Összefoglaló a kamara szabályzatainak módosításáról

A változtatásokat döntően az indokolta, hogy az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény, illetve az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény részben kamarai kezdeményezésre több pontban módosította a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt (továbbiakban: Kkt.), amihez az önkormányzati szabályzatok vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően hozzá kellett igazítani.

A 2011. évi XCVI. törvény 2011. július 15-i hatállyal módosította a Kkt. 9. §-át, illetőleg a kamarai törvényt kiegészítette a 208/B. §-al. A módosítás értelmében az az egyéni vállalkozó, aki 2008. január 1-jén - a Kkt. előírásai alapján - a kamara tagja volt, 2008. január 1-jétől a kamarai törvény 35. §-a szerint engedélyezett könyvvizsgáló cégnek minősül. Az előzőek szerint engedélyezett könyvvizsgáló cég 2008. január 1-jétől a kamarai törvény 50. § (3) bekezdése szerint megszerzett minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló cégnek minősül azon minősítések vonatkozásában, amelyekkel a könyvvizsgáló cégként nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó 2008. január 1-jén rendelkezett. A módosítás szerint az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki egyéni vállalkozóként kéri a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését gazdálkodó szervezetnek, mentesül ezen eljárás tekintetében az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alól. A könyvvizsgáló cégként nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó a könyvvizsgáló cég minősítésének megadása iránti eljárás tekintetében mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alól.

A 2011. évi CLVI. törvény Magyarország Alaptörvény szerinti megnevezését átvezette a kamarai törvényben, definiálta a munkaviszony jellegű jogviszonyt, a 70 év feletti kamarai tag könyvvizsgálókat a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezése tekintetében mentesítette az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól, valamint előírta, hogy kamarai tisztségviselővé aktív, 70 év alatti könyvvizsgáló választható. A jogszabály a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése esetében a másodfokú eljárást a számviteli szabályozásért felelős miniszterhez telepítette, beépítette az IFRS minősítés intézményét, lehetővé tette, hogy a kamara a könyvvizsgálati díjtételek alsó határaira ajánlást adhasson ki, az OKKT és az oktatási bizottság együttdöntési eljárásait megszüntette, az OKKT létszámát 9 fő helyett 7-9 főben határozza meg, az okleveles könyvvizsgálói képzés idejét 4 tanévről 5 naptári évre hosszabbította, a számvitel-szervezés modul elnevezését megváltoztatta.

Az előzőeken túlmenően, az alapszabály 378. és 416. pontjának módosítását az indokolta, hogy a kamara elnöksége korábban már hatályon kívül helyezte a kamara szervezeti és működési szabályzatát, mellyel párhuzamosan a területi szervezetek sem kötelesek szervezeti és működési szabályzatot létrehozni. A Kkt. időközbeni módosítása folytán a kamara cégközlönyben történő közzétételi kötelezettsége megszűnt, melyre figyelemmel az alapszabály 40. és 41. pontját korrigálni kellett; az alapszabályban emellett – a Kkt. vonatkozó előírásaihoz igazodva – következetesen átvezetésre került, hogy a kamara által nyilvántartott nyilvános adatokat és azok változásait a SZAKma helyett a Hírlevélben, mint kamarai lapban köteles megjelentetni a kamara. A minisztériumok átnevezése miatt az alapszabály 72. és 440. pontjának szövegét pontosítani kellett, míg az alapszabály 205. pontjának – és ehhez igazodva a minősítési szabályzat rendelkezéseinek – változtatását az indokolta, hogy az érintett szakaszok a Gt. 41. § (4) bekezdéséhez képest a minősítés megadása vonatkozásában indokolatlanul szűkítették a könyvvizsgáló cég nevében közreműködő kamarai tag könyvvizsgálók lehetséges jogviszonyainak körét.

A küldöttgyűlés az életszerűségre figyelemmel, az eddig alkalmazott gyakorlat szabályzati szintű megjelenítése érdekében a szakmai továbbképzési szabályzatot akként módosította, hogy az évente kötelezően megszerzendő 16 kreditből csak az ún. szabadon választott 12 kredit vihető át a következő évre, míg a szakmai továbbképzésben való részvétel megkönnyítése érdekében a 70 év feletti szüneteltető tagok számára az ún. kötelező első napon szerzett 4 kredit mellett a szabadon választható képzéseken 12 helyett csak 4 kredit teljesítését írta elő.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Főtitkári Hivatala