"A "Javaslat a könyvizsgálói tevékenységért járó díjtétel-minimumok meghatározásához" közleményben a mérlegfőösszeg - árbevétel alapján ajánlott díjazás alternatíva vagy kettős feltétel? Én dönthetem el, hogy melyik alapján szeretném a díjazásom vagy mind a két feltétel együttes alkalmazásával kell a díjamat megállapítanom.


A könyvvizsgálónak a díjat a várható időráfordítás alapján kell meghatároznia. A könyvvizsgálónak az időráfordítást a munka egészére fel kell mérnie. Tehát át kell gondolni a szerződéskötésre, a megbízó megismerésére fordított időt, az évközi vizsgálatokat, a szabályzatok ellenőrzését, a tervezésre fordított időt, az évközi teszteléseket, majd a beszámoló ellenőrzését. A beszámoló ellenőrzéséhez szükséges idő természetesen függ attól, hogy mekkora a vagyon értéke, az egyes mérlegsorok mögött milyen vagyontételek húzódnak meg, mekkora változások történtek a vagyonban, vannak-e szokatlan események, melyek ellenőrzése több időt igényel, továbbá mekkora a becsült tételek aránya, végeznek-e piaci értékelést, szükség lehet-e külső szakértőre, egyéb konzultációra. Az eredménykimutatás ellenőrzését szintén befolyásolja a bevételek szerkezete, de annak volumene is, de itt is szempont a szokatlan események aránya, melynek vizsgálatára több időt kell fordítani. A kiegészítő melléklet tartalma, részletezése és a speciális tételek volumene meghatározza az ellenőrzés idejét, de arra is tekintettel kell lenni, hogy éves beszámoló esetén üzleti jelentés is készül, melynek a beszámoló többi részével való összhangjáról is véleményt kell mondani.
A beszámoló ellenőrzésének része az egyéb információk, nyilatkozatok bekérése, feldolgozása, a leltár ellenőrzése, ami nagyon eltérő időt igényelhet a különböző cégeknél. Az sem közömbös, hogy milyen időközönként van taggyűlés, ahol a könyvvizsgálónak jelen kell lenni, az előterjesztett anyagokat véleményezni kell stb.
A könyvvizsgálók a fentiek alapján eltérő díjakat állapítanak meg, ami az említett szempontokra tekintettel indokolt. Ugyanakkor rendszeresen tapasztalható, hogy a munka megszerzése érdekében sokan áron alul vállalják a munkát. Ez azt jelenti, hogy több megbízást látnak el annál, amit a standardok alkalmazásával tisztességesen el tudnának végezni, ami kedvezőtlen a munka minőségére nézve. Ez a magatartás nem csak az érintett könyvvizsgáló megítélését rontja, sajnos kihat a könyvvizsgálók általános megítélésére is. Ezért fontos, hogy a díjak a munkára tekintettel, egy tisztességes verseny eredményeként alakuljanak ki.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a „Javaslat a könyvvizsgálói tevékenységért járó díjtétel-minimumok meghatározásához" szempontok kidolgozásával segítséget adott, hogy az árképzés a kisebb cégeknél is - ahol az egyéb tényezők kevésbé meghatározóak-, szakmai jellemzők alapján történjen. Minden könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozásnál érnek el bevételeket és rendelkeznek vagyonnal. Ennek megfelelően legalább ezeket a tényezőket alapul kell venni a díj meghatározásakor.
Minél kisebbek ezek a mutatók, annál kevesebb munkával lehet a megítélésükhöz szükséges bizonyítékokat beszerezni. Ezzel együtt minden vállalkozásra legalább annyi figyelmet kell fordítani, hogy a
a megbízás elfogadása, a vállalkozás megismerése, a kockázatok felmérése, valamint erre alapozva az egyes területek lényegessége meghatározásra kerüljön, a beszámoló tételeire és az ügyletcsoportokra vonatkozóan a könyvvizsgáló elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezzen, továbbá a véleményét ezekre alapozva megfontoltan alakítsa ki. A bizonyítékok áttekintése és a helyes következtetések levonása természetesen csak megfelelően dokumentált vizsgálati anyagból lehetséges.
Ennek megfelelően a díjazás kialakítása során a lehető legtöbb tényezőt kell mérlegelnie, de legalább a kamara által ajánlott mutatókat figyelembe kell vennie. A lényeg az, hogy a díjazás legalább olyan mértékű legyen, ami elegendő a tisztességes munka elvégzéséhez!
 

Betöltés...
X