"A leányvállalat 2019. év elején osztalékot hagyott jóvá az anyavállalat számára a 2018. évi beszámoló elfogadásakor. Az anyavállalat ezt az osztalékot követelésként és pénzügyi műveletek bevételeként kimutatta a döntés napjával. Az anyavállalat holding cég, csak részesedéssel rendelkezik, árbevétele és költségei nincsenek. Az osztalék összegét a leányvállalat részben átutalta, részben pedig még nem utalta át az anyavállalatnak. A tulajdonosok döntése alapján az anyavállalat osztalékelőleget kíván fizetni 2019-ben, amely megegyezik a leányvállalattól kapott osztalék összegével.

Kérdés
Közbenső mérleg alapján fizethet az anyavállalat osztalékot a tulajdonosainak a fentiek alapján, ha csak osztalék bevétele volt?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli szabályok szerint az anyavállalat közbenső mérleg alapján rendelkezik eredménnyel így fizethet osztalékelőleget a tulajdonosai részére a fennálló szabad pénzeszközeiből."

2019. február


A 2019. évben fizetendő osztalékelőlegről döntést akkor lehet hozni, ha a 2018. évi beszámoló már elfogadásra került. Ha ezen túl van a Holding, akkor készíthet közbenső mérleget 2019-ben, természetesen 2019. évi fordulónappal. Ebben az esetben egyetértek a kérdező megoldásával. Az Szt. osztalékelőlegre vonatkozó szabályai szerint a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel fizethető osztalékelőleg. Ennek feltétele a 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg elkészítése is. A Ptk. szerint két beszámoló elfogadása közötti időszakban lehet osztalékelőleg kifizetéséről dönteni, ha a feltételek fennállnak. A közbenső mérleg mutatni fogja azt az eredményt, amit a Holding a leányvállalatától kapott. Ezt ugyanis úgy könyvelte a Holding 2019-ben, hogy T 3. Egyéb követelések – K 9. Kapott (járó) osztalék, részesedés. Természetesen a Holdingra is vonatkozik a Ptk. azon szabálya, hogy a kifizetés nem sérthet hitelezői érdekeket. Lásd a Ptk. 3:184. § (1)! …Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

Ha a Holding még nem fogadta el a 2018. évi beszámolóját, akkor is joga van osztalékelőleg kifizetéséről határozni, hiszen most is fennáll még a két beszámoló elfogadása közötti időszak, csak ebben a pillanatban a 2019. évi döntés alapja egy 2018. december 31-ét megelőző fordulónapú, 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg lehet. Sőt, ezt a közbenső mérleget 2018. december 31-et megelőző fordulónappal 2019-ben is el lehet készíteni egészen addig, amíg nincs elfogadott beszámoló a 2018. év tekintetében. Ez a közbenső mérleg azonban nem tudja tartalmazni a 2019. évi döntést a kapott osztalékról, mert könyvelni ezt is csak a döntés évében lehet, hasonlóan a fizetendő osztalékhoz.

Ha a Holding már elfogadta a 2018. évi beszámolóját, akkor ott dönthetett volna magáról az osztalék összegéről is a 39. § (3a) bekezdése alapján. A leányvállalati osztalék tehát figyelembe vehető az osztalék forrásánál, akár megkapták pénzben, akár nem. Ennek az az oka, hogy a járó osztalékot korábban aktív időbeli elhatárolásként (vagy egyéb követelésként) az előző évi beszámoló fordulónapjára vissza kellett könyvelni, tehát forrása volt az osztalékfizetés lehetőségének a döntéskor. A 2016-tól hatályos szabályok értelmében ez az összeg már nem könyvelhető vissza, azaz a 2019. évi döntés nem könyvelhető le 2018-ra pl. aktív időbeli elhatárolásként, de magánál az osztalékról szóló döntésnél figyelembe vehető. Ez az összeg a bevételek között szerepel, és ha kifizették volna osztalékként: T 4. ET – K 3. Pénzeszközök v. 4.ERLK, akkor ezzel az összeggel az ET egészen a következő évi eredmény átvezetéséig negatív összeg lenne. Sajnos a magyar szabályok az eredmény átvezetését csak a következő év január 1-jén teszik lehetővé és nem a fordulónapon, mint az IFRS-ek rendszerében.

 

Szt. 39. §
(3a) * A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
(4) * Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Szt. 40. § (3) * Ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlege, illetve a - 21. § szerinti - közbenső mérleg a külön jogszabályban meghatározott időtartamon belül több kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál, a feltételek vizsgálata során azokat együttesen (egybe számítva) kell figyelembe venni.

Ptk.
3:186. § [Az osztalékelőleg]
(1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha
a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.
(3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Betöltés...
X