"Kft. jogelődjének tulajdonosa 2007. szeptember 27. napján kötött kamarai tag könyvvizsgálóval Megbízási szerződést a könyvvizsgálói feladat ellátására.

Tekintettel arra, hogy a Kft. a könyvvizsgáló által elvégzett munka minősége miatt nem kívánta tovább folytatni a megbízási szerződést, törvény adta lehetőségével élve 2009. november 11. napján taggyűlés keretében a megbízási szerződést megszűntette, és új könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződést. Ezen tényről levélben tájékozatta az első könyvvizsgálót.
Ügyfelem jogi képviselője útján vitatja, hogy az első könyvvizsgáló által 2009. novemberében kiállított számla jogosságát, mely a szerződés szerint minden jogalapot nélkülöz, mivel 2009. gazdasági évre vonatkozóan könyvvizsgálói munkát nem végzett..
A 2009. évi beszámoló könyvvizsgálatáért kéri a munkadíjat, annak ellenére, hogy "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes."

A kérdés az, hogy amennyiben naptári évhez igazodó üzeleti év szerint működik a cég, és a taggyűlés 2009. november 11. napján felmondta a könyvvizsgáló megbízási szerződését, jogosult-e a könyvvizsgáló munkadíjat felszámítani, ha a Megbízási szerződés értelmében: "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes."

2010. május


A Kkt. 54. §-a szerint a könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek joga van a megfelelő díjazáshoz, ami szabad megállapodás tárgya.

A Ptk. megbízási jogviszonyt szabályozó 478. § (1) bekezdése a kamarai törvényhez hasonlóan rögzíti, hogy a megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A (2) bekezdés szerint a megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. A (3) bekezdés kifejezetten rögzíti, hogy ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A (4) bekezdés értelmében a díj a szerződés megszűnésekor esedékes.

Az előzőekből következően, amennyiben a konkrét megbízási szerződés a megbízási jogviszony idő előtti megszűntetése esetére nem tartalmaz speciális rendelkezést – például nincs olyan kikötés, hogy a megbízó idő előtti rendes felmondása esetén is köteles a megbízási jogviszonyból hátralévő időre járó megbízási díjat kötbérként, kártérítésként megfizetni –, úgy a könyvvizsgáló a szerződés idő előtti megszűnéséig kifejtett tevékenységével arányos könyvvizsgálói díj megfizetésére tarthat igényt. A tevékenységhez viszonyított arány helyes megállapításánál nem mellőzhető a teljesítéshez szükséges valamennyi résztevékenység, valamint azok egymáshoz viszonyított súlyának a meghatározása.

E körben álláspontunk szerint hangsúlyozni szükséges, hogy a megkeresésben rögzítettekkel ellentétben a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói munkavégzés folyamatos tevékenység, amely akkor sem merül ki a záradék és a jelentés kibocsátásával, ha a hivatkozott megbízási szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a jelentés kibocsátását követően esedékes.

Mindezek kapcsán – a könyvvizsgálói kötelezettségeket szabályozó egyéb jogszabályok és standardok mellett – elég csak a Gt. 44. § (2) bekezdésében szabályozott összehívási/értesítési kötelezettségre utalni.

A megbízó a (tevékenységgel arányos) díj kifizetését legfeljebb abban az esetben tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a rendkívüli felmondására a könyvvizsgáló súlyos szerződésszegése miatt került sor, vagyis az eredmény – a jelentés kibocsátása – részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.

Betöltés...
X