"2009.09.01-jén beolvadt társaságunkba egy másik társaság. A beolvadás során elkészült a végleges vagyon mérleg és a végleges vagyonleltár is, mindkettőt könyvvizsgáló hitelesítette. A vagyonmérlegben átértékelés nem szerepelt, a megszűnő (jogutód) társaság tárgyi eszköz analitikája alapján került összeállításra. Társaságunk a végleges vagyonleltár alapján a leltár szerinti vagyonértéken (korábbi nettó érték) aktiválta a tárgyi eszközöket, vette készletre a készleteket stb. A tárgyi eszközöknél a vagyonleltár szerint - mint a beolvadást hitelesen alátámasztó számviteli bizonylat szerint vettük nyilvántartásba az átvett eszközöket. Többek között nyilvántartásba vettünk egy "park felépítmény" címszóval a leltárban szereplő eszközt, mely a társaság tulajdonába került parknak (földterület), a korábbi években történő kialakítását tartalmazza feltételezésünk szerint. 2009 óta erre a park felépítményre elszámoljuk évenként a 6%-os értékcsökkenést. 2011 évben új könyvvizsgáló érkezett társaságunkhoz, aki ezt az elszámolási módot nem fogadja el, és kötelezni akarja társaságunkat arra, hogy értékbecslést csináltassunk, ami alapján meghatározza az értékbecslő, hogy mennyit érnek a padok, a térburkolat, a murva burkolat, a tó, a tavi halak és a tó növényzete stb. Társaságunk számviteli politikájában nem választotta a piaci értéken való értékelést.
Helyesen járt-e el társaságunk akkor, amikor a vagyonleltár alapján vettük készletre az ott meghatározott megnevezéssel és vagyonértékkel az eszközt? Lehet-e egy park építést úgy minősíteni - egy beruházási egységnek -, mint egy épületet, ahol szintén nem leltározzuk külön-külön a villanyszerelést, bádogozást stb.? Kötelezheti-e a könyvvizsgáló társaságunkat, hogy értékbecslés alapján módosítsuk számviteli nyilvántartásunkat, illetve jogszerűen jár-e el, ha értékbecslés el nem végzése esetén a beszámolónkra korlátozó záradékot ad?
Véleményem szerint:
1. A vagyonleltár a beolvadás számviteli alapbizonylata, amelyet a könyvvizsgáló hitelesített, ezért ez a beolvadás könyvelésének alapbizonylata, ami konkréten azt jelenti, hogy attól, az abban foglalt meghatározásoktól és vagyonértékektől jog szerint eltérni nem lehet.
2. A földterületből akkor lesz park, ha az "megépítik". A "megépítés" ugyanolyan építési beruházás, mint az ingatlan építés. A park kialakítása során elszámolt tervezési, kivitelezési költségeket, műszaki ellenőrzési költségeket mint egységes beruházás kell aktiválni és a használati idő figyelembe vételével a számviteli törvény szabályai szerint érték csökkenteni. "

2013. január


A felvetett kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Az új könyvvizsgálónak abban igaza van, hogy a parképítés során létrehozott eszközöket egyedileg kellett volna értékelni, illetve állományba venni (pl. útburkolat, park bútorai, növények, stb).
Az átalakulás során, a vagyonleltár alapján átvett eszközök állományba vételével és a vagyonleltár alapján történő értékcsökkenés elszámolásával egyetértek. Azzal azonban fenntartásaim vannak, hogy a park eszközeinek leírásánál több mint 16 éves leírási idővel számolnak.

Semmiképpen nem fogadható el a könyvvizsgáló abbéli véleménye, hogy a leltárfelvétel és értékelés alapján piaci értéken kellene értékelni a park eszközeit és ennek megfelelően értékhelyesbítést szerepeltetni a mérlegben. Ezt az Szt. csak lehetőségként biztosítja.
Az azonban szükségesnek tartom, hogy elvégezzék a park eszközeinek az értékelését, és abban az esetben, ha ezek együttes piaci értéke kevesebb (tartósan és jelentősen), mint nettó értéke, akkor terven felül értékcsökkenést számoljanak el. Ezt követően akár sor kerülhet a nettó érték szétbontására és az eszközönkénti nyilvántartásra.

Mindenképpen hangsúlyozni kell fentiekkel kapcsolatban a számviteli törvény költség-haszon összevetésének elvét. Ennek megfelelően meg kel előzetesen vizsgálni, hogy ezek az eszközök a társaság vagyoni elemei között lényegesnek tekinthetőek-e.
 

Betöltés...
X