ellenőrzi.
A Titkárság beszámolt a Bizottsághoz a legutóbbi ülés óta érkezett, a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló bejelentésekről. A legutóbbi ülés óta összesen 45 könyvvizsgált cégre vonatkozóan érkezett bejelentés. A felmondások általában közös megegyezéssel történtek. Változatlanul gyakori ok az, hogy a társaság a továbbiakban nem kötelezett könyvvizsgálatra. Többször szerepelt a lemondás indokaként tulajdonosváltás, valamint tulajdonosi döntés. További egy-egy esetben indokolták a felmondást illetve lemondást például azzal, hogy nem sikerült megállapodni a könyvvizsgálati díjban, elmaradt a kifizetés, díjemelés volt, a könyvvizsgáló nyugdíjba vonult, stb. Indok nélkül három bejelentés érkezett, mely esetben a Titkárság a bejelentés kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére hívja fel az érintettek figyelmét.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. június 22-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2011. június 22-i ülésén Szabó Zsuzsanna, a Kamara minőség-ellenőrzési bizottságának elnöke adott tájékoztatást a minőségbiztosítási rendszerről, továbbá – a Bizottság kérésére – ismertette néhány konkrét minőség-ellenőrzési vizsgálat lefolytatásának állását. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói független minőség-ellenőrzésének bevezetése miatt felmerült az igény a Kamara Minőség-ellenőrzési Bizottsága Szervezeti és Működési Szabályzata és Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzatának módosítására. A Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy az említett szabályzatok kamarai felülvizsgálata folyamatban van. A véglegesítéshez a KKB véleményére is szükség lesz. Szabó Zsuzsanna beszámolója után a Bizottság megtárgyalta a független minőség-ellenőrzéshez készített módszertani útmutató, valamint a 2010. évre vonatkozó átláthatósági jelentések kamarai ellenőrzésének áttekintése tárgyában készült előterjesztéseket, valamint áttekintette a 2011. június 9-i határidővel meghirdetett független ellenőri felhívásra érkezett érvényes pályázatokat.
A független minőség-ellenőrzéshez készített módszertani útmutató tárgyában készült előterjesztés megvitatását követően a Bizottság úgy döntött, hogy a kiválasztásra kerülő független ellenőrök feladata lesz a módszertan továbbfejlesztése, valamint a kapcsolódó minősítési rendszer kidolgozása.
A Bizottság – 2011. évi munkatervével összhangban – szakértő igénybevételével tekintette át a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói által kötelezően közzéteendő 2010. évre vonatkozó átláthatósági jelentések Kamara általi ellenőrzésének tapasztalatait. A témában készült előterjesztés elfogadását követően a Bizottság levelet írt tapasztalatairól a Kamarának, melyben a következőkre hívta fel a figyelmet:
A Bizottság megállapította, hogy a kamarai vizsgálat célja a jogszabályi előírásoknak való tételes megfelelés ellenőrzése volt, mely előrelépést jelent a korábbi gyakorlathoz képest.
Azon könyvvizsgálók, akik a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 55. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott (átláthatósági jelentés készítési) kötelezettségüknek nem tesznek eleget, fegyelmi vétséget követnek el. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kötelezettségüket felszólítás ellenére sem teljesítő vagy nem megfelelően teljesítő könyvvizsgálókkal szemben indokolt a Kkt. szerinti szankciók alkalmazása.
Végül a Bizottság a 2011. évi törvénymódosítási javaslatait vitatta meg. A KKB úgy döntött, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók pénzügyi intézmények meghatározott körével történő kibővítésére tesz javaslatot az illetékes minisztériumnál azzal, hogy a független inspekciós rendszer felállításával összefüggésben, 2013. január 1-től javasolt a kör kibővítése.
A Bizottság döntött a 2011. II. félévi részletes szakértői munkaprogram elfogadásáról, amely az alábbi feladatokat tartalmazza:
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara fegyelmi eljárása újraszabályozásának vizsgálata és értékelése, a 2011. I. félévi eljárások értékelése;
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2010. évi felvételi és speciális minősítési eljárásának vizsgálata és értékelése;
A könyvvizsgálók kötelező továbbképzésének tapasztalatai.
Az ülés Egyebek napirendi pontjában a tagok tájékoztatást kaptak a Bizottság Titkárságától a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló, a Bizottsághoz az előző ülés óta érkezett bejelentésekről. A legutóbbi ülés óta összesen 48 könyvvizsgált cégre vonatkozóan érkezett bejelentés. A felmondások leggyakoribb oka az volt, hogy a társaság a továbbiakban nem kötelezett könyvvizsgálatra. Többször szerepelt a lemondás indokaként a közös megegyezés, illetve a cégnél történt tulajdonosváltás. Nem megfelelő indokkal egy bejelentés érkezett, mely esetben a Titkárság a bejelentés kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére hívta fel az érintett figyelmét.
A Bizottság az IFIAR őszi plenáris ülésén történő részvételről is döntött.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. május 25-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2011. május 25-i ülése keretében elsőként a független minőség-ellenőrzéshez készített módszertani útmutató előzetes megbeszélése tárgyában készült javaslatot tárgyalta meg. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény 2011. július 1-én hatályba lépett módosítása a független minőség-ellenőrzési rendszer részletszabályainak kidolgozását igényli, így a független minőség-ellenőrzés módszertannal kapcsolatos kérdéseinek tisztázását is. A Bizottság a téma megvitatását követően úgy döntött, hogy a következő ülésre elkészül a módszertan egy összetettebb változata. Továbbá a KKB tagjai egyetértettek abban, hogy szükséges lehet az elkészült módszertan alapján néhány próbavizsgálat elvégzése.
A következőkben a KKB 2011. évi törvénymódosítási javaslatainak előzetes megbeszélésére került sor. A Bizottság egyetértett abban, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körének bővítésére mindenképpen javasolt felhívni a figyelmet. A jelenleg hatályos szabályok alapján közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók azok a gazdálkodók, amelyeknek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták. A 2006/43/EK irányelv alapján azonban a tagállamok más jogalanyokat is közérdeklődésre számot tartó jogalanynak nyilváníthatnak, például olyan jogalanyokat, amelyek a közérdek szempontjából jelentősek tevékenységük természete, méretük vagy alkalmazottaik száma miatt. A KKB úgy döntött, hogy soron következő ülésén részletesen is megvitatja a témát, majd ezt követően megfogalmazza törvénymódosítási javaslatait.
Az ülés harmadik napirendi pontja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) Minőség-ellenőrzési Eljárási Szabályzata tervezetének kamarai véleményezése volt. A Bizottság legutóbbi ülésén foglakozott a kamarai minőség-ellenőrzési eljárási szabályzatnak a független minőség-ellenőrzési rendszer bevezetése miatt szükségessé vált módosításával, és a módosítására tett javaslatait megküldte a kamarának. A KKB ezt követően megkapta a kamara módosított minőség-ellenőrzési eljárási szabályzatát, mely tartalmazza a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabály szerinti könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőség-ellenőrzésére vonatkozó különleges szabályokat. A Bizottság a minőség-ellenőrzési eljárási szabályzat módosítása megtárgyalásakor kiemelten foglalkozott a független minőség-ellenőrzés mintaválasztásának módszerével. A minőségellenőrzés általános szabályai szerint egy-egy kamarai tagnál a mintának két megbízásból kell állnia. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók korlátozott száma miatt azonban a kamara tag könyvvizsgálók jellemzően egy-egy tőzsdei cég jogszabály szerinti könyvvizsgálatáért felelősek. A KKB ezért úgy döntött, hogy a mintaválasztással kapcsolatos javaslatait, valamint a minőség-ellenőrzési eljárási szabályzat módosítására tett egyéb észrevételeit elküldi a kamarának.
A KKB titkársága beszámolt a legutóbbi ülés óta érkezett bejelentésekről, megkeresésekről. A legutóbbi ülés óta összesen 15 könyvvizsgált cégre vonatkozóan érkezett bejelentés a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásra és lemondásra vonatkozóan. A felmondások leggyakoribb oka közös megegyezés volt. Többször szerepelt indokként, hogy nem sikerült megegyezni a díj mértékében, valamint a cégnél történt tulajdonosváltás. Indok nélkül, vagy nem megfelelő indokkal 2 bejelentés érkezett, mely esetekben a Titkárság a bejelentés kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére hívja fel az érintett figyelmét.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. április 27-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2011. április 27-i ülése keretében a független minőség-ellenőrzés feltételeiről szóló, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzatának módosítása tárgyában készített előterjesztést tárgyalta meg. Az ülésen egyúttal szó volt a független ellenőrök kiválasztási eljárásával kapcsolatos bizottsági elképzelésekről is.
A független minőség-ellenőrzés személyi feltételei tárgyában készült előterjesztést Fekete Imréné (KKB tag) készítette elő. Az előterjesztés összegezte a független ellenőrök főállású munkaviszonyban, illetve megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatásának előnyeit illetve hátrányait. A KKB olyan megoldást fogadott el, mely szerint kiválasztásra kerülne egy részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott független ellenőr és az igénytől függően több (4-5 fő), megbízási jogviszony alapján igénybe vehető független ellenőr.
Jogszabályi felhatalmazás és abból következően a Kamara Minőségellenőrzési Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a független ellenőri pályázatot a Minőségellenőrzési Bizottság írja ki, a kiválasztásra azonban a KKB egyetértésével kerül sor. A Bizottság a kiválasztási eljárásban aktívan részt kíván venni. Az elképzelések szerint a KKB szempontrendszert fog küldeni a Kamarának, melynek figyelembe vételével a Minőségellenőrzési Bizottság választja ki személyes meghallgatásra a pályázókat. A meghallgatáson a Bizottság is képviselteti majd magát. Végül a Kamara kialakít egy rangsort, mely alapján a KKB egyetértésével választja ki a független ellenőröket.
A Bizottság döntött arról, hogy a független ellenőri pályázati felhívás tervezetét megküldi a Kamara Minőségellenőrzési Bizottságának. Javasolta továbbá, hogy a felhívás – az egyeztetést és kamarai szabályzatmódosítást követően – jelenjen meg a SZAKma című folyóiratban, valamint a Kamara, továbbá a KKB honlapján és a kamarai hírlevélben egyaránt.
A kamarai Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat módosításának tárgyában készült előterjesztést Boros Judit (KKB tag) és Fekete Imréné (KKB tag) készítette elő. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabály szerinti könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőség-ellenőrzésére vonatkozó különleges szabályok meghatározása egy új fejezet beillesztését igényli a Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzatba. A Bizottság döntött arról, hogy megküldi a Kamarának a Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat módosítására tett konkrét javaslatait.
A KKB titkársága beszámolt a legutóbbi ülés óta érkezett bejelentésekről, megkeresésekről. Az előző ülés óta összesen 28 könyvvizsgált társaságra vonatkozóan érkezett bejelentés a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásra és lemondásra vonatkozóan. A felmondások leggyakoribb oka, hogy a könyvvizsgált társaság a továbbiakban nem kötelezett könyvvizsgálatra. Többször szerepelt indokként közös megegyezés, a könyvvizsgáló kora, egészségi állapota illetve leterheltsége, valamint a díjfizetés elmaradása. Indok nélkül, vagy nem megfelelő indokkal 6 bejelentés érkezett, mely esetekben a Titkárság a bejelentés kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére hívja fel az érintett figyelmét.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. március 23-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2011. március 23-i ülésén központi témaként szerepelt a KKB 2010. évi munkatervének végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, amelyet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) alapján a tárgyévet követő év március 31-ig kell nyilvánosságra hozni. Az ülésen egyhangúlag elfogadott beszámoló megtalálható a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján , valamint az egységes kormányzati portálon .
A Bizottság az ülésen elfogadta az ügyrendjének módosításával kapcsolatos előterjesztést, amelynek részleteit az előző ülésen tárgyalták meg.
A Bizottság tagjai megvitatták azokat az eldöntendő kérdéseket, amelyek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőség-ellenőrzésével kapcsolatos módszertant érintették. A módszertan részleteinek kidolgozására felkért szakértők a Bizottság döntésének megfelelően dolgoznak tovább a feladaton.
Az előző ülés óta összesen 18 könyvvizsgált társaságra vonatkozóan érkezett bejelentés. A felmondások leggyakoribb oka, hogy a könyvvizsgált társaság a továbbiakban nem kötelezett könyvvizsgálatra. Többször szerepelt a lemondás indokaként, hogy a könyvvizsgált társaság nem bocsátotta a könyvvizsgáló rendelkezésére a szükséges dokumentumokat. Több bejelentés érkezett arról is, hogy a megbízási szerződés nem került megkötésre. Két bejelentésben nem indokolta meg az ügyfél a felmondást, ez esetben a titkárság a bejelentés kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére hívta fel az érintett figyelmét.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. február 18-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2011. február 18-i ülésén két előterjesztést, és a Bizottság 2010. évi munkatervének végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét, valamint a Bizottság ügyrendjének módosítását tárgyalta meg.
Az első előterjesztés a Bizottság 2011. évi működési költségtervének módosítása volt, amellyel a Bizottság tagjai egyhangúlag egyetértettek, tekintettel a módosítás technikai jellegére. Második előterjesztésként a Bizottság tagjai a Bizottság szakértőinek 2011. évi munkaprogramját tárgyalták meg. Az elfogadott munkaterv alapján a Bizottság szakértőket kíván megbízni többek között a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőség-ellenőrzésével kapcsolatos módszertan kidolgozására, az átláthatósági jelentések vizsgálatára, valamint a 2010. évi minőség-ellenőrzési dokumentációk vizsgálatára.
Az ülésen a tagok a Bizottság 2010. évi munkatervének végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét is megtárgyalták abból a célból, hogy a következő ülésen a végleges szöveg elfogadható legyen. A jogszabályi környezet változása miatt a Bizottság ügyrendjének felülvizsgálata is szükségessé vált, ezért az ülésen az ügyrenddel kapcsolatos módosítás megbeszélésére került sor. A módosítás pontos szövegéről a tagok a következő ülésükön terveznek döntést hozni.
Az ülés Egyebek napirendi pontjában a tagok tájékoztatást kaptak a Bizottság Titkárságától a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt felmondásról és lemondásról szóló, a Bizottsághoz az előző ülés óta érkezett bejelentésekről. A felmondások leggyakoribb oka, hogy a könyvvizsgált társaság a továbbiakban nem kötelezett könyvvizsgálatra. Többször szerepelt a lemondás indokaként, hogy a könyvvizsgált társaság nem bocsátotta a könyvvizsgáló rendelkezésére a szükséges dokumentumokat. Több bejelentés érkezett arról is, hogy a megbízási szerződés nem került megkötésre. Két bejelentésben nem indokolta meg az ügyfél a felmondást, ez esetben a titkárság a bejelentés kiegészítésére, illetve az indok megjelölésére hívta fel az érintett figyelmét.
A Bizottság a portugál közfelügyelet IFIAR tagság iránti kérelmének támogatásáról, és a PCAOB plenáris ülésén történő részvételről is döntött.
TÁJÉKOZTATÓ
a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
2011. január 28-i üléséről
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy KKB) 2011. január 28-i ülése keretében döntött a Bizottság 2011-2012. évi szakértői névjegyzékéről. A Bizottság 2010. december 8-án jelentette meg felhívását a szakértők határozott idejű, 2011-2012. évekre szóló jegyzékébe történő felvételre, melyre 10 pályázat érkezett. Az elbírálás keretében személyes meghallgatásokra is sor került. A pályázatok kiértékelésének eredményeképp, a következő pályázók szakértői jegyzékbe történő felvételéről döntött a Bizottság: Ámon Gábor, Bary László, Csekei Emilia, dr. Csiszár Mária, dr. Ferenczy Judit, Nagy Pál és Szatmári Dezső.
A KKB megtárgyalta a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) állásfoglalást kérő megkeresését. A Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard mellékleteként elkészült, átdolgozott független könyvvizsgálói jelentésminta kapcsán a Kamara két kérdésben kérte a Bizottság véleményét: az üzleti jelentésre adott független könyvvizsgálói véleménynek a beszámolóra adott véleménytől történő szerkezeti elkülönítése kapcsán, melyet a 700. témaszámú, „A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakítása és jelentéskészítés” című standard előírásai indokolnak, valamint a „vélemény” szó záradékban való szerepeltetésével összefüggésben. A felvetett kérdésekkel kapcsolatban a Bizottság a napirendi pont tárgyalására meghívott Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli Főosztálya vezetőjének véleményét kérdezte. A szerkezeti elkülönítés kérdésére Pankucsi Zoltán kifejtette, hogy törvényességi szempontból abban az esetben okozna problémát az elkülönítés, ha az a hazánkban alkalmazandó könyvvizsgálati standardok helytelen szakmai értelmezéséből adódna. A nemzeti standardok megalkotása és napra készen tartása a Kamara feladata, a Bizottság pedig vizsgálja és értékeli azok kialakítását. Előbbiekből kifolyólag, amennyiben a KKB és a Kamara indokoltnak látja a szerkezeti elkülönítést a könyvvizsgálati standardok alapján, akkor az – meglátása szerint – törvényességi szempontból nem kifogásolható. A kérdés kapcsán ugyanakkor indokolt felülvizsgálni a számviteli törvény záradékra vonatkozó előírásait is. A „vélemény” szó használatával kapcsolatban az alapvető kérdés az, hogy a számviteli törvény szerinti záradék szövegében nem szerepel ez a szó. Tekintettel arra, hogy a számviteli törvényben meghatározott záradék szövege nem tartalmazza a „vélemény” szót, a jelentésminta szerinti záradék szövege túlmutat a törvényi előírásokon. A jelentésminta szerinti záradék ugyanis kiegészíti a jogszabályban konkrétan meghatározott szöveget a „Véleményem(ünk) szerint” szövegrésszel. A „vélemény”-nyel történő kiegészítés azonban már 2005 óta alkalmazott a hazai könyvvizsgálati standardokban, ami összhangban van a nemzetközi standardokkal és gyakorlattal, ezért célszerűnek tűnik a számviteli törvény záradékra vonatkozó előírásainak felülvizsgálata során erre a témakörre is kitérni. A kérdés megvitatása érdekében ezért megbeszélést javasolt a KKB-val és a Kamarával a célból, hogy egy rugalmasabb szabályozási keret kerüljön kialakításra.
A Bizottság üdvözölte Pankucsi Zoltán álláspontját, egyúttal támogatta az átdolgozott jelentésmintát azzal, hogy véleménye szerint is szükséges a számviteli törvény megfelelő módosítása az összhang megteremtése érdekében.
A KKB és a Kamara között kötendő, független minőség-ellenőrzésre vonatkozó Együttműködési Megállapodás tartalmának előzetes megbeszélése keretében a Bizottság beazonosította, hogy melyek azok a területek, amelyekre a megállapodásnak ki kell terjednie. Ezek a következők:
- Kamara által biztosított információk és nyilvántartások a rendszer működtetéséhez, felügyeletéhez;
- Független minőség-ellenőrzés módszertanának kialakítása;
- A független minőség-ellenőrzés lefolytatásának szabályozása;
- Független minőség-ellenőrzés ütemtervének összeállítása;
- Független minőség-ellenőrzés eredményének és a teljes dokumentáció rendelkezésre bocsátása;
- Független minőség-ellenőrzésről készült jelentést felülvizsgálata, és a határozatok jóváhagyása a KKB részéről;
- Személyi feltételek biztosítása.
A Bizottság úgy döntött, hogy a beazonosított hét terület kapcsán szóbeli egyeztetést kezdeményez a Kamaránál.
Az ülés keretében a Bizottság megvitatta a független ellenőrökkel szemben támasztott elvárásait, valamint áttekintette a 2010. évi tevékenységét. Végül megtárgyalta az újabb nemzetközi, valamint hazai megkereséseket és döntött további teendőiről.