"ISA 501 rendelkezik a könyvvizsgáló készlet leltározáson való részvételéről, a készletek fizikai leltározásának ellenőrzéséről a Számviteli törvény 2012-től hatályos rendelkezése menniységi nyilvántartás vezetése esetén csak 3 évente írja elő a készletek fizikai leltározással történő egyeztetését

A két ellentmondás alapján, a könyvvizsgálatra kötelezett társaságok, melyeknél a készlet állomány jelentős pozíció, kötelező az évenkénti fizikai leltárfelvétel? Az alternatív módnak az is megfelel, ha a készletnyilvántartási rendszerre vonatkozó tesztelés eredménye alapján a rendszer megfelelő és ez alapján fogadja el az analitikában szereplő mennyiségi adatokat a könyvvizsgáló?

Készletek 4. Ha a készletek jelentősek a pénzügyi kimutatások szempontjából, a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie a készletek létezésére és állapotára azáltal, hogy: (a) részt vesz a fizikai leltárfelvételen, hacsak nem kivitelezhetetlen, annak érdekében, hogy (hiv.: A1–A3. bekezdés): (i) értékelje a vezetés utasításait és eljárásait a gazdálkodó egység fizikai leltárfelvételi eredményeinek nyilvántartására és kontrollálására vonatkozóan (hiv.: A4. bekezdés); (ii) megfigyelje a vezetés leltározási eljárásainak végrehajtását (hiv.: A5. bekezdés); (iii) szemrevételezze a készleteket (hiv.: A6. bekezdés); és (iv) tesztszámolásokat hajtson végre (hiv.: A7–A8. bekezdés); továbbá (b) könyvvizsgálati eljárásokat hajt végre a gazdálkodó egység végleges készletnyilvántartásaira vonatkozóan annak meghatározása céljából, hogy azok pontosan tükrözik-e a tényleges készletleltározási eredményeket. 5. Ha a fizikai leltárfelvételt nem a pénzügyi kimutatások fordulónapján végzik, a könyvvizsgálónak a 4. bekezdésben előírt eljárásokon felül könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania arra vonatkozó könyvvizsgálati bizonyíték szerzése érdekében, hogy a leltárfelvétel napja és a pénzügyi kimutatások fordulónapja közötti készletváltozásokat megfelelően rögzítették-e. (Hiv.: A9–A11. bekezdés.) 6. Ha előre nem látott körülmények miatt a könyvvizsgáló nem tud jelen lenni a fizikai leltárfelvételen, más időpontban kell leltárfelvételt készítenie vagy megfigyelnie, és könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania a közbenső ügyletekre vonatkozóan. 7. Ha a fizikai leltárfelvételen való részvétel kivitelezhetetlen, a könyvvizsgálónak alternatív könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a készletek létezéséről és állapotáról. Ha ez nem lehetséges, a könyvvizsgálónak minősítenie kell a könyvvizsgálói jelentésben lévő véleményt a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. (Hiv.: A12–A14. bekezdés.)"

2013. január


A számviteli törvény és az ISA 501-ben megfogalmazottak készlet leltározásra és az azon való részvételre vonatkozó szabályai véleményem szerint nincsenek lényeges ellentmondásban. Az Szt. szerinti leltározás végrehajtható tényleges mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel. Három évente kötelezővé tették a mennyiségi felvétellel való leltározást akkor is, ha valaki egyébként folyamatosan év közben legalább mennyiségben vezeti a nyilvántartásokat, de a közbenső években automatikusan kötelező az egyeztetéssel való leltározás. Ez utóbbi persze csak azt jelenti, hogy a mérlegtételek leltárral történő alátámasztása kötelező, és ilyen esetekben a leltár elkészíthető a nyilvántartásokból is. Ez tulajdonképpen egyfajta egyeztetés. Az ISA 501 7. szakaszára hivatkozott a kérdező, miszerint ha a könyvvizsgáló nem tud valamilyen oknál fogva kellő bizonyosságot szerezni a készletekről azért, mert nem tudott részt venni a leltározáson, vagy mert nem volt leltározás, akkor alternativ módon kell meggyőződnie a készletek mérlegbeni értékének helyességéről. Mivel a könyvvizsgáló feladata annak eldöntése is, hogy a beszámoló az Szt. szabályai szerint készült, vizsgálja a mérlegtételek leltárral való alátámasztását. A szabályszerűség tehát fennállhat, ha vezette folyamatosan év közben a készletekről szóló nyilvántartását a társaság legalább mennyiségben. Ettől még lehet, hogy a készlet a valóságban nincs meg.

A könyvvizsgálónak ettől még nem gondolom, hogy kérnie kellene minden évben, hogy készüljön mennyiségi leltárfelvétel a készletekről azért, hogy a mérlegérték alátámasztható legyen és Ő is meg tudjon felelni a ISA 501 részvételre vonatkozó előírásainak. Véleményem szerint a nyilvántartások meghatározott szintű egyeztetésével (alternativ könyvvizsgálati eljárásokon keresztül) szerezhető kellő bizonyosság a készletek létezésére és állapotára vonatkozóan. Ennek keretében a szükséges mértékben a könyvvizsgáló kérheti a társaságtól, hogy a nyilvántartásokban szereplő készletek létezéséről és állapotáról szeretne meggyőződni, ezért a nyilvántartásokban általa megjelölt készletek tekintetében végezzenek egyeztetést. Ez azt is jelentheti, hogy a nyilvántartásokat össze kell vetni a konkrét készletekkel mennyiségben, minőségben és értékben. Ez tulajdonképpen már egy leltározási mód, csak nem egy “vakleltár”. Azt is el tudom képzelni, amit a kérdező felvetett a kérdésében, miszerint a készletnyilvántartás tesztelése elegendő bizonyítékot képes nyújtani a készletek létezésére és állapotára vonatkozóan. Ez mindig a rendelkezésre álló információk függvényében mérlegelendő és a könyvvizsgáló szakmai kompetenciájára van bízva.

Ha tehát nincs leltározás az adott üzleti évben, akkor alternatív módon kell bizonyítékot szereznie a könyvvizsgálónak arra, hogy a készletek létezése és állapota tekintetében nem tartalmaz a beszámoló lényeges hibás állításokat. Ha erről leltározás nélkül nem tud meggyőződni, akkor bizony jöhet a 705. témaszámú standard figyelembe vétele. Ebben az értelemben tehát van némi ellentmondás valóban.

Betöltés...
X