Nemzeti Kockázatértékelés
2023.10.13.A Pmt. 27. § (6) bekezdése értelmében a szolgáltató a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.
A nemzeti kockázatértékelés publikálása:
A Nemzeti kockázatértékelés 2017-ben elkészített verziójának felülvizsgálata, aktualizálása 2021-2022. évben a Pmt. hatálya alá tartozó felügyeleti szervek és egyéb hatóságok bevonásával megtörtént. A jelenleg irányadó és a fentiek szerint figyelembe veendő Nemzeti Kockázatértékelés című dokumentum és annak mellékletei nyilvánosan nem tehetőek közzé, ugyanakkor bizalmas kezelés mellett bármely szolgáltató megismerheti e dokumentumnak tartalmát, ha kezdeményezik azt a felügyeletet ellátó szervnél (kamaránál).
A dokumentum igényléséhez kérjük az alábbi űrlapot elektronikus aláírással ellátva vagy AVDH hitelesítést követően a kamara e-mail címére megküldeni (mkvk@mkvk.hu).
KÉRELEM - A Nemzeti Kockázatértékelés című dokumentum megismeréséhez
FELÜGYELETI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS PUBLIKÁLÁSA
A jogszabályi előírások a felügyeletet ellátó hatóságok szintjén is megkövetelik a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatalapú felügyeleti eljárás kialakítását. Ennek megfelelően a Kamara is köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányosan – felügyeleti kockázatértékelést készíteni. A felügyeleti kockázatértékelés során a felügyeletet ellátó szerv figyelembe veszi a kormányzati szintű nemzeti kockázatértékelés eredményeit. A törvény meghatározza továbbá a felügyeleti tevékenység gyakorlásához a felügyeleti eljárásrend rögzítésének a kötelezettségét, amely a felügyeleti kockázatértékelésen alapul.
A Kamara által kiadott Felügyeleti Kockázatértékelés ügyfélkapus belépést követően tölthető le.
A nemzeti kockázatértékelés elkészítését az alábbiak teszik szükségessé:
- nemzetközi követelmény,
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás kockázatainak megismerése, megértése és kezelése létfontosságú a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni hazai rezsim (jogszabályok, intézményi háttér) megerősítése, a hatékonyság növelése és az erőforrások megfelelő allokálása érdekében.
A nemzetközi követelmény az FATF 2012-ben kibocsátott 40 ajánlásának 1. ajánlásában (és az EU 4. pénzmosás elleni irányelvében) található, amely a nemzeti kockázatértékelés követelményét és annak alapelveit is megfogalmazza: Egy adott országnak szükséges azonosítania, megvizsgálnia és megértenie a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás kockázatait. Az ajánlás előírja, hogy szükséges egy olyan hatóság kijelölése vagy eljárásrend kialakítása, amely felelős a kockázatelemzés koordinálásáért és naprakészen tartásáért, valamint a források alkalmazásáért. Az ajánlás célja tehát, hogy az egyes országok olyan kockázatelemzéssel rendelkezzenek, amely megalapozza a kockázatérzékenységi alapon történő eljárások alkalmazását, és biztosítsa, hogy az alkalmazott eljárások arányosak és összhangban állók legyenek a kockázatelemzésben azonosított kockázatok mértékével. A nemzeti kockázatértékelés megalapozza továbbá az erőforrások hatékony elosztását, a feladatok priorizálását. Az ajánlás alapján a nemzeti kockázatértékelésben szükséges alacsonyabb és magasabb kockázatokat meghatározni, amelyek alapján alkalmazható a fokozott, illetve az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárás. Az ajánlásban meghatározásra kerül továbbá, hogy a pénzügyi és a nem pénzügyi szolgáltatók kötelesek azonosítani, megvizsgálni a kockázatokat és kötelesek megfelelő eljárásokat alkalmazni a kockázatok enyhítése céljából, illetve a kockázatok mértékével arányos eljárásokat alkalmazni. A nemzeti kockázatértékelés nem egyszeri feladat, szükséges annak folyamatos vizsgálata és naprakészen tartása.
A nemzeti kockázatértékelés célja a kockázatok megismerése a fenyegetések és a sebezhető pontok feltárásával a döntéshozók és politikaformálók, valamint a Pmt . szerinti felügyeletet ellátó hatóságok, bűnüldöző szervek, és szolgáltatók számára.
A nemzeti kockázatértékelés tehát elősegíti:
- a hatóságok erőforrásainak hatékony beosztását, pozícionálását, prioritások felállítását;
- a kockázatérzékenységi alapon történő felügyeleti eljárások hatékonyságának növelését és/vagy kialakítását;
- a pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatók saját (intézményi, vagy szektorális) kockázatelemzéseinek elkészítését és eljárásaik hatékonyabbá tételét;
- a kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-átvilágítás hatékonyabb végrehajtását;
- a bűnüldözés stratégiájának, súlypontjainak meghatározását a pénzmosás, annak alapbűncselekményei, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés terén;
- a pénzeszközt, vagyont generáló bűncselekmények pénzmosási kockázatának megbecsülését;
- fokozott vagy speciális eljárások kidolgozását, egyszerűsített eljárás alkalmazását, illetve azon kivételek meghatározását, amelyet részben vagy teljesen mentesíteni lehet/szükséges a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni rendelkezések alól
- információkat biztosít egy új termék bevezetéséhez, stb.