"A Társaság fő tevékenységi köre szoftverfejlesztés, amelyet 2007-es alapítása óta főként állami és EU-s kutatás-fejlesztési támogatásokból finanszíroz. Nyolc sikeresen lezárt fejlesztési projekt után a termékek eljutottak arra a szintre, hogy a társaság sikeresen tovább terjeszkedjen nemzetközi piacokon is, ahol 2012 óta jelen van egy brit és egy török leányvállalattal.
Az eredményes nemzetközi terjeszkedés érdekében jelenleg tárgyalásokat folytat egy potenciális befektetővel, amely a társaság brit leányvállalatába kíván tőkét befektetni 40%-os tulajdonrészért cserébe.
A társaság újra kívánja strukturálni működését a befektetés során. Ennek eredményeképpen az aktivált immateriális jószágok jelentős része átkerülne az brit leányvállalat könyveibe vagyoni hozzájárulásként, amelyért cserébe részesedésének értéke megnőne a brit leányvállalatban (a könyv szerinti értéktől eltérő mértékben a létesítő okirat módosításában, illetve alapítói vagy taggyűlési határozatban rögzítettek alapján). Az immateriális jószágok brit leányvállalatnak történő átadásához a támogató szervezet jóváhagyását adta. A támogató szervezet az immateriális eszközök átadhatóságának érdekében ún. teljesítési segédként vonta be a brit leányvállalatot, kiterjesztve ezzel a fenntartási időszak alatt fennálló kötelezettségeket a brit leányvállalatra.

Tekintettel arra, hogy az immateriális jószágok pályázati támogatásokból valósultak meg (mind a támogató szervezet által elfogadott, jóváhagyott pályázatok, amelyek jelenleg fenntartási időszakban vannak), ezért az aktivált értékkel összefüggésben a Kft. bevételt határolt el a mérlegében, a 2000. évi C. számviteli törvény (a továbbiakban Szvt.) 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint, mivel „a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét”.
Az elhatárolt bevételeket jelenleg a társaság az immateriális eszközök értékcsökkenésével arányosan oldja fel követve a Szvt. 45. § (2) bekezdésének rendelkezéseit: „A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.”
Szintén a támogatásokból megvalósult fejlesztési projektekhez kapcsolódóan a Társaság követve a Szvt. 38. § (3) bekezdés c) pontját, miszerint az eredménytartalékból kell átvezetni „az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget”, lekötött tartalékot képzett az aktivált immateriális javak értékével megegyezően.
A brit leányvállalatra a brit számviteli előírások vonatkoznak. A brit számviteli előírások közül az SSAP 4 standard foglalkozik az állami támogatások számviteli elszámolásaival (amely nincs lekorlátozva országokra, állami támogatások közé a bármely országból érkező támogatások is beletartoznak.).
Értelmezésünk szerint Az SSAP 4 standard 27-es bekezdése alapján „a bizonyos körülmények esetén felmerülő lehetséges visszafizetési kötelezettségeket csak a visszafizetés valószínűségének arányában lehet bemutatni”. Az átadott immateriális jószágokhoz kapcsolódó támogatások visszafizetésének valószínűsége alacsony, mivel kizárólag a támogató szervezet által elfogadott, ellenőrzött és lezárt pályázatok kapcsolódnak az átadott immateriális jószágokhoz.
Amennyiben nem lehet egyértelműen kötelezettségként kimutatni a brit leányvállalat mérlegében a teljesítési segédként való bevonás következtében lehetséges kötelezettséget, vizsgálandó, hogy miként biztosítható a megbízható és valós összkép a brit leányvállalat mérlegében.
Értelmezésünk szerint ezt a kérdéskört szabályozza az FRS 12 standard. Ez a standard tartalmazza a céltartalékok és függő kötelezettségek kimutatására vonatkozó előírásokat, amely az IAS 37 nemzetközi számviteli standardra épül. Mind az FRS 12, mind az IAS 37 szigorú előírásokat tartalmaz a céltartalékok képzésére, illetve a függő kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatására.
Ezek alapján céltartalékot akkor mutathat ki a gazdálkodó egység az FRS 12 (IAS 37) 14. bekezdése alapján,
(a) ha olyan múltbéli eseményekre visszavezethető, meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van;
(b) amelynek rendezése várhatóan gazdasági hasznossággal bíró javak kiáramlását fogja eredményezni;
(c) és a kötelem (kötelezettség) nagyságára megbízható becslést lehet adni.
A brit leányvállalat esetében sem a (b), sem a (c) pont nem teljesül, mivel a kapott támogatások visszafizetése nem valószínű, illetve a kötelem nagyságára sem lehet megbízható becslést adni.
A fentiek alapján értelmezésünk szerint a megbízható és valós összkép érdekében az átvett immateriális jószágokhoz kapcsolódó, a támogató szervezet által a teljesítési segédként való kijelöléséből származó lehetséges kötelezettségeket függő kötelezettségként kell bemutatni, amely olyan lehetséges kötelem, „amely létezése bizonytalan jövőbeni események bekövetkezésétől függ, mely eseményeket nem kizárólag a gazdálkodó egység irányítja” az FRS 12 12. (vagy IAS 37 10.) bekezdése alapján.
Függő kötelezettségek

IAS 37.,27 bek. A gazdálkodó egységnek nem szabad megjelenítenie függő kötelezettséget.
A függő kötelezettség:
(a) olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több,
nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy
(b) olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatták ki, mert:
I. nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását fogja igényelni; vagy
II. a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

29.bek. Ha a gazdálkodó egység egyetemlegesen felelős egy kötelemért, úgy a kötelem azon részét, amelynek várhatóan egyéb felek tesznek eleget, függő kötelezettségként kell kezelni.

Az FRS 12 (IAS 37) 27. bekezdésének értelmében függő kötelezettséget a gazdálkodó szervezet mérlegében nem mutathat ki, hanem azt a kiegészítő mellékletben kell szerepeltetnie (FRS 12 91. bekezdés).
45. § (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt
a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét,

(2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.

A Számviteli tv. 45.§ (2) pontja alapján az apportba adás részeként az immateriális javak rendkívüli ráfordításként kivezetésre kerülnek, és a passzív időbeli elhatárolások között szereplő halasztott bevétel rendkívüli bevételként kerül elszámolásra.
A Számviteli tv. 38. § (9) bekezdése alapján, „a lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.
Ezalapján a Társaság könyveiben az immateriális jószágokhoz kapcsolódóan képzett lekötött tartalékot az eszközök kivezetésekor az eredménytartalékkal szemben feloldja.

 

Kérdés
Helyes-e az értelmezés, miszerint
- a Kft, - függetlenül attól, hogy a Támogató a kötelezettséget fenntartja - a hazai számviteli törvény előírása alapján a lekötött tartalékot kivezetéskor az eredménytartalékkal szemben visszavezeti?
- Hogyan értelmezendő a Támogató részéről a “teljesítési segéd” kifejezés? Az egyetemleges felelősség milyen formában kell, hogy megjelenjen a mérlegekben? Mérlegen kívüli tételként?
- A lekötött tartalék osztalékfizetési korlát. Megszüntetése esetén az eredménytartalék kifizetésre kerülhet. Ezesetben a Támogató érdeke sérül. Figyelembe kell e ezt venni?
- Amennyiben a kötelezettség-megosztás határon kívülre mutat, és a Támogató részéről szerződéses kapcsolat kizárólag a hazai Társasággal szemben áll fenn, értelmezhető e úgy a kifejezés, hogy a Kft könyveiben a lekötött tartalékot változatlan formában köteles fenntartani?
- Jól értelmezzük e, hogy a Társaság brit leányvállalatánál az átvett immateriális eszközökhöz kapcsolódó, a támogató szervezet által teljesítési segédként történő bevonás következtében létrejövő lehetséges kötelezettséget a brit leányvállalat nem szerepeltetheti mérlegében, és azt a kiegészítő mellékletben szükséges bemutatnia?
- Amennyiben az eszközkivezetéskor a lekötött tartalék feloldásra kerül, milyen más számviteli eszköz marad a kötelezettség kimutatására? Egyáltalán szükséges e bármilyen kötelezettségvállalás szerepeltetése a könyvekben?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A Sztv. alapján a Társaság könyveiben az immateriális jószágokhoz kapcsolódóan képzett lekötött tartalékot az eszközök kivezetésekor az eredménytartalékkal szemben fel kell oldani.
Azokat a kötelezettségeket, amelyeket az Sztv. szabályai szerint nem lehet szerepeltetni a Kft. mérlegtételei között (de egyébként a vállalkozást terhelő kötelezettségek), mérlegen kívüli tételként kell kimutatni a kiegészítő mellékletben.
A Társaság brit leányvállalatánál az átvett immateriális eszközökhöz kapcsolódó, a támogató szervezet által teljesítési segédként történő bevonás következtében létrejövő lehetséges kötelezettséget a brit leányvállalat nem szerepeltetheti mérlegében, azt a kiegészítő mellékletben szükséges bemutatnia."

2014. december


1. kérdéshez
Igen, véleményem szerint helyes. A számviteli törvény meglehetősen egyértelműen fogalmaz az immateriális javak közötti aktiváláskor keletkező lekötött tartalék megszüntetése tekintetében. Ha az eszközöket kivezetik a könyvekből költségként, ráfordításként, akkor a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldani, meg kell szüntetni. Azt gondolom, hogy a kötelezettség lehetőségének fenntartása nem indokolja a lekötött tartalék fenntartását, mivel ez az eredmény változásához kapcsolódik, azaz osztalékfizetési korlátként funkcionál.

2. kérdéshez
A teljesítési segéd bevonása ebben a helyzetben csak annyit jelent véleményem szerint, hogy a támogatott hiába vitte apportba a támogatásból finanszírozott eszközeit, az esetleges visszafizetési kötelezettsége továbbra is fennáll. Ez a kötelezettség azonban nem mérlegképes, ezért valóban csak mérlegen kívüli tételként tudják bemutatni. A Ptk. 315. § szerint: aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. A kötelezett a teljesítési segéd szerződésszegéséért is úgy köteles helytállni a jogosulttal szemben, mintha személyesen maga járt volna el.

3. kérdéshez
Véleményem szerint nem sérül a támogató érdeke, hiszen az osztalékfizetési korlát azért szűnik meg, mert elszámolták az eszközt a kivezetéskor az eredménnyel szemben ráfordításként. Ebben a helyzetben, ha csak ezt nézzük, akkor nem változott az osztalékfizetési helyzet érdemben. Tudjuk persze, hogy számszakilag nem ugyanaz a kifizethető osztalék maximuma, de ez már adózásból adódó probléma.

4. kérdéshez
Lekötött tartalékot az Szt. szerint akkor kell képezni, ha a képzéséhez szükséges jogcím fennáll. A fenti esetben nem áll fenn a törvény szerinti tételes jogcím, tehát lekötött tartalékot sem kell rá képezni. Természetesen a jogcímek között található olyan, miszerint a vállalkozás saját döntése alapján képez lekötött tartalékot, amit a fenti esetben is megtehet.

5. kérdéshez
A brit leányvállalat számviteli elszámolási szabályairól a konzultációs szolgálat nem tud nyilatkozni, ez nem feladata. Mindazonáltal a kérdező megoldása a rendelkezésre álló információk alapján helyesnek tűnik.

6. kérdéshez
Véleményem szerint igen! A mérleg alatti (kívüli) tételekről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni.

Betöltés...
X