Figyelem! Archivált cikk. Lehet, hogy már nem aktuális.

Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének konferenciája a Parlamentben

A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (továbbiakban MSZKSZ) fennállása során másodízben rendezett konferenciát az Országházban, ezúttal SZAKMAISÁG — FELELŐSSÉG — MINŐSÉG
Tíz év után ismét a Parlamentben a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége címmel.

Tíz évvel ezelőtt alakult meg az MSZKSZ, tagjai teljes jogú és megfigyelői státuszban a Magyarországon működő valamennyi (15) szakmai kamara. A szövetség széles társadalmi réteg érdekeit megjelenítő ernyőszervezet, közel 300 ezer szakembert tömörít.

 

Az MSZKSZ azzal a céllal jött létre és működik, hogy az egyes kamarák önállóságának sérelme nélkül, a kamarák együttműködésével növelje tagjai társadalmi súlyát és elismertségét, javítsa az információcserét, segítse az érdekérvényesítés lehetőségeit, fokozottan védje az egyes kamarák és tagjaik érdekeit. Az MSZKSZ soros elnöki posztját idén Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke tölti be.

A november 28-án megrendezett rendezvény fővédnöke Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés Elnöke, aki a rendezvény nyitóelőadását tartotta.

Kövér László nyitó beszédében elmondta: az Országgyűlés feladata, hogy a különböző véleményeket, nézeteket, szempontokat megjelenítse, egymással érdemi vitában ütköztesse, lehetséges mértékben megbékítse, összehangolja, és mindezt törvényekben megjelenítse. Ennek a sikere egyfelől demokrácia kérdése, másfelől anyagi kérdés. A demokrácia kérdése abban a tekintetben, hogy a társadalmi súlyával arányosan képviseltetve legyen az a kiterjedt kör, amelynek az érdekei a kamarák megjelenítik, s amely a munkavállalók jelentős részét alkalmazza, amelynek tevékenysége a nemzeti jövedelem jelentős részének előállításában részt vesz, az adóbevételek jelentős hányadát fizeti be. Anyagi kérdés a kamarák által képviselt területeken dolgozó vállalkozóknak, és partnereiknek, a munkavállalóknak és az államnak is. Anyagi kérdés, hogy a kamarák által képviselt ágazati szempontok és szakmai érdekek összhangba tudnak kerülni más területek szempontjaival és ágazati érdekeivel. Ezért magától értetődő partneri viszonyra van szükség a kamarák és az állam, a mindenkori kormány, és a törvényeket megalkotó országgyűlés között.

Kövér kiemelte: nem csak a hitel fontos, hanem a hitelesség is. Hitelesség nélkül nem lehet fontos egyetlen közösség, nem gyarapodhat egyetlen ország nemzete, társadalma sem. Hitelesség nélkül nem alakulhat ki az a bizalom, ami lehetővé teszi a normális életet. Az a válság, ami az elmúlt néhány esztendőben végigsöpört a nyugati világon, és a szemünk láttára változtatja meg a gazdaság és az állam természetét nem csak hitelválság, hanem hitelességi válság is. Alapvető intézményekről derült ki, hogy látványosan letértek a szakmaiság, hitelesség, minőség útjáról. Hitelesség nem jöhet létre szakmai hozzáértés, felelősségvállalás és minőség nélkül – hangsúlyozta Kövér. A kamarák egyik legfontosabb küldetése az, hogy a szakmaisággal fémjelzett hitelesség őrei legyenek a maguk hivatásában.

Véleménye szerint a világot a munkába belefeledkezett ember viszi előbbre. Magyarországot csak a munka becsületének visszaállításával lehet megújítani, ha azok lesznek sikeresek, akik a szakma szabályai szerint, munkájukért felelősséget vállalva komoly minőséget létrehozva dolgoznak.

Kövér kifejtette: Magyarország megújítása nem mehet végbe a hitelesség követelményének az élet minden területén történő megerősítése nélkül.

Beszéde végeztével biztosította a kamarákat arról, hogy ebben a munkában számíthatnak a magyar államra, a magyar kormányra és az országgyűlésre.

Dr. Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára felidézte: azt követően, hogy 2006-ban Molnár Lajos az orvosi, a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamara kötelező kamarai tagságát megszüntette, a kamarák jogköreinek jelentős részét megvonta, és az etikai felügyeletet is kivette a kezükből, az Országgyűlés 2011. márciusában megteremtette annak a feltételeit, hogy az egészségügyi kamarák ma újra köztestületként működhetnek. Doncsev hangsúlyozta: az EMMI mindhárom szakmai kamarával szorosan együttműködik, ennek eredményeként sorolta fel egyebek mellett a Semmelweis-tervet – ami az egészségügy átalakításának máig meghatározó stratégiai dokumentuma, illetve az ágazati bérfejlesztést. Mivel a kamarák szakembereket egyesítenek, nem csak őket érintő kérdésekben fordulhat a minisztérium a kamarákhoz, hanem szakmai állásfoglalások ügyében is.

Kijelentette, hogy a szakmai kamarák a közhatalmi struktúra részei. Szakmai érdekvédelmi és önkormányzati feladataik végzésekor hidat képeznek a hivatás, és az állam között.

Dr. Gáts Andrea, a szövetség főtitkára a szakmai kamarák szabályozásának történetéről adott rövid áttekintést, bemutatva a szakmák és kamarák kialakulásának jogi háttereit, valamint napjaink hazai és nemzetközi trendjeit.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a kamarai etikai, fegyelmi ügyek tapasztalatiról beszélt.

Dr. Horváth Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese a szakmai kamarák külső és belső szabályozásának versenyjogi kérdéseiről tartott előadást, melyben röviden kitért a kamarák és a GVH kapcsolatára, a díjtétel-minimumok kérdésére, a versenyfelügyeleti eljárásokra és a versenypártolási tevékenységekre is.

Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a kettős kamarai regisztrációval kapcsolatosan tartott előadást „Mivel indokolható az iparkamarai regisztráció kamarai tagok esetében?” címmel.

Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a kamarák feletti törvényességi felügyeletről tartott előadást.

Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a köztestületek szerepéről beszélt a magyar közfeladatok ellátásában és a jogrendszerben. Elmondása szerint a szakmai kamarák és a kormány kapcsolata kiegyensúlyozottnak mondható. Mint rámutatott, a jogállam megerősödése és kiterjedése együtt jár a szakmai kamaráknak és a különféle köztestületeknek a feladatbővülésével.

Rétvári kijelentette: az önszabályozási lehetőségükkel élve a kamarák a saját tagok részére a törvény előírásaival nem ellentétes, de azon túlmutató előírásokat is megszabhatnak, vagy a tagok a kamarákon keresztül elfogadtathatnak. Véleménye szerint ez a jogalkotás egy magasabb szintű foka, hiszen olyan szintű legitimációval rendelkezik egy ilyen etikai szabályzat, vagy a belső önszabályozó rendelkezés, melyet maguk a tagok fogadnak el közvetlenül, nem egy választott, delegált testület fogadtatja el rájuk nézve kötelezőként. Mint mondta, azért bővült a kamarai jogosítványok köre az elmúlt évtizedekben, mert ha bizonyos jogosítványokkal egy minisztérium helyett egy kamara tud élni, akkor az sokkal inkább be is tudja tartatni, valamint életszerűbben is működik a jogszabály.

Rétvári szerint a kamarák elegendő feladatot kaptak a jogalkotásban, és reméli, hogy elegendő számú garanciát is látnak a megalkotott a jogszabályokban ahhoz, hogy egyre bővülően lássák el a feladataikat.

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke a kamarai oktatás, továbbképzés helyzetéről beszélt.

Dr. Lovász Zoltán, Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke az állam, az igazságszolgáltatás, az igazságügyi szakértés és szakmai kamarák kapcsolatáról beszélt.

A konferenciát Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke zárta. Elmondta, hogy a Szövetség a konferencia megszervezésével rá kívánt világítani arra, hogy a szakmai kamarák, mint a demokratikus jogalkotás résztvevői véleményük, javaslataik, észrevételeik átadásával megfelelő hangsúllyal kívánnak részt venni a jogalkotásban nem csak a véleményezés, hanem kezdeményezés szintjén is.

Bár a tizenöt hivatásrendi kamara különböző jellegű szakmai területeket képvisel, a sokszínűség megtartása mellett egyre fontosabb, hogy egymás véleményét megismerhessük, és tudatosítsuk: a jogalkotóknak nemcsak érdeke a kamarák bevonása a törvényhozás folyamatába, hanem kötelessége is. A demokratikus jogalkotás nem nélkülözheti a kamarákban megjelenő szaktudást!

 

 

Betöltés...
X