Figyelem! Archivált tartalom. Lehet, hogy már nem aktuális.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara felvételi szabályzata

A kamara küldöttgyűlése elfogadta 2007. december 15-én.
Hatályba lépett 2008. január 1-jén.

Módosítva 2008. május 17-én, mely módosítások 2008. július 1-jén léptek hatályba.

 

Normál dőlt betűvel szedve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a szövegben: kkt), normál betűvel a felvételi szabályzat szövege, a szabályzat és a fejezetek címe mellett félkövér betűvel a MKVK alapszabálya (a szövegben: Asz).

I. Bevezetés

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: kkt) 111. §-ának e) pontja és 112. §-ának a-b) és g) pontja alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara  (a továbbiakban: kamara) küldöttgyűlése a kamarai tagfelvételről és a kamarai tagság megszűnéséről, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásba történő felvételéről és a nyilvántartásból történő törlésről, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gazdálkodó szervezetek számára történő engedélyezéséről és az engedély megszűnéséről, a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba történő felvételéről és a nyilvántartásból történő törlésről, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékébe történő felvételről és a jegyzékből történő törlésről, a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvételéről és az azokból való törlésről, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének és a szüneteltetést követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezéséről a következő szabályzatot alkotja.

II. A felvételi bizottság feladata

Kkt 136. § (1) A kamara felvételi bizottsága

a) első fokon dönt a kamarai tagfelvételről és a kamarai tagság megszűnésének megállapítása tekintetében,

b) első fokon dönt a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezéséről, valamint a szüneteltetést követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezéséről,

c) első fokon dönt a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gazdálkodó szervezetek (szervezetek) számára történő engedélyezéséről és az engedély megszűnésének megállapításáról,

d) első fokon dönt a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékébe történő felvételről és a jegyzékből történő törlésről,

e) eljár az e törvény alapján hatáskörébe tartozó további ügyekben,

f) szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol tevékenységéről az elnökségnek.

(2) A felvételi bizottságot megillető egyéb jogosultságokat és a bizottság további kötelezettségeit e törvény, a kamara alapszabálya és önkormányzati szabályzatai határozzák meg.

Asz 341. A kamara felvételi bizottsága első fokon jár el az alapszabály 6. pontjában lévő táblázat 1)-5) és 7) sorába meghatározott kamarai hatósági eljárásokban.

III. A kamarai tag könyvvizsgáló

III/1. Kamarai tagság keletkezése

Kkt 10. § (1) Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a Magyar Köztársaság területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal.

(2) A kamarai tagfelvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

1. A kkt 5. §-ának a) pontja értelmében a kamarai tagfelvétel kamarai hatósági eljárásnak minősül.

Asz 48. A felvételt a „Kamarai tagfelvételi kérelem természetes személy könyvvizsgáló részére" adatlapon lehet kérni. Az adatlap letölthető a kamara honlapjáról és igényelhető a főtitkári hivatalnál.

2. A felvételi kérelmet a felvételi bizottság elnökének címezve a kamara főtitkári hivatalának kell megküldeni, illetve benyújtani.

Kkt 11. § (1) A kamarába - kérelem alapján - tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek:

a) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,

3. A kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatására irányuló szándékáról a benyújtott adatlapon írásban nyilatkozik.

Asz 105. A kamarai tag könyvvizsgáló tevékenységének megkezdésekor és azt követően köteles rendelkezni legalább a következő eszközökkel: telefon, elektronikus elérhetőség (e-mail, továbbá honlap, ha a kkt-ben és az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítése azt szükségessé teszik).

4. A kérelmező a szükséges technikai eszközök meglétéről adatai megadásával a benyújtott adatlapon nyilatkozik.

Kkt 11. § (1)

b) rendelkezik az e törvényben meghatározott okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel,

Kkt 79. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés államilag elismert, iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképesítés.

(2) A Magyar Köztársaságban az okleveles könyvvizsgálói szakképesítést igazoló oklevelet - a kamara nevében - az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület (a továbbiakban: OKKT) jogosult kiadni.

(3) Az OKKT okleveles könyvvizsgálói szakképesítést igazoló oklevelet ad annak a természetes személynek, aki teljesítette az e törvényben, továbbá a kamara alapszabályában, valamint okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában meghatározott követelményeket.

Asz 49. Okleveles könyvvizsgálói szakképesítést (végzettséget) igazoló oklevél

a) a magyar jogszabályok alapján arra jogosult szerv által, illeték (díj) megfizetése ellenében kiállított eredeti oklevél, vagy

b) az eredeti oklevél közjegyző által hitelesítési záradékkal ellátott másolata, vagy

c) a kamara felvételi bizottsága által az eredeti oklevélről készített és hitelesített másolat, vagy

d) az eredeti oklevél egyik példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek (másodlat).

Asz 50. Az okleveles könyvvizsgálói vagy azzal egyenértékű szakmai képesítést igazoló, külföl-dön szerzett vagy a Magyar Köztársaság területén működő külföldi intézményben szerzett oklevél (okirat) (a továbbiakban: külföldön szerzett oklevél) a honosítási eljárás lefolytatását követően, a honosítás megtörténtével válik a kkt 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti képesítést igazoló közokirattá.

Asz 51. A Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásához szükséges külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított szakképesítés és szakképzettség elismerése a kamara oktatási bizottságának hatáskörébe tartozik.

Asz 52. Az olyan, harmadik országokból származó oklevelek, bizonyítványok elismerése esetén, amelyekkel Magyarország viszonossági egyezményt kötött, az abban foglaltak szerint kell eljárni. Nemzetközi egyezmény hiányában, a viszonosság fennállása tekintetében, a kamara kezdeményezése alapján, a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. A kamara oktatási bizottsága az egyenértékűségről, kérelemre igazolást állít ki.

5. A kérelmező az okleveles könyvvizsgálói szakképesítését az Asz 49-52. pontja szerinti iratok valamelyikével köteles igazolni.

Kkt 11. § (1)

c) a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen teljesítette a szakmai kompetencia vizsgát, ha e kötelezettség alól a 104. § (2) bekezdése alapján nem mentesül,

Asz 53. A kérelmező a szakmai kompetenciavizsga követelményeinek való megfelelést a kamara oktatási bizottsága által kiállított igazolással tanúsítja.

6. A kérelmező a felvételi kérelméhez csatolni köteles a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai kompetenciavizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolást.

Kkt 11. § (1)

d) büntetlen előéletű,

7. A büntetlen előéletet a felvételi kérelemhez csatolt, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványnyal kell igazolni.

8. Nem magyar állampolgár esetén a büntetlen előéletet az adott ország szabályai szerint kell igazolni, és a hitelesített magyar fordítást is csatolni kell.

Kkt 11. § (1)

e) vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem áll [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],

f) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],

9. Munkaviszonyon a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyon a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályai szerint létesített jogviszonyt, köztisztviselői jogviszonyon a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályai szerint létesített jogviszonyt, szolgálati viszonyon a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szabályai szerint létesített jogviszonyt kell érteni.

10. Munkaviszony jellegű jogviszonyon a szövetkezeti tagsági viszony alapján a szövetkezet tagja és a szövetkezett között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt kell érteni.

11. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontja az a nap, amely napon a természetes személy az esküokiratot aláírja.

12. A tagfelvételi kérelem előterjesztésének időpontjában a kkt 11. §-ának e) és f) pontja szerinti jogviszonyban már nem álló kérelmező esetében a feltétel teljesítését saját kezűleg aláírt nyilatkozata igazolja. Azoknak a kérelmezőknek, akik arra vállalnak kötelezettséget, hogy fennálló kkt 11. §-ának e) és f) pontja szerinti jogviszonyukat a kamarai tagsági viszonyuk keletkezésével megszüntetik, legkésőbb a kamarai eskü letételéig - az ezt tanúsító okirat(ok) csatolásával, illetve felmutatásával - igazolniuk kell, hogy a fenti feltételnek eleget tettek. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a felvételi bizottság az ügyükben hozott tagfelvételről szóló határozatot - figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: ket) 114. §-ának (1) és (2) bekezdésére - visszavonja.

Kkt 11. § (2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltétel teljesítésétől - indokolt esetben - el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.

Asz 59. A 11. § (1) bekezdésének f) pontja alapján tagként akkor áll fenn személyes közreműködési kötelezettség, ha erre a tag a társasági szerződésben (például mellékszolgáltatási kötelezettség vállalásával), vagy egyéb magánjogi szerződéssel kötelezettséget vállal. Vezető tisztségviselőként akkor áll fenn személyes közreműködési kötelezettség, ha a vezető tisztségviselő önálló aláírási (cégképviseleti) joggal rendelkezik.

Asz 61. A Kkt 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogviszonyban álló kérelmező kérelmének akkor lehet helyt adni, ha e jogviszonyban a munkavégzés alól felmentett, vagy munkaviszonya nem teljes munkaidőre (napi 8 órára) szól és munkaszerződése kötetlen munkaidőt tartalmaz és rendkívüli munkavégzésre kötelezés kizárt és nincs a munkavállalónak cégképviseleti jogosultsága. A teljes munkaidőre és a kötetlen munkaidőre vonatkozó feltételektől a felvételi bizottság indokolt esetben eltekinthet.

13. Munkáltatón (foglalkoztatón) azt a személyt kell érteni, akit jogszabály, alapítói okirat, a gazdálkodó szervezet (szervezet) belső szabályzata a munkaviszony, alkalmazási jogviszony létesítésének jogával felruház.

14. A munkáltató (foglalkoztató) nyilatkozata akkor fogadható el, ha

a) az tartalmazza a kérelmező személyi adatait a felvételi kérelemben foglaltakkal megegyezően,

b) az tartalmazza a természetes személy munka-, alkalmazási szerződés szerinti beosztását és munkakörének rövid ismertetését, csatolva a szerződések másolatát,

c) annak időbeli hatálya megegyezik a munka-, az alkalmazási szerződés időbeli hatályával,

d) az a természetes személy jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét időben nem korlátozza

e) abban a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalóval kötött munka-, alkalmazási szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását,

f)  abban a munkáltató lehetővé teszi a nyilatkozattal kapcsolatos egyeztetéseket a nyilatkozat aláírója és a kamara felvételi bizottsága között,

g) a nyilatkozatot a gazdálkodó szervezet (szervezet) részéről a felvételi szabályzat 13. pontja szerint jogosult személy írta alá,

h) a felvételi kérelem benyújtása és a nyilatkozat aláírása között eltelt idő nem több 15 napnál.

A felvételi bizottság a kkt 11. §-ának (2) bekezdése és az alapszabály 60. pontjában foglaltak szerint benyújtott nyilatkozat(ok) alapján, mérlegelési jogkörének gyakorlása során, a kérelmező egyedi körülményeit értékelve jogosult annak eldöntésére, hogy indokoltnak tartja-e a kkt 11. §-ának (2) bekezdésében biztosított kedvezmény alkalmazását a kérelmező esetébe

Kkt 11. § (1)

g) a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, a Magyar Köztársaság területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,

Kkt 11. § (3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.

Asz 56. A kérelmező felelősségbiztosításának meglétét az arról szóló okirat eredeti példányának vagy annak hiteles másolatának bemutatásával igazolja.

Kkt 11. § (1)

h) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el,

i) vállalja a kamarai tagdíj megfizetését,

15. A kérelmező a kkt 11. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontjai szerinti kötelezettsége vállalásának írásbeli nyilatkozattal tesz eleget a benyújtott adatlapon.

Kkt 11. § (1)

j) nem esik a 12. §-ban felsorolt kizáró okok alá,

Kkt 12. § Nem vehető fel a kamara tagjai közé az,

a) aki a közügyektől vagy az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,

b) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétől, illetőleg a végrehajthatóság megszűnésétől számított öt évig,

c) akinek a - szándékos bűncselekmény elkövetése miatti - szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított három évig,

d) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen,

e) akit a kamarából fegyelmi eljárás keretében kizártak, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

f) aki az életmódja vagy magatartása miatt a könyvvizsgálói hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.

16. A kérelmező a kkt 12. §-ának a)-f) pontjaira vonatkozóan a benyújtott adatlapon büntetőjogi felelősséggel írásbeli nyilatkozatot tesz. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a kkt 12. §-ának a)-d) pontjaiban meghatározott tényeket jogerős bírósági ítélettel, a kkt 12. §-ának e) és f) pontjaiban megjelölt tényt a kamara fegyelmi bizottságának jogerős határozatával kell alátámasztani.

Kkt 11. § (1)

k) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

17. A kérelemhez csatolni kell a 25 000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

III/1/A.Európai Gazdasági Térség jog szerinti könyvvizsgálóinak felvétele

Kkt 11. § (4) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki igazolja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely államának arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik és megfelel az (1) bekezdés a) és d)-k) pontjaiban foglalt követelményeknek, valamint az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette.

Asz 67. Az a természetes személy, aki az Európai Gazdasági Térség valamely államának illetékes hatósága által kiállított könyvvizsgálói igazolvány (okirat) alapján kéri felvételét a kamara tagjai közé, a felvételi kérelemhez csatolt nyilatkozatban

a) megnevezi a könyvvizsgálói igazolványt (okiratot) kiállító hatóság címét, (levelezési címét) és elektronikus úton történő elérhetőségét, továbbá

b) hozzájárul ahhoz, hogy a könyvvizsgálói igazolványt (okiratot) kiállító hatóság a kamara megkeresésére tájékoztatást adjon ki.

A nyilatkozathoz mellékelni kell a külföldi hatóság által kiállított könyvvizsgálói igazolvány hiteles magyar nyelvű fordítását.

Asz 68. Az a természetes személy, aki a kkt 11. §-ának (4) bekezdése alapján kéri felvételét a kamara tagjai közé, a kkt 11. §-a (1) bekezdésének a) és d)-k) pontjaiban meghatározott követelményeknek a kamara felvételi szabályzatában foglaltak szerint tesz eleget.

18. A kérelmező a kkt 11. §-a (1) bekezdésének a) és d)-k) pontjaiban foglalt körülmények igazolását jelen szabályzat 3., 7., 8., 12., 15-17. pontjaiban foglaltak, illetve az alapszabály 56. pontja alapján teljesíti.

Asz 69. A természetes személy a kkt 11. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti könyvvizsgálói felelősségbiztosítása meglétét az erről szóló okirat hiteles magyar nyelvű fordításával is igazolhatja, feltéve, hogy írásbeli nyilatkozatban előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy

a) a kamara megkeresésére a biztosító a felelősségbiztosítás fennállásának tényéről tájékoztatást adjon ki, továbbá

b) a kamara a könyvvizsgáló megbízójával - annak kérelmére - közölje a könyvvizsgálói felelősségbiztosítási szerződésben foglalt azon adatokat, melyek az igényérvényesítéshez szükségesek, továbbá tájékoztathatja a megbízót arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon és mely hatóságok előtt kezdeményezheti.

Asz 70. Ha a természetes személy igazolja, hogy saját tagállamának előírásai szerint, a Magyar Köztársaság területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással vagy biztosítópénztári tagsággal rendelkezik, az erről szóló igazolás a könyvvizsgálói felelősségbiztosítás meglétét tanúsítja. A kamara az igazolás ismeretében kiegészítő biztosítás megkötését írja elő, ha a biztosítási szerződés a szerződési feltételek és a biztosítási összeg tekintetében nem felel meg a kkt és a kamara alapszabálya által előírt követelményeknek.

Kkt 105. § (1) Különbözeti vizsgát az a természetes személy tehet, aki igazolja, hogy külföldön jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosító, érvényes engedéllyel rendelkezik.

(2) A különbözeti vizsga a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel összefüggő, a Magyar Köztársaság területén hatályos jogszabályok és egyéb előírások ismeretének ellenőrzésére terjed ki.

Asz 73. A különbözeti vizsga tartalmi követelményeit, a vizsga lefolytatásának rendjét és az ismeretek értékelésének szabályait, továbbá a vizsgadíjat a kamara külön szabályzata tartalmazza.

19. A kérelmezőnek tagfelvételi kérelméhez csatolnia kell a kkt 105. §-ában előírt különbözeti vizsga sikeres teljesítését igazoló okiratot.

III/1/B. Harmadik ország jog szerinti könyvvizsgálóinak felvétele

Kkt 13. § (1) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

a) nem tartozik a 11. § (4) bekezdésének hatálya alá,

b) igazolja, hogy rendelkezik egy harmadik ország arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel,

c) megfelel a 11. § (1) bekezdésének a), valamint d)-k) pontjaiban foglalt követelményeknek,

d) az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette,

Asz 75. A kérelmező a kkt 13. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, továbbá a kkt 11. §-a (1) bekezdésének a) és d)-k) pontjaiban meghatározott követelményeknek a felvételi szabályzatban foglaltak szerint tesz eleget, a különbözeti vizsgát a kamara külön szabályzatában meghatározottak szerint teljesíti.

20. Az a természetes személy, aki nem az Európai Gazdasági Térség valamely államának illetékes hatósága által kiállított könyvvizsgálói igazolvány (okirat) alapján kéri felvételét a kamara tagjai közé, a felvételi kérelemhez csatolt nyilatkozatában

a) megnevezi a könyvvizsgálói igazolványt (okiratot) kiállító hatóság címét, (levelezési címét) és elektronikus úton történő elérhetőségét, továbbá

b) hozzájárul ahhoz, hogy a könyvvizsgálói igazolványt (okiratot) kiállító hatóság a kamara megkeresésére tájékoztatást adjon ki.

21. A felvételi szabályzat 20. pontja szerinti nyilatkozathoz mellékelni kell a külföldi hatóság által kiállított könyvvizsgálói igazolvány hiteles magyar nyelvű fordítását.

22. A kérelmező a kkt 11. §-a (1) bekezdésének a) és d)-k) pontjaiban foglalt körülmények igazolását jelen szabályzat 3., 7., 8., 12., 15-17. pontjaiban foglaltak, illetve az alapszabály 56. pontja alapján teljesíti.

Kkt 13. § (1)

e) igazolja, hogy eleget tesz a 2006/43/EK irányelv 4., valamint 6-13. cikkeiben megállapítottakkal egyenértékű követelményeknek, feltéve, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését engedélyező harmadik ország viszonossági gyakorlat alapján hasonlóan jár el a kamarai tagokkal szemben.

(2) A viszonosság fennállása tekintetében, a kamara kezdeményezése alapján, a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben alakít ki.

III/2. A felvételi eljárás

23. A jelen szabályzat 2. pontja szerint előterjesztett kérelemről a felvételi bizottság annak a főtitkári hivatalhoz történő beérkezéséről számított 30 napon belül, testületi ülés hiányában a 30 nap letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban 60 napon belül határoz. A felvételi bizottság elnöke a határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a kérelmezőt értesíteni kell.

24. Ha a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül a főtitkári hivatal megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít be.

25. Ha a kérelmező a hiánypótlásra szóló felhívásnak nem tett eleget és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, az eljárást a felvételi bizottság végzéssel megszünteti.

Kkt 14. § (1) A kamara felvételi bizottsága a tagfelvételi eljárást felfüggeszti, ha tudomására jut, hogy a kérelmező ellen közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás.

(2) A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.

26. A felvételi bizottság a tagfelvétel tárgyában hozott érdemi határozatát testületi ülésen, tárgyaláson kívül hozza meg. A határozat tartalmára vonatkozóan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: ket) 72. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy a kérelemnek helyt adó döntés esetén az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás mellőzhető.

27. A kamarai tagsági viszony az eskü letételévell keletkezik.

III/3. Fellebbezés

28. A kérelmet elutasító határozat ellen a kérelmező annak közlésétől számított 15 napon belül a kamara elnökségéhez fellebbezhet. A fellebbezést a felvételi bizottsághoz címezve kell a főtitkári hivatalnál benyújtani, amely megvizsgálja, hogy azt határidőben az arra jogosult nyújtotta-e be. A fellebbezéshez mellékelni kell a 15. pont szerinti igazgatási szolgáltatási díj 50 százalékának megfelelő összegű fellebbezési díj megfizetését igazoló bizonylatot. Másodfokú elbírálásra a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat a felvételi bizottság elnöke terjeszti fel a kamara elnökségéhez.

29. Az elnökség a fellebbezésről annak beérkezését követő 60 napon belül határoz. Az elnökség a határidőt indokolt esetben - a fellebbező értesítése mellett - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A fellebbezési eljárásra a ket 104-105. §-aiban foglaltak, a határozat tartalmára vonatkozóan a jelen szabályzat 26. pontjában rögzítettek megfelelően irányadók.

III/4. Könyvvizsgálói eskü

Kkt 15. § (1) A kamara tagjai közé felvett személy a kamarai felvételét követő 30 napon belül esküt tesz a kamara elnöke előtt.

(2) Az eskü szövege a következő:

"Én, ....................................... esküszöm, hogy könyvvizsgálói tevékenységemet a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a jogszabályok rendelkezései, a szakmai és etikai követelmények szerint lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint végzem és e tevékenységem során tudomásomra jutott minősített adatot, hivatásbeli és üzleti titkot megőrzöm.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:)

Isten engem úgy segéljen!"

(3) Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és a könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének kezdő időpontját tartalmazza. Az esküokiratot az esküt tevő és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg.

(4) A könyvvizsgáló a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

(5) Ha a könyvvizsgáló az eskütételben akadályoztatva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

Asz 77. A kamara tagjai közé felvett személy a kamarai felvételét követő 30 napon belül a kkt 15. §-ának (2) bekezdésében foglalt szöveg szerint esküt tesz a kamara elnökeelőtt.

Asz 79. Az esküt szóban kell elmondani és okiratban kell megerősíteni. Az esküokirat az eskü szövegét, letételének és a könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének kezdő időpontját tartalmazza. Az esküokiratot az esküt tevő és a kamara elnöke aláírja. Az eskü letételével válik a személy a kamara tagjává. Az esküokirat megőrzése a főtitkári hivatal feladata.

Asz 80. Ha a személy az eskütételben akadályoztatva van, az alapszabály 77. pontjában meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Az eskü letételének akadályát képező okot (okokat) a személy vagy megbízottja köteles legkésőbb az eskü letételének napját megelőző napon a főtitkári hivatalnak írásban bejelenteni.

 

III/5. Könyvvizsgálói igazolvány

Kkt 16. § (1) A kamara a tagjai közé felvett és könyvvizsgálói esküt tett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és az esküokirat aláírásával egyidejűleg arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el.

(2) A könyvvizsgálói igazolvány tartalmazza

a) a kamarai tag nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,

b) a kamarai tag fényképét,

c) a kamarai tag nyilvántartási számát,

d) az igazolvány számát, érvényességét,

e) a kamara elnökének aláírását.

(3) A könyvvizsgálói igazolvány a kamarai tagság igazolására is szolgál.

(4) A könyvvizsgálói igazolvány feljogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót a „hites könyvvizsgáló" cím használatára.

(5) A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő könyvvizsgálói igazolványok mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen.

Asz 83. Könyvvizsgálói igazolványt a kamara elnöke vagy az általa esetenként megbízott alelnök jogosult kiadni a felvételi eljárás jogerős befejezését követően tett eskü nyilatkozattal, illetve annak aláírásával egyidejűleg.

III/6. Az alapszabály 62. pontja szerinti eljárás

62. A felvételi bizottság az alapszabály 60. pontjában foglaltak szerint benyújtott nyilatkozat(ok) alapján hozott határozatában

a)  helyt ad a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságára irányuló kérelemnek,vagy

b)       felszólítja a kamarai tag könyvvizsgálót a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszonyának (jogviszonyainak) 30 napon belül történő megszüntetésére, vagy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének kezdeményezésére, ha a nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a Kkt. 11. § (2) bekezdésében megfogalmazott feltételek nem teljesülnek.

63. Az alapszabály 62/a. pontja alapján, a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazásával aktív kamarai tagsága mellett fenntartott, a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszonyban álló kamarai könyvvizsgáló e jogviszonya fennállása alatt kiadott első könyvvizsgálói jelentését követő 3 évben két alkalommal minőségellenőrzésen esik át. Az alapszabály hatálybalépését megelőzően a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszonyoknak megfelelő jogviszonyban álló kamarai tag könyvvizsgálóknál lefolytatott minőségellenőrzések beleszámítanak a jelen pont szerinti minőségellenőrzésbe.

64. Az alapszabály 63. pontja szerinti minőségellenőrzés eredményét a felvételi bizottságnak meg kell küldeni. Ha mindkét minőségellenőrzés eredménye „megfelelt", akkor a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszony nem akadályozza a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását, a kamarai tag a könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni. Ha bármelyik minőségellenőrzés eredménye „nem felelt meg" minősítés, akkor felvételi bizottság a 62/b. pont szerinti határozatot hoz. Egyéb esetekben a minőségellenőri jelentések és a nyilatkozatok tartalmának vizsgálatával a felvételi bizottság mérlegelési jogkörében dönt a Kkt. 11. § (2) bekezdése szerinti kedvezmény további fenntartásáról.

65 Ha a kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 60. és/vagy 63. pontjában foglaltakat nem teljesíti, a kamara felvételi bizottsága a Kkt. 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján hivatalból megállapítja tagsági viszonyának megszűnését.

66. Ha a Kkt. 11. § (2) bekezdés alkalmazásával a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszonyban álló kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 62/a. pontja szerinti határozatban szereplő jogviszonyához képest új jogviszonyt létest (az változik, vagy további létesül), vagy jogviszonyának tartalma módosul, legkésőbb az új, módosult, vagy további jogviszony létesítésétől (jogviszony tartalmának változásától) számított 15 munkanapon belül a kamara felvételi bizottságánál új kérelmet kell benyújtania a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránt. Ilyen újbóli kérelem esetén a felvételi bizottság jogosult eltekinteni az alapszabály 63. pontja szerinti minőségellenőrzések alkalmazásától.

30. A felvételi bizottság az alapszabály 62. pontja szerint lefolytatott eljárás során hozott érdemi határozatát testületi ülésen, tárgyaláson kívül hozza meg. A felvételi bizottság - illetve másodfokon a kamara elnökségének - eljárására a jelen szabályzat III./2. és III./3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók.

III/7. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetése

Kkt 26. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását - kérelemre kiadott - engedély alapján szüneteltetheti (a továbbiakban: szüneteltetés). A szüneteltetés legrövidebb időtartama - a (6) bekezdés szerinti szüneteltetés kivételével - tizenkét hónap.

(2) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles kérni a szüneteltetés engedélyezését, ha nem tud eleget tenni a 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában vagy az 53. § ban foglalt követelményeknek.

(3) A szüneteltetés engedélyezése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

(4) A szüneteltetés engedélyezését legkésőbb abban az időpontban kell kérni, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló már nem tud megfelelni a (2) bekezdésben hivatkozott követelményeknek.

(5) A szüneteltetés engedélyezése megtagadható, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem gondoskodott

a) megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, továbbá

b) a vele munkaviszonyban lévő kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jelölt jogviszonyának megszüntetéséről.

(6) Nem szükséges engedély az európai parlamenti képviselői, az országgyűlési képviselői és a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. A szüneteltetést ez esetben a képviselői vagy a polgármesteri megbízatás kezdőnapját követő 15 napon belül kell írásban bejelenteni a kamara felvételi bizottságának. A szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart.

(7) A (6) bekezdés hatálya alá tartozó kamarai tag könyvvizsgálónak is eleget kell tennie az (5) bekezdés szerinti kötelezettségeknek.

31. A kamarai tag könyvvizsgáló a kkt 26. §-ának (4) bekezdése szerint meghatározott időpontban - a kamara főtitkári hivatalánál benyújtott, a felvételi bizottság elnökének címzett írásbeli kérelme alapján - köteles kérni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését, ha nem tud eleget tenni a kkt 11. §-a (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában, illetve az 53. §-ban rögzített követelményeknek.

32. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését kérő kamarai tag könyvvizsgálónak kérelméhez csatolnia kell:

a)  ‑a vizsgált cégei kapcsán a cégbírósághoz, egyéb hatósághoz a kkt 46. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja szerint benyújtott nyilatkozatait, azok átvételi igazolásával együtt,

b)  ‑a nyilatkozatát arról, hogy kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló jelölttel nem áll munkaviszonyban, illetve a jogviszony megszüntetéséről gondoskodott.

33. A kkt 5. §-ának d) pontja értelmében a szüneteltetés engedélyezése kamarai hatósági eljárásnak minősül. A felvételi bizottság - illetve másodfokon a kamara elnökségének - eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat III./2. és III./3. fejezeteiben rögzítettek megfelelően irányadók.

Kkt 28. § A szüneteltetés időtartamára a könyvvizsgálói igazolványt átvételi elismervény ellenében be kell vonni, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni.

34. A kérelmező a felvételi bizottság - fellebbezés esetén a kamara elnöksége - szüneteltetést engedélyező határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles könyvvizsgálói igazolványát és szárazbélyegzőjét a kamara főtitkári hivatalánál átvételi elismervény ellenében leadni. Ennek elmulasztása fegyelmi eljárás kezdeményezését vonja maga után.

Kkt 29. § (1) A tevékenységét szüneteltető kamarai tag - kérelemre kiadott - engedéllyel kezdhet ismét jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

(3) Az engedély megadását meg kell tagadni, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem tesz eleget a 11. § (1) bekezdésének e)-g) pontjában, valamint az 53. § ban foglalt előírásoknak.

(4) Ha a felvételi bizottság engedélyezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését, a kamarai tag könyvvizsgálói igazolványát átvételi elismervény ellenében vissza kell szolgáltatni a tagnak, és a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni.

35. A tevékenységét szüneteltető kamarai tag a kkt 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 12 hónap elteltével ismét kérheti a könyvvizsgálati tevékenység végzésének engedélyezését. A kkt 11 §-a (1) bekezdésének e)-g) pontjaiban foglalt feltételek vizsgálatakor jelen szabályzat III/2. fejezetében foglaltak az irányadók. Amennyiben a kérelmező a kkt 11. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással nyújtja be a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése iránt kérelmét, az eljárásra a jelen szabályzat

III/6. fejezetében rögzítetteket megfelelően alkalmazni kell.

36. A kkt 5. §-ának d) pontja értelmében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység újbóli ellátásának engedélyezése kamarai hatósági eljárásnak minősül. A felvételi bizottság - illetve másodfokon a kamara elnökségének - eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat III./2. és III./3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók.

37. A kamarai tag könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége megkezdésének időpontja a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalának napja.

38. A kamarai tag a könyvvizsgálói igazolványát a határozat kézhezvételét követően veheti át a kamara főtitkári hivatalában.

III/8. A tagsági viszony megszűnése

Kkt 30. § (1) A kamarai tagság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - megszűnik

a) a tag kilépésével,

b) a tag fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával,

c) ha a tag a 11. § ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,

d) a tag halálával.

(2) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tag kamarai tagsága nem szűnik meg, ha a szüneteltetés ideje alatt nem felel meg a 11. § (1) bekezdésének e)-g) pontjában foglalt követelményeknek.

(3) A tagsági viszony megszűnésének megállapítása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

Asz 179. A tagsági viszony megszűnésének megállapítása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. A felvételi bizottság a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával a könyvvizsgálót törli a kamarai tagok nyilvántartásából, egyidejűleg viszszavonja a könyvvizsgálói igazolványát és szárazbélyegzőjét, továbbá a kamarai tagság megszűnéséről, valamint annak okáról tájékoztatja azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.

39. A kkt 5. §-ának a) pontja értelmében a kamarai tagság megszűnésének megállapítása kamarai hatósági eljárásnak minősül. A felvételi bizottság - illetve másodfokon a kamara elnökségének - eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat III./2. és III./3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók.

Kkt 31. § (1) A kamarai tagság megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával a könyvvizsgálót törölni kell a kamarai tagok nyilvántartásából, egyidejűleg vissza kell vonni könyvvizsgálói igazolványát is, valamint a kamarai tagság megszűnéséről és a megszűnés okáról tájékoztatni kell azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.

Asz 180. A kamara felvételi bizottsága a kamarai tag könyvvizsgáló kamarai tagságának megszűnését a könyvvizsgáló nevének és címének, továbbá a könyvvizsgálói igazolványa számának, valamint a megszűnés okának közlésével, a megszűnést követő 15 napon belül a kamara honlapján és a SZAKma című lap soron következő számában közzéteszi.

IV. A könyvvizsgáló cég

IV/1. Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek)

Kkt 34. § (1) Gazdálkodó szervezet (szervezet) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet akkor végezhet, ha azt a kamara a 35. § alapján engedélyezte és arról igazolást adott [az engedéllyel és igazolással rendelkező gazdálkodó szervezet (szervezet) a továbbiakban: könyvvizsgáló cég].

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tanúsítja a jogosultságot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére.

(3) Az engedélyezési eljárás tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

(4) A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő igazolások mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen.

40. E szabályzat alkalmazásában könyvvizsgáló cég az a gazdálkodó szervezet, amely a kkt 35. §-ának a)-k) pontjaiban foglalt feltételeknek megfelel, és amelyet ennek megfelelően a felvételi bizottság bejegyzett könyvvizsgáló cégként nyilvántartásba vesz.

41. A kkt 5. §-ának b) pontja értelmében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése gazdálkodó szervezet számára kamarai tagfelvétel kamarai hatósági eljárásnak minősül.

42. A gazdálkodó szervezet engedélyezés iránti kérelmét önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője a „könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése gazdálkodó szervezet részére" adatlap felhasználásával terjesztheti elő. Az adatlap letölthető a kamara honlapjáról és igényelhető a főtitkári hivatalnál.

43. Az engedélyezés iránti kérelmet a felvételi bizottság elnökének címezve a kamara főtitkári hivatalának kell megküldeni, illetve benyújtani.

Kkt 35. § Kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek), amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,

44. A kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatására irányuló szándékáról a benyújtott adatlapon írásban nyilatkozik.

Kkt 35. §

b) a gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb szervében a szavazati jogok többségével az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló cég(ek) rendelkezik (rendelkeznek),

c) a gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb irányító (vezető) szerve tagjainak többsége az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég. Ha a legfőbb irányító (vezető) szerv tagjainak száma nem haladja meg a kettőt, akkor legalább az egyik tagnak teljesítenie kell ezt a követelményt,

d) a gazdálkodó szervezet (szervezet) nevében kamarai tag könyvvizsgáló(k) végzi(k) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet,

45. A kérelmező a kkt 35. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését a gazdálkodó szervezet cégbíróság (egyéb illetékes hatóság) által érkeztetett létesítő okiratának, illetve az azt módosító okirat csatolásával igazolja. A kérelmező az adatlapon köteles feltüntetni a tevékenységében, működésében közreműködő, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló(k)nak vagy könyvvizsgáló cég(ek)nek a kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait.

Kkt 35. §

e) a gazdálkodó szervezet (szervezet) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

Asz 187. A jó hírnév fogalma jelzi, hogy a könyvvizsgáló cég nem vállal olyan tevékenységet, amely összeegyezhetetlen a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat bármilyen jogviszony alapján történő vállalásával, illetve végzésével, az elvállalt feladatok teljesítése során a rá vonatkozó jogszabályok, kamarai szabályzatok és előírások alapján jár el.

Kkt 35. §

f) nem végez olyan tevékenységet, amely akadályozná a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásában,

46. A kérelmező önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője az adatlapon büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik a szervezet tevékenységi köréről és arról, hogy a kérelmező nem végez olyan tevékenységet, amely akadályozná a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásában.

Kkt 35. §

g) a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, a Magyar Köztársaság területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,

Asz 188. A könyvvizsgáló cég által kötött könyvvizsgálói felelősségbiztosítás akkor fogadható el, ha a teljes szerződésre, a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési határt jelentő biztosítási összeg nem kevesebb, mint a könyvvizsgáló cégnél jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló száma szorozva a küldöttgyűlés által megállapított legkisebb biztosított kárösszegge

Asz 189. A kérelmező felelősségbiztosításának meglétét az arról szóló okirat eredeti példányának vagy hiteles másolatának bemutatásával igazolja.

Kkt 35. §

h) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el,

i) vállalja a kamara alapszabályában meghatározott hozzájárulási díj fizetését,

47. A kérelmező a kkt 35. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontjai szerinti kötelezettsége vállalásának írásbeli nyilatkozattal tesz eleget a benyújtott adatlapon.

Kkt 35. §

j) nem esik a 36. § ban felsorolt kizáró okok alá,

k) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

48. A kérelemhez csatolni kell az 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

Kkt 36. § Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),

a) amelynek létesítő okiratában a tevékenységi körök között a könyvvizsgálói tevékenységgel összeegyeztethetetlen tevékenység szerepel,

b) amelynek engedélyét fegyelmi eljárás keretében visszavonták, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

c) amelynek engedélye - saját kérésére - megszűnt, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig,

d) amelyre vonatkozóan felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás van folyamatban.

Asz 193. Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek), amelynek létesítő okiratában a tevékenységi körök között a kkt 53. §-ában meghatározott, a könyvvizsgálói tevékenységgel összeegyeztethetetlen tevékenység szerepel, továbbá a kkt 36. §-ában felsorolt esetekben.

49. A kérelmező önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője a kkt 36 §-ának a)-d) pontjaira vonatkozóan a benyújtott adatlapon büntetőjogi felelősséggel írásbeli nyilatkozatot tesz. Az engedélyezés iránti kérelem elutasítása esetén a kkt 36 §-ának a) pontjában rögzített tényt létesítő okirattal, a kkt 36. §-ának b) és c) pontjaiban megjelölt tényt jogerős kamarai határozattal, a kkt 36 §-ának d) pontjában rögzített körülményt jogerős bírósági ítélettel, illetve cégbírósági/egyéb illetékes hatóság általi kivonattal kell alátámasztani.

50. A felvételi bizottság - illetve másodfokon a kamara elnökségének - eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat III./2. és III./3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók. A kamara főtitkári hivatala a könyvvizsgáló cég engedélyt megadó határozat jogerőre emelkedése napjával gondoskodik a könyvvizsgáló cég kamarai nyilvántartásba történő bejegyzéséről, valamint a kkt 34. §-ának (1) bekezdése szerinti igazolás megadásáról.

IV/2. A könyvvizsgáló cég engedélyének megszűnése

Kkt 41. § (1) A könyvvizsgáló cég engedélye megszűnik

a) a könyvvizsgáló cég kérésére,

b) a könyvvizsgáló cég engedélyének fegyelmi eljárás keretében történő visszavonásával,

c) ha a könyvvizsgáló cég a 35. § ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,

d) a könyvvizsgáló cég megszűnésével.

(2) Az engedély megszűnésének megállapítása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

51. A könyvvizsgáló cég - a kamara főtitkári hivatalánál benyújtott, a felvételi bizottság elnökének címzett írásbeli kérelme alapján - legkésőbb azon a napon köteles kérni nyilvántartásból való törlését, amelyben már nem tud megfelelni a kkt 35. §-ában megfogalmazott feltételeknek.

52. A kkt 5. §-ának a) pontja értelmében a könyvvizsgáló cég engedélye megszűnésének megállapítása kamarai hatósági eljárásnak minősül. A felvételi bizottság - illetve másodfokon a kamara elnökségének - eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat III./2. és III./3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók.

Kkt 42. § (1) A könyvvizsgáló cég engedélyének megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) törölni kell a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából, egyidejűleg vissza kell vonni a 34. § (1) bekezdése szerinti igazolást is, valamint az engedély megszűnéséről és a megszűnés okáról tájékoztatni kell azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a gazdálkodó szervezet (szervezet) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.

(2) Az engedély megszűnésének (1) bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezet (szervezet) nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.

(3) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett gazdálkodó szervezet (szervezet) adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében, az engedély megszűnése okának és időpontjának megjelölésével.

Asz 204/A. A kamara felvételi bizottsága a könyvvizsgáló cég engedélye megszűnését a könyvvizsgáló cég nevének és székhelyének, továbbá nyilvántartási számának, valamint a megszűnés okának közlésével, a kamara honlapján a megszűnést követő 15 napon belül és a SZAKma című lap soron következő számában közzéteszi.

53. A kamara főtitkári hivatala a könyvvizsgáló cég engedélyének megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával gondoskodik a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törléséről, az engedély visszavonásáról, a kkt 34. §-ának (1) bekezdése szerinti igazolás visszavonásáról, valamint a kkt 42. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről.

V.Könyvvizsgáló jelölt

V/1. A könyvvizsgáló jelölt felvétele a névjegyzékbe

Kkt 97. § (1) Könyvvizsgáló jelölt az, aki a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges engedély (a kamarai tagság) megszerzése céljából az e törvényben meghatározott szakmai kompetencia-vizsga letételéhez előírt gyakorlati idejét tölti.

(2) A könyvvizsgáló jelölt számára előírt gyakorlati idő a könyvvizsgáló jelölt névjegyzékbe vételétől számított 3 év, amelynek lejáratát követően a jelölt szakmai kompetenciavizsgát tesz.

(3) A (2) bekezdés szerinti gyakorlati időből 1 évet a kamara alapszabályában és mentori szabályzatában meghatározott módon, 2 évet pedig a 98. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló cégnél kell teljesíteni.

(5) Könyvvizsgáló jelöltként tevékenységet az folytathat, akit a kamara a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe felvett.

(6) A kamara a könyvvizsgáló jelöltnek a névjegyzékbe való felvételről igazolást ad. Az igazolás jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására nem jogosít.

(7) A könyvvizsgáló jelölt nem tagja a kamarának.

Asz 440. Az alapszabály 438. pontjában meghatározott 3 év gyakorlati időből l (egy) évet - a könyvvizsgáló jelölt kérelmére - teljesítésként elfogadni akkor lehet, ha a könyvvizsgáló jelöltek jegyzékébe történő felvétele után legalább 12 hónapot

a)  ‑munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, társas vállalkozás tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, mint a pénzügyminisztérium által nyilvántartásba vett mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló törvényben részletezett könyvviteli szolgáltatási tevékenységet végzett, vagy

b)  ‑jogszabályban, a gazdálkodó szervezet belső szabályzatában meghatározott, okleveles könyvvizsgálói képesítéshez kötött munkakört, tisztséget töltött be, vagy

c)  ‑olyan tevékenységet végzett, feladatot látott el, amelyhez jogszabály, a gazdálkodó szervezet (szervezet) belső szabályzata feltételként előírja

  • az okleveles adószakértő,
  • az adótanácsadó,
  • az okleveles pénzügyi revizor,
  • a pénzügyi- számviteli szakellenőr
      képesítések valamelyikét, vagy
  • kamarai tag könyvvizsgáló mellett asszisztensként dolgozott.

54. Azt a tényt, hogy a munkaadó a munkakör betöltéséhez követelményként írta elő az alapszabály 440. pontja b) és c) bekezdéseiben felsorolt képesítések valamelyikét, kinevezési okmánnyal vagy munkaköri leírással, ennek hiányában munkaszerződéssel, valamint a munkáltató nyilatkozatával kell hitelt érdemlően bizonyítani. A kinevezési okmánynak, a munkaköri leírásnak, a munkaszerződésnek, illetve a munkáltatói nyilatkozatnak a könyvvizsgálói képesítés előírását kifejezetten és szövegszerűen kell tartalmaznia. Munkáltatón a jelen szabályzat 10. pontjában meghatározott fogalom értendő.

Kkt 98. § (1) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki teljesíti az alábbiakat:

a) megfelel a 11. § (1) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek,

b) nem esik a 12. § ban meghatározott kizáró ok alá,

c) vállalja, hogy a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel a képzési programnak megfelelő - legalább két évre szóló, heti 36 órát elérő - munkaviszonyt létesít,

d) magára nézve kötelezőnek ismeri el a kamara vonatkozó szabályzatának rendelkezéseit,

e) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

(2) A könyvvizsgáló jelölt egyidejűleg legfeljebb egy kamarai tag könyvvizsgálóval vagy egy könyvvizsgáló céggel állhat munkaviszonyban.

(3) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

Kkt 100. § (1) A kamara

a)  jóváhagyja a könyvvizsgáló jelölt képzési programját és a 98. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által kijelölt mentort, aki csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet,

b)  ellenőrzi a könyvvizsgáló jelölt gyakorlati tevékenységét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kamarai tevékenységek tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.

55. A kkt 5. §-ának f) pontja értelmében a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel kamarai hatósági eljárásnak minősül.

56. A kérelmező a felvételi kérelmét a „Könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékében történő felvételi kérelem" adatlap felhasználásával terjesztheti elő. Az adatlap letölthető a kamara honlapjáról és igényelhető a főtitkári hivatalnál.

57. A felvételi kérelmet a felvételi bizottság elnökének címezve a kamara főtitkári hivatalának kell megküldeni, illetve benyújtani.

58. A kérelmező a kkt 11. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjaiban foglalt körülmények igazolását jelen szabályzat 5., 7-8. pontjaiban foglaltak alapján teljesíti.

59. A kérelmező a kkt 12. §-ának a)-f) pontjaira vonatkozóan a benyújtott adatlapon büntetőjogi felelősséggel írásbeli nyilatkozatot tesz. A felvételi kérelem elutasítása esetén a kkt 12. §-ának a)-d) pontjaiban meghatározott tényeket jogerős bírósági ítélettel, a kkt 12. §-ának e) és f) pontjaiban megjelölt tényt a kamara fegyelmi bizottságának jogerős határozatával kell alátámasztani.

60. A kérelmezőnek a felvételi kérelméhez csatolnia kell az általa, valamint a mentori szabályzat szerinti könyvvizsgáló cég és a mentor által aláírt mentori megállapodást négy eredeti példányban, a mentori szabályzat 3. és 4. pontjában meghatározott feltételek meglétére vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a személyére szóló, hároméves képzési programot, évenkénti bontásban.

61. A kérelmezőnek a felvételi kérelemhez a kkt 97. §-ának (3) bekezdése szerinti 1 és 2 év gyakorlati idő sorrendjétől függően csatolnia kell

a) a kkt 98. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti - határozatlan idejű, illetve minimálisan két évre szóló, legalább heti 36 óra munkaidőt tartalmazó - munkaszerződésének hiteles másolatát, vagy

b) az alapszabály 440. pontja szerinti munkaszerződésének, munkaköri leírásának, illetve biztosítási jogviszonyát igazoló okiratának hiteles másolatát, valamint a kkt 98. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti vállalására vonatkozó írásos nyilatkozatát.

62. A jelen szabályzat 61/b. pontja szerint névjegyzékbe felvett könyvvizsgáló jelölt legkésőbb a névjegyzékbe vételt követő 12 hónap elteltével köteles a kkt 98. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti - határozatlan idejű, illetve minimálisan két évre szóló, legalább heti 36 óra munkaidőt tartalmazó - munkaszerződésének hiteles másolatát a feltételi bizottság elnökének címezve a kamara főtitkári hivatalának benyújtani. Amennyiben erre írásbeli felszólítás ellenére az abban meghatározott póthatáridőben sem kerül sor, úgy a felvételi bizottság a névjegyzékbe vételről szóló határozatot - figyelemmel a ket 114. §-ának (1) és (2) bekezdésére - visszavonja.

63. A kérelmező a kkt 98. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezettsége vállalásának írásbeli nyilatkozattal tesz eleget.

64. A kérelemhez csatolni kell a 25 000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

65. A felvételi bizottság - illetve másodfokon a kamara elnökségének - eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat III./2. és III./3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók. Amennyiben a kérelmező az egyéb feltételeknek megfelel, a felvételi bizottság a döntése meghozatala előtt a kkt 100. §-ára tekintettel jóváhagyásra megküldi a jelen szabályzat 60. pontja szerint becsatolt képzési programot és mentori megállapodást a kamara oktatási bizottsága részére. A kérelmező azt követően vehető fel a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe, hogy a kamara oktatási bizottságának elnöke a képzési programot és a mentori megállapodást aláírta.

A kamara főtitkári hivatala a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvételi kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése napjával gondoskodik a kérelmezőnek a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő bejegyzéséről, valamint a kkt 97. §-ának (6) bekezdése szerinti igazolás megadásáról és az aláírt mentori megállapodások három példányának a könyvvizsgáló jelölt részére történő visszaszármaztatásáról.

66. A kkt 97. §-ának (2) bekezdése szerinti gyakorlati idő a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvételi kérelemnek helyt adó kamarai határozat meghozatalának napjával kezdődik.

V/2. A könyvvizsgáló jelölt névjegyzékből való törlése

Kkt 101. § (1) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből törölni kell azt, aki

a) a 98. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg,

b) törlését kéri,

c) a szakmai kompetenciavizsgát letette,

d) elhalálozott.

(2) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből való törlés tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

(3) A névjegyzékből való törléskor a 97. § (6) bekezdése szerinti igazolást vissza kell vonni.

(4) Nem kell törölni a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből az (1) bekezdés a) pontja alapján a könyvvizsgáló jelöltet a 98. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti munkaviszony megszűnése esetén, ha egy éven belül más kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel ilyen munkaviszonyt létesített.

102. § Ha a 98. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég elveszíti jogosultságát a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére a Magyar Köztársaság területén, akkor a könyvvizsgáló jelölt által a munkaviszony keretében végzett tevékenység a továbbiakban nem minősül könyvvizsgáló jelölti tevékenységnek.

67. A kkt 5. §-ának f) pontja értelmében a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből való törlés kamarai hatósági eljárásnak minősül. A felvételi bizottság - illetve másodfokon a kamara elnökségének - eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat III./2. és III./3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók.

68. A kamara főtitkári hivatala a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből való törlést tartalmazó határozat jogerőre emelkedése napjával gondoskodik a könyvvizsgáló jelöltnek a névjegyzékből való törléséről, valamint a kkt 97. §-ának (6) bekezdése szerinti igazolás visszavonásáról.

VI. A kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minősítése

Kkt 49. § Külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minősítés a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget.

Kkt 50. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítést a kamarától kaphat. A minősítés tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.

69. A kkt 5. §-ának e) pontja értelmében a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének megadása, a minősítés visszavonása kamarai hatósági eljárásnak minősül. A minősítés részletes szabályait a „Kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minősítéséhez" címmel kiadott kamarai szabályzat tartalmazza.

VII. A harmadik országbeli könyvvizsgálóra és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra vonatkozó szabályok

VII/1. A jegyzékbe vételi eljárás alanya

Kkt 68. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) átruházható értékpapírjainak kereskedelme engedélyezett a Magyar Köztársaság szabályozott piacán, az éves beszámolójáról és az összevont (konszolidált) éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés abban az esetben minősül a Magyar Köztársaságban hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó szerepel a kamara - e célból vezetett - jegyzékében.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik arra a könyvvizsgálói jelentésre, amelyet olyan harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról adtak ki, amely

a) kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, és

b) értékpapírjainak egy egységre eső névértéke legalább 50 000 euró vagy más pénznemben meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás időpontjában - az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva - legalább 50 000 euróval egyenértékű összeg.

Kkt 2. §

9. Harmadik országbeli könyvvizsgáló: olyan természetes személy, aki nem kamarai tag könyvvizsgáló, és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel.

10. Harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó: jogi formájától függetlenül olyan szervezet, amely nem könyvvizsgáló cég, és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel.

VII/2. A harmadik országbeli könyvvizsgálók  és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékére vonatkozó  közös szabályok

Kkt 73. § (1) A harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékének vezetése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el (ideértve a jegyzékbe vételt és az abból való törlést is).

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékekbe történő felvételről a kamara igazolást ad. A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő igazolások mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékekben egyértelműen jelezni kell, hogy a jegyzékben szereplő harmadik országbeli könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók nem jogosultak a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékek tartalmazzák a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezéséért, a minőségbiztosításért, a fegyelmi eljárásért, valamint a közfelügyeletért felelős szervek (hatóságok) nevét és címét is. Ezek közérdekből nyilvános adatok, amelyekről bárki tájékoztatást kaphat.

70. A felvételi bizottság a kkt 5. §-ának c) pontja alapján kamarai hatósági eljárás keretében határoz a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók kamarai jegyzékbe történő felvételéről és az abból való törlésről. A felvételi bizottság - illetve másodfokon a kamara elnökségének - eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat III/2. és III/3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók.

Kkt 74. § (1) A harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékére a 32. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékek vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a jegyzékben szereplő rendelkezik a jegyzékbe vételhez előírt feltételekkel. A jegyzékben szereplők közérdekből nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének a megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.

(3) A kamara a tárgyévben jegyzékbe vettek jegyzékbe vételi számát, nevét, címét, valamint a korábban jegyzékbe vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben évente közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek.

Kkt 32. § (2) A kamara a nyilvántartást központilag vezeti.

(3) A nyilvántartásba az adatszolgáltatásra kötelezett kamarai tag könyvvizsgáló által írásban közölt, aláírásával igazolt adatot (adatváltozást) kell bejegyezni. A bejegyzett adatok tartalmának valódiságáért a külön jogszabályban meghatározott felelősségi szabályok szerint az adatszolgáltatásra kötelezett, az adatok kezelésének biztonságáért, a szükséges technikai védelem biztosításáért a kamara tartozik felelősséggel.

(4) A kamara a nyilvántartásba vett adatokat, információkat az adatkezelési szabályok betartásával, elektronikus formában tárolja.

71. A főtitkári hivatal a felvételi bizottság által a tárgyévben jegyzékbe vettek jegyzékbe vételi számát, nevét, címét, valamint a korábban jegyzékbe vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben évente közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek.

Kkt 75. § (1) A harmadik országbeli könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékéből való törlést megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával a könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló gazdálkodót törölni kell a jegyzékből, egyidejűleg vissza kell vonni a jegyzékbe vételről kiállított igazolását is.

(2) A jegyzékből való törlés (1) bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontját követően a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem minősül a Magyar Köztársaságban hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek.

(3) A jegyzékből való törlést követően az érintett adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében, a törlés okának és időpontjának megjelölésével.

(4) A harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a jegyzékből való törlés időpontját követő egy éven belül nem kérheti ismételt jegyzékbe vételét.

(5) A harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó a jegyzékből való törlés időpontját követő három éven belül nem kérheti ismételt jegyzékbe vételét, ha a jegyzékből fegyelmi eljárás keretében zárták ki.

72. A jegyzékből töröltek adatairól a külön nyilvántartást a főtitkári hivatal vezeti és gondoskodik a nyilvántartások keretében az adatok megőrzéséről.

VII/3. Harmadik országbeli könyvvizsgáló jegyzékbe vételének feltételei

Kkt 69. § (1) A kamara elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgálókról.

(2) A kamara jegyzékébe - kérelem alapján, a vonatkozó külön előírások figyelembevételével - fel kell venni azt a harmadik országbeli könyvvizsgálót, aki megfelel a következő feltételeknek:

a) a könyvvizsgálói tevékenységi engedélyét e törvény rendelkezéseivel egyenértékű előírások alapján szerezte meg,

b) a könyvvizsgálói tevékenységet az Európai Unióban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak vagy azzal egyenértékű standardoknak megfelelően végzi,

c) a könyvvizsgálói tevékenység során a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság és a könyvvizsgálat díja tekintetében az e törvényben foglaltakkal egyenértékű szabályok szerint jár el,

d) honlapján éves átláthatósági jelentést tesz közzé az e törvényben szabályozott módon és esetben, vagy ezzel egyenértékű közzétételi követelményeknek tesz eleget,

e) a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglalt, a harmadik országbeli könyvvizsgálókra vonatkozó előírásokat magára kötelezőnek ismeri el,

f) vállalja a kamara által meghatározott hozzájárulási díj megfizetését,

g) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

VII/4. Harmadik országbeli könyvvizsgáló törlése a kamarai jegyzékből

Kkt 69. § (3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékből törölni kell a harmadik országbeli könyvvizsgálót, ha

a) azt a könyvvizsgáló kéri,

b) fegyelmi eljárás keretében a jegyzékből való törlését rendelték el,

c) a könyvvizsgáló a továbbiakban már nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek,

d) a könyvvizsgáló elhalálozott.

VII/5. A harmadik országbeli könyvvizsgálók kamarai jegyzékben nyilvántartott adatai

73. A harmadik országbeli könyvvizsgálók jegyzéke az egyes könyvvizsgálókra vonatkozóan a következőket tartalmazza:

a)  ‑jegyzékbe vételi szám,

b)  ‑jegyzékbe történő felvételről a kamara felvételi bizottsága által kiadott igazolás száma,

c)  ‑név, születési név,

d)  ‑születési hely és idő,

e)  ‑anyja neve,

f)   ‑cím, telefon-, telefaxszám, elektronikuslevél-cím,

g)  ‑az iskolai végzettséget, valamint a szakképesítést igazoló oklevél száma, kelte, a kiállító neve,

h)  ‑a szakmai továbbképzéssel, a minőségbiztosítással, valamint a tagdíjfizetéssel kapcsolatos adatok,

i)   ‑nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve, ha az Európai Gazdasági Térség más államában is nyilvántartásba vették jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosult könyvvizsgálóként,

j)   ‑a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve és - ha van - a nyilvántartási szám, amennyiben harmadik országban könyvvizsgálóként nyilvántartásba vették,

k)  ‑fegyelmi büntetések, valamint az azok alóli mentesítések időpontja,

l)   ‑azon harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó neve, címe, internetes honlapjának címe, nyilvántartási száma, amelynek tevékenységében részt vesz.

74. A jegyzékben szereplő adatok közül a jelen szabályzat 73/a-c), f), i-j) pontjaiban rögzített adatok közérdekből nyilvános adatok, amelyekről bárki tájékoztatást kaphat.

VII/6. Harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók kamarai jegyzékbe vételének feltételei

Kkt 71. § (1) A kamara elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodókról.

(2) A kamara jegyzékébe - kérelem alapján, a vonatkozó külön előírások figyelembevételével - fel kell venni azt a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) a legfőbb irányító (vezető) szerve tagjainak többsége eleget tesz e törvény kamarai tagként való nyilvántartásba vételre vonatkozó követelményeivel egyenértékű előírásoknak,

b) a nevében könyvvizsgálatot végző harmadik országbeli könyvvizsgáló eleget tesz e törvény kamarai tagként való nyilvántartásba vételre vonatkozó követelményeivel egyenértékű előírásoknak,

c) a könyvvizsgálói tevékenységet az Európai Unióban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak vagy azzal egyenértékű standardoknak megfelelően végzi,

d) a könyvvizsgálói tevékenység során a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság és a könyvvizsgálat díja tekintetében az e törvényben foglaltakkal egyenértékű szabályok szerint jár el,

e) honlapján éves átláthatósági jelentést tesz közzé az e törvényben szabályozott módon és esetben, vagy ezzel egyenértékű közzétételi követelményeknek tesz eleget,

f) a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglalt, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra vonatkozó előírásokat magára kötelezőnek ismeri el,

g) vállalja a kamara által meghatározott hozzájárulási díj megfizetését,

h) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

VII/7. Harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó törlése a kamarai jegyzékből

Kkt 71. § (3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékből törölni kell a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót, ha

a) azt kéri,

b) fegyelmi eljárás keretében a jegyzékből való törlését rendelték el,

c) a továbbiakban már nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek,

d) megszűnt.

VII/8. A harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók kamarai jegyzékben nyilvántartott adatai

75. A harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzéke - az egyes gazdálkodókra vonatkozóan - a következőket tartalmazza:

a) jegyzékbe vételi szám,

b) jegyzékbe történő felvételről a kamara főtitkári hivatala által kiadott igazolás száma,

c) név, a jogi forma megjelölésével,

d) a székhely címe, telefon-, telefaxszáma, elektronikus levélcíme, a honlap címe,

e) az elsődleges kapcsolattartó személy neve,

f) minden irodai helyiség címe, ahol tevékenységet folytat,

g) minden tulajdonos neve és üzleti jellegű kapcsolattartáshoz alkalmazott címe,

h) a legfőbb irányító (vezető) szerv tagjainak neve és üzleti jellegű kapcsolattartáshoz alkalmazott címe,

i) könyvvizsgálói hálózati tagsága, a tagvállalatok és a kapcsolt vállalkozás(ok) neve(i) és címe(i) vagy annak megnevezése, hogy ezen információk nyilvánosan hol hozzáférhetők,

j) nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve, ha az Európai Gazdasági Térség más államában is nyilvántartásba vették könyvvizsgáló cégként,

k) a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve és - ha van - a nyilvántartási szám, amennyiben harmadik országban könyvvizsgáló gazdálkodóként nyilvántartásba vették,

l) fegyelmi büntetések, valamint az azok alóli mentesítések időpontja,

m) a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,

n) azon könyvvizsgálók neve és nyilvántartási száma, akik a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó tevékenységében részt vesznek.

76. A jegyzékben szereplő adatok a jelen szabályzat 75/l-m) pontjaiban rögzített adatok kivételével közérdekből nyilvános adatok, amelyekről bárki tájékoztatást kaphat.

VII/9.A jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálókra és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodókra vonatkozó közös szabályok

Kkt 76. § A kamara jegyzékébe való felvétel a harmadik országbeli könyvvizsgálót, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására nem jogosítja fel.

Kkt 77. § (1) A jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra e törvénynek a fegyelmi eljárásokra, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) E törvény minőségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - alkalmazni kell a jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra.

(3) E törvény minőségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra, ha az Európai Gazdasági Térség más államának minőségbiztosítási rendszere alá tartozik és ott a jegyzékbe vételt megelőző három éven belül nála eredményes minőség-ellenőrzést folytattak le, amellyel összefüggésben nem került sor intézkedések alkalmazására.

Kkt 78. § A jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban jelenteni, ha a jegyzékbe vételi feltételeknek való megfelelésben, vagy a jegyzékben szereplő adataiban változás következett be.

77. A változást a felvételi bizottságnak címezve a hivatalnak kell tértivevényes postai küldeményben bejelenteni.

VIII. Átmeneti rendelkezések

78. Jelen szabályzat 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az azt követően előterjesztett kérelmekre kell alkalmazni. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 2006. május 13-án elfogadott felvételi szabályzat hatályát veszíti. A 2008. május 17-én elfogadott módosítások 2008. július 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy az érintett rendelkezéseket az azt követően indított eljárásokra kell alkalmazni.

Kkt 203. § (1) Az a természetes személy, aki e törvény hatálybalépésekor - a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kkt) előírásai alapján - a kamara tagja, olyannak minősül, mint akit e törvény 11. §-a szerint vettek fel a kamara tagjai közé. A kamara tagja 2008. március 31-ig köteles az e törvény szerinti nyilvántartások vezetéséhez szükséges adatait - írásban, a kamara által meghatározott módon és formában - a kamara rendelkezésére bocsátani.

(2) Az a gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely e törvény hatálybalépésekor - a Kkt előírásai alapján - bejegyzett könyvvizsgálói társaság, az e törvény 35. §-a szerint engedélyezett könyvvizsgáló cégnek minősül. A könyvvizsgáló cég 2008. március 31-ig köteles az e törvény szerinti nyilvántartások vezetéséhez szükséges adatait - írásban, a kamara által meghatározott módon és formában - a kamara rendelkezésére bocsátani.

(3) Az a természetes személy, akinek e törvény hatálybalépésekor - a Kkt előírásai alapján - a kamarai tagsága szünetel, olyan e törvény szerinti kamarai tagnak minősül, aki e törvény 26. §-a szerint szünetelteti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.

(6) Ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég e törvény hatálybalépésekor rendelkezett a 49. § szerinti - érvényes - minősítéssel (szerepelt a kamara vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által e célból vezetett nyilvántartásban), e minősítést az e törvény 50. §-a szerint megszerzett minősítésnek kell tekinteni.

Kkt 204. § E törvény hatálybalépésének napjától a kamara jogosult a 49. § szerinti minősítések megadására, visszavonására, illetve a kapcsolódó nyilvántartások vezetésére. A 2007. december 31-én folyamatban lévő minősítési eljárásokban (felvétel a névjegyzékbe, törlés a névjegyzékből) a 2007. december 31-én hatályos előírások alapján kell eljárni azzal, hogy az eljárás eredményének megfelelő intézkedéseket a kamara jogosult megtenni.

Kkt 205. § (5) Az e törvény hatálybalépése előtt hatályban lévő rendelkezések szerint megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzéssel megszerzett okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megfelel az e törvény 79. §-a szerinti okleveles könyvvizsgálói szakképesítésnek.

(6) E törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontját nem kell alkalmazni azokra az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező természetes személyekre, akik az e törvény hatálybalépése előtt hatályban lévő rendelkezések szerint kezdték meg a kamarai tagság előfeltételét jelentő - az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzését követően teljesítendő - szakmai gyakorlat megszerzését.

Kkt 207. § (1) A Kkt előírásai alapján indított, az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra (ideértve az okleveles könyvvizsgálói képzési programban való részvételt is) az eljárás indulásakor hatályban lévő előírásokat kell alkalmazni.

79. A mentori rendszerbe 2007. december 31-ig bejelentkezett természetes személyek szakmai gyakorlatának elismerése tekintetében a 2007. december 31-én hatályos előírások az irányadók azzal, hogy a szakmai gyakorlat teljesítését követően indított kamarai hatósági eljárásokra az eljárás indulásakor hatályban lévő eljárási szabályokat kell alkalmazni.

80. Azok a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló természetes személyek, akik a 2007. december 31-ig érvényes előírások alapján a kamara által szervezett gyakorlati oktatásban való részvétellel teljesítik szakmai gyakorlatukat, a tagfelvételi eljárás során olyan kamarai tagoknak minősülnek, akik a kkt 26. §-a szerint szüneteltetik a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.

A szabályzat letöltése

Tagfelvételi kérelem nyomtatvány

Könyvvizsgáló cégek - nyilvántartásba vételi kérelem


Felvételi szabályzat archívum

Letöltés Küldöttgyűlési elfogadás időpontja  Hatályba lépés időpontja
 2007.12.15.  2008.01.01.
 2006.05.13.  2006.07.01.
(Nyilvántartási szabályzat)  2005.12.13.  2006.02.01.
 2005.12.13.  2006.02.01.
(Nyilvántartási szabályzat)  2004.12.04.  2005.02.01.
(Nyilvántartási szabályzat)  2000.12.16.  2001.02.01.
Betöltés...
X