A Minőség-ellenőrzési bizottság beszámolója a 2008. évi tevékenységéről

2008. január 1-jén az új kamarai törvény (2007. évi LXXV. a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről) előírásai alapján elkezdődött a könyvvizsgálók minőségellenőrzésének új szakasza.
Ettől kezdve a kamarai minőségellenőrzés hatósági eljárásnak minősül.

A Minőségellenőrzési bizottság 2008.02.02-i megválasztásával, valamint a Minőségellenőrzési bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) elfogadásával indult az új rendszer kialakítása.
A kamarai minőségellenőrzés eljárásrendjét és módszertanát tartalmazó Minőségellenőrzési Módszertani Kézikönyv 2008. július 1-én hatályba lépett, lehetővé téve a 2008. évi ellenőrzések végrehajtását.

Új feladatként jelentkezett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzési kötelezettsége, mely a minőség-ellenőrzéssel egy időben történik meg a könyvvizsgálóknál.

2008. évben a vizsgálat hatóköre nem terjedt ki a könyvvizsgálók belső minőség-ellenőrzési rendszerének, továbbá a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók konszolidált beszámolói könyvvizsgálatára, megszűnt viszont az egyszerűsített ellenőrzés lehetősége. 2008.11.21-én a kamara elnöksége elfogadta a belső minőségellenőrzési rendszer, az átláthatósági jelentés és a konszolidált beszámolók könyvvizsgálatának minőségellenőrzési kérdőíveit. Így azokat a 2009. évi ellenőrzések során már alkalmazni fogjuk.

A törvény által meghatározott ciklushoz (6 év, 3 év) igazodva a bizottság 2008. évben összesen 521 könyvvizsgáló ellenőrzését tervezte. A ténylegesen lefolytatott ellenőrzések száma 473 volt.

A bizottság a minőségellenőrzés fedezetére rendelkezésre álló költségtervet nem lépte túl. A Minőségellenőrzési bizottság továbbra is fontos feladatának tekinti, hogy a minőségellenőrök gyakorlati tanácsokkal segítsék a könyvvizsgálókat a szakmai feladatok megértésében, a standard-előírások betartásában.

1.A 2008. évi ellenőrzési terv teljesítése

1.1 Adatszolgáltatás teljesítése, kiválasztás

Az SZMSZ által meghatározott tartalommal a 2008. évben is kötelező adatszolgáltatás keretében mértük fel a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek tevékenységét a minőségellenőrzés megalapozásához. Az adatszolgáltatási fegyelem megfelelő volt.

Minden könyvvizsgálónak legalább 6 évenként minőségellenőrzésen kell átesnie.

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál a 3 éves minőségellenőrzési ciklus az elvárás. A minőségellenőrzés alanya a 2008. évben a természetes személy könyvvizsgáló volt, cégszintű ellenőrzésre – elfogadott módszertan hiányában – nem került sor.

1. számú táblázat
A 2008. évi minőség-ellenőrzés terv- és tényszámainak alakulása

1.2A 2008. évi minőségellenőrzési feladatok kapacitás-elszámolása

A minőségellenőrök névsorában található 72 minőségellenőr 7 csoportvezető felügyelete alatt végezte a vizsgálatokat.

A minőségellenőrzési módszertan változása miatt jelentősen módosult az egy vizsgálatra fordítható munkaórák száma, így az adatok korlátozottan hasonlíthatók össze az előző évi számokkal. A 2008. évben először kellett a minőségellenőröknek zárójelentést készíteniük a vizsgálat befejeztével, ami növeli az időráfordítást. Egy vizsgálatra átlagosan 9,2 óra jutott.

1.3 A 2008. évi minőségellenőrzési terv pénzügyi teljesítése

A minőségbiztosítás feladatainak ellátásával kapcsolatos költségek fedezetére a kamara pénzügyi tervében elkülönítetten kezelt Minőségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: MBA) kell képezni.

A pénzügyi tervezés során év közben módosult a költségterv (kamara hozzájárulása), amely magával vonta a minőségellenőrzések tervezett számának csökkentését.
A 2. számú táblázat bemutatja a Minőségellenőrzési bizottság bevételeinek és költségeinek alakulását (teljesítményszemléletben).

2. számú táblázat
A Minőségellenőrzési bizottság 2008. évi bevételeinek és költségeinek alakulása (teljesítményszemléletben) (adatok E Ft-ban)

A minőségellenőrzés jelentős költségmegtakarítást ért el, így az MBA bevétel oldalán a kamarai hozzájárulás értéke közel 17 millió forinttal lett kevesebb, mint a módosított tervben rendelkezésre álló összeg.

A megtakarítás főbb okai:

• A  kiválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy akiknél korábban még nem volt minőség-ellenőrzés, 2008. évben sorra kerüljenek, közöttük az átlagosnál több vizsgálat volt kevés számú ügyféllel rendelkező könyvvizsgálónál (ahol csak egy cég könyvvizsgálata lett minőségellenőrzésre kiválasztva).
• A minőségellenőrzéshez tartozó utazási- és szállás költségtérítések összege alatta maradt a tervezettnek. A bizottság szem előtt tartotta az utazási távolságok optimális tervezését, a minőségellenőrzési módszertan változása következtében pedig nem volt jellemző az elhúzódó vizsgálat, amely az előző években jelentős szállásköltséget eredményezett.

A jelentős megtakarítás a szigorú gazdálkodásnak köszönhető. A 2009. évben nem számolhatunk azonban például a kevesebb munkaóra ráfordítást igénylő minőség-ellenőrzésekkel olyan nagy számban, mint 2008. évben.
Közvetlen költségnövekedést eredményez majd a cégszintű rendszerellenőrzés bevezetése.

1.4Fejlesztési feladatok

A 2008. évi pénzügyi terv szerint a minőségellenőrzési szakmai feladatok elvégzésére
5.000 E Ft állt rendelkezésre.
A Minőségellenőrzési bizottság 2007. évben – az új kamarai törvény alapján – előkészítette a kamarai minőségellenőrzés működését biztosító szabályzatokat és módszertant.
A Minőségellenőrzési bizottság 2008. évi szakmai feladatainak jelentős része a szabályozás, az eljárásrend, a kérdőívek és a segédletek – a könyvvizsgálati közfelügyelet, az új kamarai vezetés és az új bizottság által megfogalmazott elvárások szerinti – átdolgozása volt.

2008. évben teljesült jelentősebb kérdőív kidolgozási feladatok:

• Az egyes megbízások ellenőrzésére vonatkozó általános és bővített kérdőívei
• Összevont (konszolidált) beszámoló minőségellenőrzésére vonatkozó kérdéslista
• Átláthatósági jelentés minőségellenőrzési kérdőív
• A könyvvizsgálók belső minőségellenőrzési rendszerének ellenőrzésére szolgáló kérdőíve (kétféle terjedelemben)
• A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának kamarai ellenőrzési kérdőíve

A bizottság a 2008. évben is készített oktatási anyagot a minőségellenőrzés módszertanáról a könyvvizsgálók részére, melyet a területi szervezetek a szakmai napok keretében is igényeltek.
A minőségellenőrök kétnapos kötelező továbbképzésére szintén a bizottság gondoskodott oktatási anyagokról.
A Módszertani Kézikönyv részeként kidolgoztuk a Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzatot (a továbbiakban: eljárási szabályzat), valamint megtörtént a módszertani Segédletek átdolgozása.
A minőségellenőrzéshez használt kérdőívek nagy száma, az értékelés megbízhatósága, a hibalehetőségek csökkentése megkövetelte, hogy az ellenőrzés végrehajtása számítógépes programmal történjen. Ennek érdekében jelentős fejlesztést hajtottunk végre.

2.2008. évi minőségellenőrzési tevékenység értékelése

2.1A 2008. évi minőségellenőrzések számszerű eredménye

A 473 fő könyvvizsgáló ellenőrzésekor:

• 69,77 %kapott megfelelt minősítést,
• 23,68 %ért el megfelelt, megjegyzéssel eredményt,
• 6,55 %nem felelt meg a minőségvizsgálat követelményeinek.

A megfelelt minősítés aránya 2008. évben magasabb volt, mint 2007-ben (63,4%), ugyanakkor idén több könyvvizsgáló nem felelt meg a követelményeknek
(2007. évben 24 fő).

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségellenőrzését kiemelten kezeli a bizottság. Tizenegy érintett könyvvizsgáló ellenőrzése során egy nem felelt meg a követelményeknek, 10 könyvvizsgáló ellenőrzése pedig megfelelt eredménnyel zárult.
A megfeleltnél rosszabb minősítés e körben elfogadhatatlan, a standard-követelmények figyelmen kívül hagyásával végzett könyvvizsgálati munka árt a könyvvizsgálói szakmának.

Kockázatot jelent, hogy a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói listáján szereplő cégek könyvvizsgálói közül (éves adatszolgáltatása alapján) 11 könyvvizsgálónak nincs szakmai munkatársa, akit bevonhatna a feladat végrehajtásába.

2.2A 2008. évben elvégzett minőségellenőrzések tapasztalatainak összegzése

2.2.1Új ellenőrzési módszertan alkalmazása, standardok érvényesülése

A minőségellenőrzés módszertana a 2008. évben jelentősen változott. Megszűnt az egyszerűsített ellenőrzés, a 2007. évben alkalmazott teljes körű kérdőív alapján pedig a bizottság kétféle terjedelmű (bővített és általános) kérdőívet dolgozott ki az egyes megbízások ellenőrzésére vonatkozóan.

Az általános kérdőív 66, a bővített kérdőív 97 kérdést tartalmaz. A speciális gazdálkodók kérdőíveinek aktualizálásánál is csökkent a kérdésszám, elsődlegesen szem előtt tartottuk azonban, hogy a kérdéslista lehetővé tegye a munkafolyamat követését és a standard-követelmények betartásának ellenőrzését. A módszertani kézikönyvet az elnökség
2008. június 20-án fogadta el.

A Minőségellenőrzési bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata módosította az értékelés addigi szabályait. A „Megfelelt” minősítés határa 80 % lett, a „Megfelelt, megjegyzéssel” eredmény eléréséhez pedig 60 % fölött kell teljesíteni.

A standardok ismerete javult, jelentős igény mutatkozik a könyvvizsgálók körében a továbbképzések iránt, köszönhetően nagymértékben a minőségellenőrzésnek is.

2.2.2Új ellenőrzési feladatok vizsgálati tapasztalatai

A kamarai törvény az eddigieken túl új feladatokat határoz meg a Minőségellenőrzési bizottság számára. A bizottság feladat- és hatáskörében eljárva:
•ellenőrzi és értékeli, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja összhangban van-e az 54. § előírásaival,
•ellenőrzi és értékeli a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során felhasznált erőforrások mennyiségét és minőségét.
A törvény azt is kimondja, hogy a kamara a könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire, elsődleges szempontjaira ajánlást adhat ki.

Szorgalmazni kell a könyvvizsgálók munkaidő nyilvántartási rendszerének kialakítását, mely minden könyvvizsgáló érdeke.

A könyvvizsgálói függetlenségi követelmények betartását az egyes megbízások vizsgálatánál, a megbízás elfogadása, megtartása munkaszakasznál ellenőrizzük. Eddigi vizsgálataink során nem tapasztaltuk a függetlenségi követelmények megsértését (az ügyfél elfogadás/megtartás vizsgálati dokumentálásában vannak hiányosságok a könyvvizsgálóknál).
A jövőben is hangsúlyt kell fektetni a függetlenségi követelmények betartásának ellenőrzésére.

2.2.3Azonosított problémák

A minőségellenőrzések tapasztalatainak összegzése fontos visszajelzés lehet a könyvvizsgálók számára, melyet hasznosíthatnak jövőbeni munkájukban.
Az évek során végzett minőségellenőrzések alapján elmondhatjuk, hogy jelentős fejlődés történt a szakmai munkában. A könyvvizsgálók elfogadták, hogy a standardok előírásai szerint kell végezni a könyvvizsgálatot, javultak rendszereik, a dokumentálás is színvonalasabb lett.

2.3. A minőségellenőrzés lezárása, szankciók

A „Megfelelt, megjegyzéssel” és a „Nem felelt meg” minősítésű könyvvizsgálókkal szemben a törvény előírásait figyelembe véve az eljárási szabályzat 75-77. pontjai fogalmaznak meg szankciókat. A 2008. évben a bizottság a követelményeknek minimális szinten megfelelni nem tudó könyvvizsgálókkal szemben minden esetben élt szankcionálással.

Egyedi elbírálás alapján egy „Megfelelt, megjegyzéssel” minősítésű könyvvizsgálóval szemben is előírt kötelezettséget (kötelező továbbképzést), és kivételesen egy „Megfelelt” eredménnyel zárult ellenőrzésnél alkalmazott figyelmeztetést az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére (a megtett intézkedésről a könyvvizsgáló beszámolni köteles a bizottságnak).

A minőségellenőrzés eredménye alapján eddig összesen 32 könyvvizsgáló számára kötelező a költségtérítéses továbbképzés. További szankcióként, a hiányosságok mielőbbi megszüntetése érdekében, az esetek többségében szükségesnek ítélte a bizottság, hogy a könyvvizsgálót jövőre újra kiválassza ellenőrzésre – melyet határozatában előre jelzett is.

2.4.Minőségellenőrök ellenőrzése, oktatása

2.4.1Minőségellenőrök ellenőrzése

A csoportvezetők tartották a kapcsolatot az ellenőrökkel, segítették munkájukat és folyamatosan ellenőrzik a kérdőíveket annak érdekében is, hogy feltárják az esetleges értelmezési eltéréseket.

A 2008. évtől a minőségellenőrzés eljárásrendje is jelentősen megváltozott. A bizottság a minőségellenőrök felkészítése mellett fontosnak tartja az első év tapasztalatainak összegyűjtését, elemzését.
A minőségellenőrökkel szemben nagyobbak az elvárások (pl. íráskészség, állásfoglalási hajlandóság, informatikai ismeretek, stb.), ezért szükséges megismerni, felmérni a fejlesztendő területeket.

Az ellenőrzési tapasztalatokat a bizottság beépíti a minőségellenőrök kötelező oktatási anyagába. Elmondható – az érzékelhető nehézségek ellenére –, hogy kevés kritika érte a minőségellenőrök munkáját.

2.4.2Minőségellenőrök oktatása

A 2008. évben a minőségellenőrök kétnapos oktatása során a prezentációkat a bizottság tagjai és főmunkatársa dolgozták ki és adták elő. A minőségellenőrök jól hasznosítható ismereteket szerezhettek a 2008. évi ellenőrzések lebonyolításához, de tájékoztatást kaptak a törvényi és egyéb szabályváltozásokról is. A minőségellenőrzés végrehajtásának segítésére készült új számítógépes alkalmazás bemutatása is megtörtént.

A bizottság kidolgozott a könyvvizsgálók számára is egy előadást, melyet sok területi szervezet igényelt konzultációval egybekötve, a kötelező továbbképzés szakmai napja keretében.

3.A 2009. évi feladatok

3.1Minőségellenőrzés és a rendszer fejlesztése

Tekintettel arra, hogy nemzetközi viszonylatban is kiemelt figyelem irányul a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatára, a bizottság szükségesnek tartja – speciális ellenőrzési módszertan alkalmazása mellett – a minőségellenőrök közül kiválasztott, a feladat végrehajtására felkészült csoport kialakítását. A 2009. évtől az érintett körben a kérdőívek értékelésénél szigorúbb szabályok szerint, 90% fölötti eredménnyel lehet megfelelt minősítést elérni.

A törvény előírásai szerint az ellenőrzés gyakorisága 3, illetve 6 év, amelynek betartása elsődleges szempont a minőségellenőrzések tervezésénél. Figyelembe véve a kamara aktív tagságának létszámát is, a minőségellenőrzés költségtervezése során 500 fő vizsgálatával számol a bizottság 2009. évben – a küldöttgyűlés által elfogadott 64.300 E Ft költségkerettel.

A hatósági eljárási kötelezettségek teljesítése érdekében jelentős informatikai fejlesztéseket kell végrehajtani az adatszolgáltatás és feldolgozása, a nyilvántartás, az archiválás és a kontrolling rendszer terén.

Aktualizálni kell a meglévő módszertani elemeket és folytatni kell a jogszabályon alapuló könyvvizsgálati tevékenységek minőségellenőrzési kérdőíveinek kidolgozását:
•Önkormányzatok, költségvetési szervek beszámolói könyvvizsgálatának ellenőrzési kérdőíve;
•Speciális kérdőívek átdolgozása.

3.2Minőségellenőrök oktatása

Hangsúlyt kell helyezni az eljárásrend betartásának követelményeire, a folyamatok összefüggéseinek megismertetésére.
A kérdőívek alkalmazása során előfordul, hogy az egyes kérdéseket nem egységesen értelmezik a minőségellenőrök. Erre évente vissza kell térni a felkészítés során.
Kiemelt feladat lesz a 2009. évben a cégszintű rendszervizsgálat végrehajtására történő felkészítés.

Az előadások összeállításában és megtartásában a bizottság számít a minőségellenőrökre is. Külső szakértőt csak speciális témában indokolt igénybe venni.

Budapest, 2009. április 17.

Puskás István s.k.
minőségellenőrzési bizottság elnöke
 

Kapcsolódó anyagok

• A Minőség-ellenőrzési Bizottság beszámolója 2007. évi tevékenységéről
  2003-2007. évek összegzése
• A Minőség-ellenőrzési Bizottság beszámolója 2006. évi tevékenységéről
• A Minőség-ellenőrzési Bizottság beszámolója 2005. évi tevékenységéről
• A Minőség-ellenőrzési Bizottság beszámolója 2004.évi tevékenységéről
• A Minőség-ellenőrzési Bizottság beszámolója 2003. évi tevékenységéről