Egy könyvvizsgáló érintett a Széchenyi Kártya csalásban
2015.04.09.A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tudomása szerint a Széchenyi Kártya program keretében elkövetett csalásban közvetetten a Kamara egy tagja érintett, akivel szemben a Kamara haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. A köztestület ugyanakkor visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal, vagy könyvvizsgálói maffiáról beszél.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara értesülései szerint a Széchenyi Kártya program keretében bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettének és egyéb más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntető eljárás gyanúsítottjai között kamarai tag könyvvizsgáló nem szerepel. A Kamara tudomást szerzett arról, hogy a Kamara egy tagja valószínűsíthetően a könyvvizsgálói standardokat figyelmen kívül hagyva állított ki könyvvizsgálati jelentést. A Kamara az érintett taggal szemben haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. Ha a vádak a fegyelmi eljárás során igazolódnak, akkor a jogszabályban biztosított legsúlyosabb fegyelmi szankció (kizárás) alkalmazása is indokolt lehet.
A kamara a fentiekre tekintettel visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal, vagy könyvvizsgálói maffiáról beszél.
Az elmúlt napokban több olyan cikk jelent meg magyar sajtóban, amelyek több könyvvizsgáló érintettségéről beszélt, és volt olyan közlés is, amely egyenesen könyvvizsgálói maffiát emlegetett. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara visszautasít minden olyan vádat, amely szerint tagjai rendszerszinten, bűnszervezetben, vagy bármilyen más módon visszaéléseket követnének el, vagy gondatlanságból szemet hunynának csalások felett.
A könyvvizsgálók a magyar gazdaság átláthatósága érdekében tisztességes és eredményes munkát folytatnak. Egy korábbi vizsgálat szerint a közvetlenül a könyvvizsgálati értékhatár alatt elhelyezkedő cégek egy főre jutó személyi jellegű ráfordítása 29 százalékkal elmaradt a közvetlenül az értékhatár fölötti, azaz könyvvizsgálók által hitelesített cégekétől. A nagyjából egyforma árbevételű cégek közül a vizsgált cégek által kimutatott eredmény 3,5-szöröse volt a nem vizsgáltakénak. A különbség több száz milliárd forint adóbevételt jelent az államnak, és biztonságot jelent a hitelezőknek, a beszállítóknak és a könyvvizsgált cégekkel kapcsolatba kerülő valamennyi vállalkozásnak.
Ezt a különbséget semmi más nem magyarázza, mint az, hogy a cégvezetés, és a tulajdonosok (ami ezen a szinten nagyon gyakran egybeesik), a könyvvizsgáló megjelenésével nem merik alkalmazni azokat a szürkegazdaságra jellemző megoldásokat, amiket növekedési pályájuk korábbi szakaszában előszeretettel alkalmaztak, mert tudják, hogy a könyvvizsgáló így nem adna a beszámolóra hitelesítő záradékot, vagy a törvényi előírásoknak megfelelően intézkedést kezdeményezne, értesítést tenne.