"Egy Kft. egyszerűsített éves beszámolóját a vállalkozás folytatásának elve alapján készítette, mely információ a kiegészítő mellékletben rögzítésre került. A rendelkezésemre álló információk alapján a vállalkozás folytatásának elve a beszámoló készítése során, nem helytálló, ezért a véleménynyilványítás visszautasítása vélemény kiadását tervezem. Nem áll rendelkezésre olyan alternatív megoldás, elfogadható tény, amivel a vállalkozás folytatásnak elve igazolható/bizonyítható lenne."

Kérdés
A véleménynyilvánítás visszautasításának alapja szakasznak mennyire kell részletesnek lennie?
Elégséges, ha ez a szakasz csak azt az egy fő dolgot tartalmazza, ami miatt a véleménynyilvánítás visszautasítása történik, vagy egyéb a beszámoló egyes soraira vonatkozóan is fel kell sorolni azokat az eltéréseket, amiket megállapítottam, hasonlóan, mintha tiszta záradékot adnék figyelemfelhívással?
Hogyan kerülhető el, hogy a könyvvizsgálói jelentés ebben az esetben ne legyen önmagát beteljesítő jóslat?
Hol lelhető fel olyan irodalom, cikk, felsorolás stb. ami az 570. témaszámú standard A33-as pontjában leírt „… rendkívül ritka esetekben megfelelőnek tarthatja a véleménynyilvánítás visszautasítását ..”-ra magyarázatot, eligazítást ad? Kérem, definiálják, mit értsek ez alatt?
Mikor kell felszámolás alapú számvitelt készíteni? Ha egy szállító (aki egyben a Kft. kisebbségi tulajdonosa is) felszámolási eljárást kezdeményezett a cég ellen, és a cég nem tudja a szállítót kifizetni, ez már elégségesek ok a felszámolás alapú számvitel alkalmazására, és/vagy a beszámoló ilyen elvek alapján történő elkészítésére, vagy, ha nem mik azok a kumulatív, vagy egyéb hatások, szempontok, amikor ez bekövetkezik?"

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A könyvvizsgálói jelentés véleménynyilvánítás visszautasításának alapja szakasznak elégséges, csak a fő dolgot tartalmaznia. Miden egyéb megállapítást a könyvvizsgálói munkaprogramban kell rögzíteni, továbbá a vezetés felé kommunikálni, például vezetői levélben, a nem helyesbített hibás állítások hatásainak átadásával.

 2017. július

 


Sajnos a tényállás ismertetésénél Ön nem írta le, hogy milyen körülmények, illetve bizonyítékok alapján van véleményeltérés Ön és a vizsgált társaság álláspontja között a vállalkozás folytathatósága tekintetében. A leírása ugyanis egyértelműen arra utal, hogy véleményeltérés áll fenn, nem pedig arról lenne szó, hogy Ön nem tudott elegendő és megfelelő bizonyítékot beszerezni a vállalkozás folytathatóságának a megítéléséhez. E két dolog között alapvető fontosságú lenne a megfelelő különbségtétel, ugyanis átfogó hatású véleményeltérés esetén „ellenvélemény”-t, a bizonyítékszerzésre való képtelenség esetén viszont „a véleménynyilvánítás visszautasítása” típusú könyvvizsgálói jelentést kell kiadni.

A megfogalmazott kérdései között utalt arra, hogy „egy szállító (aki egyben a Kft. kisebbségi tulajdonosa is) felszámolási eljárást kezdeményezett a cég ellen, és a cég nem tudja a szállítót kifizetni”. Ha jól sejtem, ez lehet az az ok, amely miatt Ön nem ért egyet a beszámolónak a vállalkozás folytathatóságára vonatkozó állításával, miután valószínűleg ez az információ még a mérlegkészítés napja, illetve a könyvvizsgálói jelentés kiadása előtt a vizsgált társaság és az Ön tudomására jutott.

Az 570-es és a 705-ös könyvvizsgálati standardok megfelelő eligazítást adnak erre az esetre, megemlítve azt, hogy ha nem IFRS szerint készült a beszámoló, akkor a könyvvizsgálónak az adott beszámolási keretelvekre tekintettel kell kialakítania a követendő eljárást. Mindezek alapján a kérdéseire röviden az alábbi válaszok adhatók:

1. Javaslom, hogy mindenekelőtt a társaság vezetésével egyeztessen a felszámolási eljárás szállító általi kezdeményezése tárgyában, és vitassa meg velük, miért nem akarják az ezzel kapcsolatos információkat beleírni a 2016. évi egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletébe. Amennyiben a kiegészítő mellékletben megfelelő közzétételeket tesznek a kezdeményezett felszámolási eljárásról és annak megindítása esetén a társaságra, annak fizetőképességére és a vállalkozás folytathatóságára vonatkozó hatásáról és az ezzel kapcsolatos lényeges bizonytalanságról (ha ilyen hatás áll fenn), akkor ugyanis elegendő lenne egy, a vállalkozás folytathatóságával kapcsolatos lényeges bizonytalanságra utaló figyelemfelhívó megjegyzést tenni a könyvvizsgálói jelentésben. Mindenképpen szükséges lenne a kiegészítő mellékletben a társaságnak, illetve a figyelemfelhívásában a könyvvizsgálónak szólni arról, hogy az eszközök és források értékelésénél figyelemmel voltak-e a tulajdonos/szállító által kezdeményezett felszámolás tényére vagy sem, és ha igen, akkor annak mi volt a hatása a beszámolóban kimutatott vagyoni és pénzügyi helyzetre. Emlékeztetem azonban arra, hogy a felülvizsgált és módosított 570-es témaszámú standard 22. bekezdése értelmében a vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanságot, vagyis azokat a tényeket és a körülményeket, amelyek kétségessé teszik a vállalkozás folytatását, a közzétételekre való hivatkozással együtt,  a könyvvizsgálói jelentésnek egy külön „A vállalkozás folytatására vonatkozó lényeges bizonytalanság” című szakaszában kell elhelyezni. Ennek a könyvvizsgálói jelentésen belüli elhelyezését szemlélteti a kamara honlapján található illusztratív jelentésminta az alábbi linken:


A javaslatom szerinti esetre vonatkozó könyvvizsgálói jelentés megszövegezéséhez segítséget nyújthat a kamara honlapján található másik jelentésminta, amely a felszámolás megkezdését megelőző tevékenységet lezáró beszámoló vizsgálatára adott könyvvizsgálói jelentésben szemlélteti a vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanság bemutatását a külön figyelemfelhívó szakaszban. Ez a minta arra az esetre is hasznos segítséget nyújt, ha a jelentés kiadásának időpontjáig a felszámolási eljárás még nem indult meg, ekkor azonban a szöveget ennek figyelembe vételével módosítani szükséges.


2. A felszámolás alapú számvitel alkalmazásának nálunk a 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet határozza meg a kereteit, beleértve annak időbeli alkalmazási hatályát is. Ennek a rendeletnek az előírásait a felszámolási eljárásnak a Cstv. 27. § (1) bekezdése szerinti kezdő napjától kell alkalmazni. Azonban még a felszámolás alatt is a számviteli törvény általános előírásait kell figyelembe venni, a Kormányrendeletben foglaltak szerinti eltéréssel. A felszámolás kezdő napját megelőző napra készítendő tevékenységet lezáró számviteli beszámolót is a számviteli törvény szerint kell elkészíteni, és a Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében az e mérlegben kimutatott tételek alátámasztására szolgáló záróleltárba a mérleg fordulónapján meglévő befektetett eszközt és forgóeszközt, valamint azok forrásait a számviteli törvényben előírtak szerint meghatározott értéken kell felvenni. 

3. Amennyiben az 1. pontban leírt módon nem tud eljárni, mivel a társaság továbbra sem közli a vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanságot, annak körülményeit és hatását az egyszerűsített éves beszámolója kiegészítő mellékletében, de Önnek rendelkezésére állnak azok a bizonyítékok, amelyek alátámasztják a lényeges bizonytalanság fennállását, akkor megállapítható, hogy a beszámoló a közzétételek tekintetében lényeges hibás állítást tartalmaz (azaz lényeges információ hiányzik), amelynek hatása a beszámoló egészére nézve átfogónak minősül. Ebben az esetben, véleményem szerint, ellenvéleményt kell kifejezni a könyvvizsgálói jelentésben, vagyis azt, hogy a beszámoló nem mutat megbízható és valós képet, amelyet az ellenvélemény alapja szakaszban meg kell indokolni.

4.  A leírtak alapján erre az esetre nem lenne megfelelő a véleménynyilvánítás visszautasítása. Ez valóban csak olyan, ritkán előforduló esetben lehet a legmegfelelőbb választás a könyvvizsgáló részéről, amikor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem tud következtetést levonni arról, hogy helyénvaló-e a vállalkozás folytatásának elve alapján való beszámoló készítés (akár még ha lényeges bizonytalanság áll is fenn), vagy ellenkezőleg, nem helyénvaló. Nálunk, a számviteli szabályozásból adódó előírások alapulvételével a fenti 1. és 3. pontban leírtak szerint ki tudja alakítani a könyvvizsgáló a következtetését, ha ehhez a bizonyítékok a rendelkezésére állnak, ezért ilyenkor nem kell (és nem is lehet) a véleménynyilvánítás visszautasítása típusú jelentéshez folyamodnia.

Amennyiben mégis az az eset állna fenn, hogy elegendő és megfelelő bizonyítékok hiányában nem tud végső következtetést levonni a vállalkozás folytathatóságáról, akkor a 705-ös standardban foglalt követelmények szerint adhat véleménynyilvánítás visszautasítása típusú könyvvizsgálói jelentést. (Ezek közül, a feltett kérdései tekintetében, kiemelést érdemelnek az ISA 705.19, 705.26, 705.27, 705.28-29, 705.A24, A26, A27 bekezdések.)
A „véleménynyilvánítás visszautasításának alapja” szakaszban az indoklás részletességét bemutató jelentésmintát a fönt említett linken talál a kamara honlapján miatt címen.
 

Betöltés...
X