A Fegyelmi Bizottság beszámolója a 2011. évi tevékenységről

2011. évben 9 alkalommal tartott a bizottság bizottsági ülést.

Összesen 143 darab fegyelmi határozat meghozatalára került sor, amelyből 1 ügynek a tényállását szakértő bevonásával állapította meg a Fegyelmi bizottság, PSZÁF bejelentés alapján indult ez az ügy.

Összes 2011. évben hozott határozatoknál 14 alkalommal került sor fellebbezésre. Ebből 2011. évben 8 alkalommal került a fellebbezés az elnökség elé. 6 alkalommal az elnökség megváltoztatta a Fegyelmi bizottsági határozatot. Helybenhagyás 2 alkalommal volt.

2011. évi határozatokból további 6 határozat került fellebbezésre az elnökséghez, amelynek elbírálása az elnökség részéről már 2012. évben történt meg. Ebből 5 alkalommal történt megváltoztatás, és 1 alkalommal történt helybenhagyás.

A megváltoztatások esetében az elnökséghez történő fellebbezés alkalmával új tények és bizonyítékok kerültek elő, amelyek indokolttá tették a fegyelmi határozatok megváltoztatását. Ezt a tényt az elnökségi határozat indokolása korrekt módon tartalmazza.

11 esetben került sor fegyelmi eljárásra minőségellenőrzési eljárás következményeként.
Egy eset kivételével a Fegyelmi bizottsági határozatok első fokon jogerőre emelkedtek.

2011. évben a Fegyelmi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a Minőségellenőrzési bizottsági határozat elmarasztaló volt a könyvvizsgálóra nézve, akkor a Fegyelmi bizottság ezt tiszteletben tartotta, a jogalapot ez a bizottság véleménye szerint megteremtette, és a fegyelmi vétség mértékében kellett csak döntenie.
2012. január 01.-jétől ezt az elvet a Fegyelmi bizottság már nem érvényesíti.

A következő 4 témakör, amelyben jelentős darabszámú fegyelmi határozat meghozatalára került sor,

• a díjhátralékosok esetében 47,
• adatszolgáltatás esetében10,
• felelősségbiztosítás esetében 5,
• kreditpont megszerzésének elmulasztása miatt46.

E 4 területen összesen 119 fegyelmi határozat meghozatalára került sor, amelynek nagy része véleményem szerint elkerülhető lenne.

Az előző 4 témában mulasztásban lévő kamarai tag könyvvizsgálókkal kapcsolatos egyeztetésekben szeretném, hogyha a megyei elnökök (elnökség) nagyobb segítséget tudnának biztosítani, és hatékonyabban tudna részt venni annak érdekében, hogy a mulasztásban lévő könyvvizsgálókkal a kapcsolatot felvegye, a megfelelő segítséget megadja annak érdekében, hogy a fegyelmi vétség megvalósulását elkerüljék. Abban az esetben, hogyha erre vonatkozóan a támogatást a megyei elnökségek biztosítják a Főtitkári hivatal részére, biztos vagyok benne, hogy a Fegyelmi bizottságnak is kevesebb olyan fegyelmi ügye lenne, amely megyei egyeztetéssel elkerülhető.
Természetesen maradnak olyan kamarai tag könyvvizsgálók, akik még a megyei elnökség segítsége ellenére is mulasztásba kerülnek, vagy esetleges érdektelenségük fogja eredményezni a fegyelmi eljárás kezdeményezését, illetőleg lefolytatását. Bízom azonban abban, hogyha a megyei elnökök (elnökség) hatékonyabban közreműködnek a díjhátralékok behajtásában, esetlegesen részletfizetések kezdeményezésében, vagy méltányossági kérelem előterjesztésében a főtitkár felé, illetőleg a hiányzó kreditpontok megszerzésével összefüggő segítséget és tájékoztatást a kamarai tag könyvvizsgáló megkapja, akkor az elmúlt évben a 4 témakörben lefolytatott 119 fegyelmi határozattal szemben csak néhány ügy maradna meg, amelyben a bizottságnak kellene dönteni.

A nem tipikusan Fegyelmi bizottsági hatáskörbe tartozó ügyek számának radikális csökkenését azért is tartom indokoltnak, mert a fegyelmi büntetésként befolyt összeg – bár számításokat nem végeztem – lényegesen kevesebb mint az ezzel kapcsolatos ráfordítás.

Figyelembe véve az előzőeket összesen 24 olyan „rendes” fegyelmi ügy marad, amelynek az elbírálása a Fegyelmi bizottsághoz tartozik.
Ezekben az ügyekben a tényállás tisztázása jelenti a leghosszabb időt a bizottság részére, mert megfelelő tényállás alapján kívánta a bizottság a határozatot meghozni. Nem akart olyan ügyben fegyelmi büntetést kiszabni, amely esetleg indokolatlan volt.
Sajnos – a fellebbezések alkalmával bemutatott – új bizonyítékok bizonyítják, hogy a könyvvizsgálók együttműködési kötelezettséget nem nagyon tanúsítanak, de erre ráhatása a bizottságnak nincs.

A Minőségellenőrzési bizottság határozataival kapcsolatos álláspontom az, hogy a Minőségellenőrzési bizottság eljárása Ket. eljárás, ezért a Fegyelmi bizottság szeretné, ha alkalmazná a Ket.-ben biztosított lehetőségeket, és ha olyan tények és körülmények merülnek fel, amelyek a határozatuk módosítását, visszavonását vagy kiegészítését eredményezi, akkor ezt saját hatáskörben megtennék.

Kérném a Tisztelt Elnökséget, hogy határozatával utasítsa a Főtitkárt, hogy a díjhátralékosok, az adatszolgáltatásokkal, a biztosítással, valamint a kreditpontos mulasztók listáját – mielőtt még 500,-Ft/db összegért felszólító levelet küld a Főtitkári hivatal – e-mailen kapják meg a megyei ügyintézők, hogy ezzel kapcsolatos egyeztetést le tudjanak folytatni. Ahol a díjhátralékosok vonatkozásában részletfizetés vagy méltányosságból történő elengedést tartanának indokoltnak, a megyei elnökök aláírásával ezzel kapcsolatos javaslatok érkezzenek a Főtitkári hivatalhoz, és az ezután „megmaradt” ügyek kerülnének csak a Fegyelmi bizottság elé.

Dr. Borzi Miklós
a Fegyelmi bizottság elnöke