A Pmt. és Kit. Útmutató jogszabályi változásairól szóló 2025.04.17-i tájékoztatás

A hatályos Szabályzat/Útmutató szövegében a 2024. októberéig eszközölt, valamint az előző időpontig ismertté vált és végül a későbbiekben elfogadott releváns jogszabályi változások átvezetésre kerültek. A további, 2025. januárban és márciusban elfogadott jogszabályi változások tekintetében a Kamara egyelőre nem látta szükségesnek a 2024. október 15-én hatályba léptetett, jelentős módosításokat tartalmazó Útmutató és Szabályzat ismételt változtatását. 

Az előzőek szerinti jogszabályi változások az alábbiak:

1. A kiemelt közszereplő vonatkozásában a Szabályzat 18. pontja előírja a  a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) 9. § (2) bekezdésében írtakkal összhangban elvárt kötelezettséget. 
   
   Ezen kívül a 2025. január 1-jei módosítás értelmében a Pmt. 9/A § (1) bekezdése előírja, hogy a szolgáltató köteles olyan kockázatkezelési rendszert kialakítani és fenntartani, amely alapján a szolgáltató képes annak folyamatos megállapítására, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ezen előírás értelmében a szolgáltatónak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, hogy az ügyfele tényleges tulajdonosának időközben kiemelt közszereplői státusza változott-e. Ennek a gyakorlati kivitelezésével kapcsolatos részletes elvárásokat jogszabály fogja rendezni – a Kamara közleményben fogja a tagságot tájékoztatni, amint megjelenik ezen jogszabály. Ezen jogszabály megjelenéséig annyit érdemes szem előtt tartani, hogy a kiemelt közszereplői státusz a híradásokon kívül ingyenes adatbázisokban is ellenőrizhető – léteznek fizetős és ingyenes magyar és nemzetközi adatbázisok. Nemzetközi adatbázisok a „PEP search” vagy „PEP screening” keresőszavakkal találhatók meg.
    
2. A tényleges tulajdonos személye, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértése szintén olyan előírás, amelyet tartalmaz a jelenleg hatályos kamarai Szabályzat (20. pont)., így az teljes mértékben megfelel a ma hatályos törvényi szabályozásnak - ez az előírás módosítás előre látható volt az őszi Szabályzat módosításkor, így szerepel benne.
    
3. A befektetési alapok körében kerültek új rendelkezések bevezetésre – e körben azonban még több tisztázandó kérdés áll fenn, amelyek vonatkozásában minisztériumi állásfoglalás kiadása van folyamatban, amely vonatkozásában természetesen a tagság tájékoztatása meg fog történni. A befektetési alap fogalmának a Pmt.-be való bevezetésével összefüggésben szükségessé vált a tényleges tulajdonos és az ügyfél fogalmának kiegészítése. A törvénymódosítás az ügyfél-átvilágítási intézkedések hatékonyabb végrehajtása érdekében speciális „tényleges tulajdonos” fogalmat vezet be a zártkörű befektetési alap esetében [a Pmt. 3. § 38. pont g) pont beillesztésével], figyelembe véve a Kbftv.-ben a befektetők számára a zártkörű befektetési alapok esetében biztosított jogosítványokat, illetve az európai uniós pénzmosás elleni szabályozásban is megjelenő tényleges tulajdonlási eseteket.
   
   A Pmt. értelmező rendelkezései között szerepel [a Pmt. 3. § 5a. pont beillesztésével] a „befektetési alap” fogalma, valamint kimondja [a Pmt. 3. § 28. pont új l) alpont beillesztésével], hogy a befektetési alapkezelő a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali és forgalmazási tevékenysége tekintetében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége tekintetében pénzügyi szolgáltatónak minősül.
   
   A „befektetési alapkezelő” fogalom [Pmt. 3. § 28. pont l) alpont] kiegészítésével a Pmt. hatálya alá vonja a befektetési alapkezelők kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali – amely tartalmát (azaz a kollektív befektetési értékpapírbefektetőknek való juttatása) és alapvető pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás kockázatát tekintve a forgalmazási tevékenységgel rokonítható –, valamint részvény forgalmazási tevékenységét, továbbá pontosítja a befektetési alapkezelők Bszt. szerinti tevékenységének megnevezését is. A forgalomba hozatali tevékenységre való utalással egyértelművé válik, hogy a Pmt. személyi hatálya a zártkörű zártvégű alapokat kezelő alapkezelőkre (magántőkealapok, kockázati tőkealapok, zártkörű zártvégű ingatlanalapot kezelő alapkezelők), valamint az általuk kezelt befektetési alapokra is kiterjed.
    
4. További változás volt január 1-jétől, hogy „lakcím” helyett „lakóhely” megnevezés szerepel az ún. állandó lakcímre utalásként.